Család

Régi erdélyi unitárius nemesi családból származott. Sz: Gyergyai Árpád, id. (1845–1881) orvos, sebész, a vérátömlesztés magyarországi úttörője, Wieland Ágnes. Apja születése előtt három hónappal elhunyt. Öt gyermeke született, fia: Gyergyai Árpád, legifj. (1919–1980) orvos, fül-orr-gégész és Gyergyai Ferenc (1922–) orvos, patológus, egyetemi tanárok. Leánya: Gyulafalvy Tamásné Gyergyai Judit (1912–1983) orvos, fül-orr-gégész, Gyergyai Ágnes (1913–1996) és dálnoki Gaál Györgyné Gyergyai Kornélia (1915–2002) mezőgazdasági mérnök.

Iskola

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1905), a fül-orr-gégegyógyászat tárgykörben magántanári képesítés szerzett (1912).

Életút

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Kórbonctani Klinika egy. tanársegéde (1903–1906), a Sebészeti Klinika egy. adjunktusa (1908–1916) és a Fül-orr-gégeklinika magántanára (1912–1916). A fül-orr-gégegyógyászat ny. rk. tanára és a Klinika igazgatója (1916–1919); közben Bécsben, Berlinben, Freiburgban, Londonban, Párizsban járt hosszabb tanulmányúton (1906–1908). Az összeomlás után Erdélyben maradt: Kolozsvárott magánorvos (1919–1940), majd ismét a Ferenc József Tudományegyetemen működött. A fül-orr-gégészet ny. r. tanára (1940–1944); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1941– 1942). Rinológiával (= orrgyógyászat), elsősorban az orrgarat megbetegedéseivel foglalkozott, új diagnosztikai eljárásokat dolgozott ki az orrgarat és a fülkürt, valamint az orrgarat reflex-ingerlékenységének vizsgálatára, ill. új eszközöket is szerkesztett ezen vizsgálatok végrehajtására. Nemzetközileg is elsőként írta le a fülkürtmozgások sajátosságait. Az orrgarat ún. vezetéses érzéstelenítésének magyarországi bevezetője.

Emlékezet

Kolozsvárott ő nyitotta meg a város első fül-orr-gégészeti klinikáját (a Trefort utcában, 1914-ben), majd az országváltás után is a városban maradt: egyetemi karrierje nem folytatódhatott, ezért magánrendelőt és szanatóriumot nyitott a Hegedűs Sándor utca– Jókai utca sarkán álló házában, ahol a legbonyolultabb fül-orr-gégészeti, fej-nyaksebészeti és szájsebészeti műtéteket hajtotta végre. A bécsi döntés után ismét a kolozsvári egyetemen működött, a II. vh. után azonban végleg megszakadt az egyetemi pályafutása. Haláláig Kolozsvárott tevékenykedett, a Házsongárdi Temetőben, családi sírban nyugszik.

Elismertség

A Magyar Fül-orr-gégeorvosok Egyesülete tb. tagja, elnöke (1941–1942). A Nemzetközi Kísérletes Fonetikai Társaság, a Nemzetközi Logopédiai és Foniátriai Társaság, ill. a Román, a Német, az Olasz Fül-orr-gégeorvosok Egyesülete, a Német Fej- nyaksebészek Egyesülete és a Bécsi Fül-orr-gégeorvosok Társasága tagja.

Elismerés

Corvin-koszorú (1940).