Család

Régi erdélyi unitárius nemesi családból származott. Sz: Gyergyai Sámuel kincstárnoki titkár, Gyergyai Borbála. F: 1878-tól Wieland Ágnes (1856–1935). Fia: Gyergyai Árpád (1881–1952) orvos, fül-orr-gégész, rinológus. Fia születése előtt három hónappal elhunyt.

Iskola

Középiskoláit az unitárius teológiai főiskolán végezte (1863-ig), majd Kolozsvárott jogot hallgatott (1863–1864), a bécsi egyetemen orvostudori okl. szerzett (1871). Bécsi tanulmányai idején a Magyar Társaskör titkára, majd elnöke. Lipcsében és Párizsban – Claude Bernard mellett – sebészeti tanulmányokat folytatott (1875–1876), Edinburgh-ben Joseph Lister eljárását tanulmányozta (1876).

Életút

Kolozsvárott gyakorló orvos (1871–1872), a kolozsvári Orvos-sebészi Tanintézet Sebészeti Tanszékének tanársegéde és a helyi Karolina Kórház orvosa (1872–1874). A bp.-i tudományegyetem Kórvegytani Intézetében Plósz Pál tanársegéde (1874–1875). A kolozsvári államvasút keleti vonalának pályaorvosa és a helyi unitárius főiskolán a természettudományok segédtanára (1875–1881). Az antiszeptikus sebészet magyarországi úttörője, a magyar orvosok közül az elsők között tanulmányozhatta Joseph Listernek a sebészetet forradalmasító újdonságait. (Kolozsvárott, 1877 tavaszán ismertette Lister módszerét). Számos sebészeti újítást vezetett be: a sérvek műtéti megoldásaira, összenőtt ujjak szétválasztására, idegentestek eltávolítására. Különöse értékesek a vérátömlesztéssel és a véralvadással kapcsolatos kísérletei. Egy betegéhez történt vidéki kiszállása során szerzett tüdőgyulladásban hunyt el.

Emlékezet

Kolozsvárott (Belső Szén utca 8.) élt és tevékenykedett, a Házsongárdi Temetőben, családi sírban nyugszik.

Elismertség

A kolozsvári Orvos-természettudományi Társulat alapító tagja, orvosi szakjegyzője (1876–1881).