Gyertyán Ervin
Gyertyán Ervin

2020. október 30. Péntek

Gyertyán Ervin

filmesztéta, író, irodalomtörténész

Névváltozatok

Grünbaum

Születési adatok

1925. november 22.

Budapest

Halálozási adatok

2011. június 14.

Budapest

Temetési adatok

2011. július 8.

Budapest

Fiumei út


Család

Sz: Grünbaum Gábor (†) szabó, Stern Sproncz Rózsa étkezde tulajdonos. F: 1953–1998: Mezey Katalin tisztviselő.

Iskola

A Pesti Izraelita Hitközség Gimnáziumában éretts. (1943), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen (1943), a Párizsi Egyetemen tanult (1947–1949).

Életút

A Magyar Nap (1949–1950), a Népszava munkatársa (1950–1953), rovatvezetője (1953–1956), főmunkatársa (1957–1958), a Filmvilág rovatvezetője (1958–1975), a bp.-i Gondolat Kiadó főszerkesztő-helyettese (1975–1976). A Magyar Filmtudományi Intézet tud. főmunkatársa (1976–1979), a Magyar Televízió (MTV) Filmosztályának vezetője (1979–1984), a Magyar Filmtudományi Intézet tud. osztályvezetője (1984–1986). Az irodalomtudomány társművészeteivel, elsősorban filmesztétikával foglalkozott, igyekezett a meglehetősen egysíkú, irodalomcentrikus esztétikai szemléletet a vizuális művészetek, ill. a film felé szélesíteni, s közérthető rendszerbe foglalni a művészetek összességét (A múzsák testvérisége, 1966). Párbeszéd sokszemközt c. művében (1973) a lukácsi esztétika összegzésére tett kísérletet. Irodalomtörténészként elsősorban József Attila munkásságát vizsgálta, az életmű korábbi, erősen dogmatikus megítélésének meghaladására törekedett, elemzései során új, filozófiai szempontokat is érvényesített. Az 1980-as években elsők között készített interjút Demény Pállal, s kezdte el vizsgálni a magyarországi, Moszkvától független illegális kommunista mozgalom valós történetét, jelentőségét, s a mozgalmat diszkreditálni kívánó politikai megfontolásokat. Néhány szépirodalmi művet, ifjúsági és tudományos-fantasztikus regényt is írt. A Szemüveg a porban (1975) c. műve önéletrajzi élményein alapul, s a főhős származását és vallott zsidóságát, majd ideológiai fejlődését, annak konfliktusait ábrázolja. A francia kitüntetés (1986) c. regénye szintén saját emlékeit örökítette meg: egy, a II. vh. után felnőtt értelmiségi számvetése, nemzedéki vallomása. Lidérc és ingovány (1997) c. „lelkiismereti regénye” viszont már nem fikció, visszaemlékezései a kor fontos dokumentumai. Műfordítóként klasszikus francia és spanyol irodalmat tolmácsolt.

Elismertség

A Magyar PEN Club választmányi tagja. A MÚOSZ, a Magyar Írók Szövetsége, a Magyar Filmművészeti Szövetség tagja. A Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (Fipresci) alelnöke (1977–1980), elnöke (1981–1985).

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1985), Szocialista Kultúráért. Kritikusi Nívódíj (1979), József Attila-díj (1981), Balázs Béla-díj (1997), MÚOSZ Aranytoll (2001), Komlós Aladár-díj (2005), Tekintet Díj (2008), Demény Pál-emlékérem (2010).

