Gyergyai Árpád
Gyergyai Árpád

2020. november 30. Hétfő

Gyergyai Árpád, id.

orvos

Névváltozatok

Gyergyay; kissolymosi

Születési adatok

1845. november 17.

Nagyszeben, Szeben vármegye

Halálozási adatok

1881. január 29.

Kolozsvár

Temetési adatok

1881. január 31.

Kolozsvár


Család

Régi erdélyi unitárius nemesi családból származott. Sz: Gyergyai Sámuel kincstárnoki titkár, Gyergyai Borbála. F: 1878-tól Wieland Ágnes (1856–1935). Fia: Gyergyai Árpád (1881–1952) orvos, fül-orr-gégész, rinológus. Fia születése előtt három hónappal elhunyt.

Iskola

Középiskoláit az unitárius teológiai főiskolán végezte (1863-ig), majd Kolozsvárott jogot hallgatott (1863–1864), a bécsi egyetemen orvostudori okl. szerzett (1871). Bécsi tanulmányai idején a Magyar Társaskör titkára, majd elnöke. Lipcsében és Párizsban – Claude Bernard mellett – sebészeti tanulmányokat folytatott (1875–1876), Edinburgh-ben Joseph Lister eljárását tanulmányozta (1876).

Életút

Kolozsvárott gyakorló orvos (1871–1872), a kolozsvári Orvos-sebészi Tanintézet Sebészeti Tanszékének tanársegéde és a helyi Karolina Kórház orvosa (1872–1874). A bp.-i tudományegyetem Kórvegytani Intézetében Plósz Pál tanársegéde (1874–1875). A kolozsvári államvasút keleti vonalának pályaorvosa és a helyi unitárius főiskolán a természettudományok segédtanára (1875–1881). Az antiszeptikus sebészet magyarországi úttörője, a magyar orvosok közül az elsők között tanulmányozhatta Joseph Listernek a sebészetet forradalmasító újdonságait. (Kolozsvárott, 1877 tavaszán ismertette Lister módszerét). Számos sebészeti újítást vezetett be: a sérvek műtéti megoldásaira, összenőtt ujjak szétválasztására, idegentestek eltávolítására. Különöse értékesek a vérátömlesztéssel és a véralvadással kapcsolatos kísérletei. Egy betegéhez történt vidéki kiszállása során szerzett tüdőgyulladásban hunyt el.

Emlékezet

Kolozsvárott (Belső Szén utca 8.) élt és tevékenykedett, a Házsongárdi Temetőben, családi sírban nyugszik.

Elismertség

A kolozsvári Orvos-természettudományi Társulat alapító tagja, orvosi szakjegyzője (1876–1881).

Főbb művei

F. m.: Az élő állatbani vér megalvás kérdéséhez. Plósz Pállal. (Orvosi Hetilap, 1874
németül: Archiv für Experimentelle Pathologie und Pharmacologie, 1874)
A vér átömlesztése felett tett tanulmányok. (Orvosi Hetilap, 1875)
A sebszélek egyesítéséről. (Orvos- természettudományi Értesítő, 1876)
A kemény szájpad szerzett átfúródásának műtött és gyógyult esetéről. – A modern sebkezelésről. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1877)
Claude Bernard élete és tudományos működéséről. (Orvos- természettudományi Értesítő, 1878)
Az ujjak veleszületett összenövésének egy esetéről. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1878
németül: Zentralblatt für Chirurgie, 1878)
A vízsérv gyökeres műtétének egy esete. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1879)
Az ízületi bántalmak Carbolsavval kezeléséről. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1880)
A sérvkizárás tanának és gyógykezelésének történelme az ókorban. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1881).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Vasárnapi Ujság, 1881. febr. 6.)
Ima kissolymosi Gy. Á. felett, Kolozsvárt, 1881. jan. 31-én. Mondotta Péterfi Dénes unitárius lelkész. (Kolozsvár, 1881)
Nagy József: Gy. Á. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1881)
Gál Kelemen: A kolozsvári unitárius kollégium története. (Kolozsvár, 1935)
Gaál György: A két Gyergyai az egyház és a tudomány szolgálatában. (Keresztény Magvető, 1981)
Gaál György: A két Gyergyai centenáriuma. (Orvosi Hetilap, 1981. 50.)
Id. Gy. Á., a vérátömlesztés és az antiszeptikus sebészet erdélyi úttörője. (Keresztény Magvető, 1996)
Unitárius kislexikon. (Bp., 1999).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013