Főbb művei

F. m.: Ítélet Hanoiban. Kalandos ifjúsági regény. Ill. Gudics József. (Bp., 1955)
Balázs Béla és a film. (Kortárs, 1958)
A Filmtudományi Intézet feladatairól. (Filmvilág, 1959)
A múzsák testvérisége és a marxista esztétika. (Kortárs, 1959)
A film hatása az esztétikára. – Alkotói egyéniség a filmművészetben. (Filmvilág, 1960)
Műnemek, műfajok és filmművészet. (Filmvilág, 1961)
Filmesztétikai tanulmányok. Almási Miklóssal, Hermann Istvánnal. (Filmművészeti könyvtár. 5. Bp., 1961)
A modern film valóságlátása. – A filmjáték paradoxona és a magyar filmvígjáték. (Filmvilág, 1962)
Költőnk és kora. József Attila költészete és esztétikája. Tanulmányok. (Bp., 1963)
A kibernerosz tündöklése és bukása. Regény. (Albatrosz Könyvek. Bp., 1963
Kozmosz Fantasztikus Könyvek. 2. átd. kiad. A kiberneroszok tündöklése és bukása címmel, 1987
cseh nyelven: Praha, 1983)
Művészet és szubjektivitás. 1–2. (Kortárs, 1965)
Új törekvések a magyar filmművészetben. (Filmvilág, 1966)
A múzsák testvérisége. Összehasonlító esztétikai vázlat. (Bp., 1966)
József Attila alkotásai és vallomásai tükrében. A képanyagot és a kronológiát összeáll. Fehér Erzsébet (Arcok és vallomások. Bp., 1966
2. kiad. 1970
3. kiad. 1974
4. kiad. 1986
5. kiad. 1989)
Művészet és szubjektivitás. Tanulmányok. (Elvek és utak. Bp., 1966)
A filmkritika tekintélye. – Az önéletrajztól a szerzői filmig. (Filmvilág, 1968)
Szovjet alkotók hatása filmművészetünkre. – Vita mai filmművészetünkről. Faragó Vilmossal, Kovács Andrással. (Társadalmi Szemle, 1968)
Isten, óvd az elnököt! Regény. Ill. Hegedűs István. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1971)
A szürrealizmusról – realistán. (Filmvilág, 1971)
Társadalomkritika és filmművészet. (Filmvilág, 1972)
Szürrealizmus a filmművészetben. Dokumentumok, tanulmányok. Szerk. Karcsai Kulcsár István, ford. Baróti Dezső. A bevezető tanulmányt írta. (Filmművészeti Könyvtár. 44. Bp., 1972)
Párbeszéd sokszemközt. Tanulmányok, útirajzok. (Bp., 1973)
A filmelmélet úttörője – Balázs Béla. – Pillanatfelvétel a magyar film helyzetéről. (Filmvilág, 1974)
A film szüntelen honfoglalása. (Filmvilág, 1975)
Szemüveg a porban. Regény. (Bp., 1975)
Jancsó Miklós. Kismonográfia. (Filmbarátok Kiskönyvtára. Kortársaink a filmművészetben. Bp., 1975
2. kiad. 1977
3. kiad. 1979
4. kiad. 1985)
Az elveszett vígjáték. (Filmvilág, 1976)
Október filmművészet forradalma. (Filmvilág, 1977)
Lumière árnyékában. Esszék, tanulmányok. (Elvek és utak. Bp., 1977)
József Attiláról – külföldieknek. (Kortárs, 1978)
A szocializmus kultúrája és a szocialista kultúra. (Társadalmi Szemle, 1978)
Film, szórakoztatás, tömegsiker. A film mítosza és művészete. (Filmvilág, 1980)
Egy kritikus válogatott szorongásai. Cikkek, tanulmányok. (Bp., 1980)
„Hit, illúziók nélkül.” Justus Pál költészetéről. (Irodalomtörténet, 1983)
A Goffman-hívők és József Attila. (Pszichológia, 1984)
A viharmadár – kalitkában. (Palócföld, 1984)
Mit ér a film, ha magyar? (Jel–Kép, 1985)
Hevesy Iván: A filmjáték esztétikája és dramatikája. Hasonmás kiad. Szerk., az utószót írta. (Élet és tudomány. Bp., 1985)
„Tisztán meglátni csúcsainkat.” Tanulmányok József Attiláról. (Bp., 1985)
A francia kitüntetés. Regény. (Bp., 1986)
Don Quijote, a Huszár utcából. Regény. (Rakéta Regénytár. Bp., 1987)
A film világhelyzetéről. A progresszió sorsa a nyolcvanas években. (Társadalmi Szemle, 1987)
A marxizmusról a huszadik század negyedik negyedében. (A marxizmus hazai helyzetéről. Szerk. Szerdahelyi István, Vörös T. Károly. Bp., 1987)
Egy Trockij-életrajz margójára. – Egy elhallgatott koncepciós per. Ami a Rajk-pert megelőzte. (Mozgó Világ, 1988)
Wiesel, a mitikus téboly írója. (Nagyvilág, 1988)
A kinevezett marxizmus. (Mozgó Világ, 1989)
Az első koncepciós per. Televíziós beszélgetés. (Bp., 1989)
József Attila: Költészet és nemzet. Esztétikai tanulmányok. Az előszót írta. (Bp., 1989)
József Attila és a rendszerváltás. (Tekintet, 1991)
Az antibolsevizmus tegnap és ma. (Valóság, 1993)
A festészettől a mozidrámáig – Hevesy Iván. (Filmvilág, 1994)
Mit ér a film, ha magyar? A magyar filmtörténet kistükre. (Bp., 1994)
Demény Pál-emlékkönyv. 1901–1991. Gy. E. és Bossányi Katalin interjúi. Az előszót Bodor Pál írta. (Bp., 1995)
Lidérc és ingovány. Lelkiismereti regény. (Kronosz Könyvek. Bp., 1997)
Értékek, csapdája. Esszék, tanulmányok. (Bp., 2004
2. kiad. 2008)
A deményista és a somér ellenállás. (A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének Évkönyve. Bp., 2005)
Erkölcs és öntudat. Emlékezés Komlós Aladárra. (Literatura, 2005)
forgatókönyvei: A meztelen diplomata. Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben c. regényéből írta. (Bp., 1962)
Karancsfalvi szökevények. (1976)
ford.: García Lorca, Federico: Cigány románcok. Ill. Kardos Erzsébet. (Bp., 1948)
Ivanov, Vszevolod: 14–69-es páncélvonat. Kisregény. Ford. (Szovjet kisregények. 14. Bp., 1950)
Blasco Ibanez, Vicente: Májusvirág. Regény. Ford. Szokoly Endrével. Az utószót írta Couffon, Claude. Ill. Veress Pál. (Bp., 1958)
Diderot, Denis: Megtévesztés, avagy arcképek története. Dialógus. Ford., az utószót írta. Ill. Picasso, Pablo. (Bp., 1958)
Rousselot, Jean: Dupont úr különös esete. (Mai francia elbeszélők. Bp., 1959).

Irodalom

Irod.: Bertalan László: Esztétika és hagyomány. Megjegyzések Gy. E. József Attila könyvéhez. (Valóság, 1964)
Tamás Attila: Gondolatok Gy. E. könyvéről. (Új Írás, 1967)
Vészi Endre: József Attila igazi arcáért. Jegyzetek Gy. E. tanulmányairól. (Kortárs, 1967)
Mikó Krisztina: Gy. E. (Irodalomtörténet, 1975)
Mikó Krisztina: Kritikusok műhelyében. (Élet és Irodalom, 1975. 3.)
Szili József: Párbeszéd sokszemközt. (Irodalomtörténet, 1975)
Veress József: Gy. E. (Alföld, 1981)
Ki kicsoda a hírközlésben? Szerk. Bodrits István, Viczián János. (Szekszárd, 1994)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
Halálhír. (Népszabadság, 2011. jún. 16.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013