Gyimesi Sándor
történész, levéltáros
Születési adatok
1933. július 30.
Újfehértó, Szabolcs vármegye
Halálozási adatok
1995. október 2.
Budapest
Család
Szülei szegényparasztok voltak. Sz: Gyimesi András, Tardi Anna. Négyen voltak testvérek. F: Szilágyi Erzsébet.Iskola
A nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumban éretts. (1953), a Debreceni Tudományegyetem BTK-n történelem–magyar szakos tanári okl. (1958), a Levéltárak Országos Központjában levéltáros szakképesítést szerzett (1960), Rómában ösztöndíjas (1960–1961). A Debreceni Tudományegyetemen doktorált (1959), a történelemtudományok kandidátusa (1971).Életút
A Debreceni Állami Levéltár gyakornoka (1958–1959), a Miskolci Állami Levéltár sátoraljaújhelyi fiókjának vezetője (1959–1960), a Miskolci Állami Levéltár igazgatója (1960–1964). Az MKKE, ill. a BKE Gazdaságtörténeti Tanszék tud. munkatársa (1964–1980), egy. tanára és az MKKE–MTA Közép- és Kelet-európai Kutatási Központ helyettes vezetője (1980–1985), vezetője (1985–1990), egy. tanára (1991. júl. 1.–1995. okt. 2.). A JATE BTK Középkori Egyetemes Történeti és Latin-Amerika Története Tanszék tanszékvezető egy. docense (1974–1984), tanszékvezető egy. tanára (1984. júl. 1.–1986. jún. 30.). Az MTA–TMB-n Pach Zsigmond Pál aspiránsa (1964–1967). Tudományos pályafutásának kezdetén Debrecen és Miskolc városok történetével, ill. a helytörténetírás általános kérdéseivel foglalkozott, később érdeklődése egyetemes gazdaság- és társadalomtörténeti problémák, elsősorban a középkori városok története felé fordult. Jelentős eredményeket ért el az európai feudalizmus kialakulása társadalom- és gazdaságtörténeti okainak vizsgálata, a középkori és koraújkori városforgalom átalakulásának feltárása terén. Vizsgálta még a parasztgazdaságot érintő különböző társadalmi-gazdasági folyamatok magyarországi és közép-kelet-európai sajátosságait.Elismertség
Az MTA Történettudományi Bizottsága és Kelet-európai és Nemzetiségi Komplex Bizottsága (1981–1990), az MTA Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottsága tagja (1991–1995) A Magyar Agrártörténeti Társaság ügyvezető elnöke.Főbb művei
F. m.: Debrecen jobbágyfalvi birtokai. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1959)Adatok a Miskolci (polgári) Forradalmi Törvényszék történetéhez. (Borsodi Szemle, 1961)
A helytörténetírás és a területi levéltárak. (Levéltári Szemle, 1963)
A miskolci építőmunkások 1903. évi sztrájkja. (Borsodi Szemle, 1963)
A helytörténetírás helyzete és feladatai megyénkben. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1963)
Az 1365-ös év jelentősége Miskolc történetében. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1964)
A helytörténetírás Borsod megyében. (Levéltári Szemle, 1965)
A telepítvényes falvak népe. Egy átmeneti csoport a jobbágyság peremén. (Ethnographia, 1965)
A telepítvényes falvak „felszabadulása.” – A parasztság és a szövetkezeti mozgalmak. (A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. 1848–1914. I–II. köt. Tanulmányok. Bp., 1965)
Olvasókönyv Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc város történetéhez. Összeáll. Deák Sándorral. (A Magyar Történelmi Társulat Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Csoportja Könyvtára. 1. Miskolc, 1965)
Adalékok Miskolc gabonaellátásához a XVII. század végén. (Agrártörténeti Szemle, 1967)
A kapitalizmus és a parasztgazdaság. A parasztságot érintő társadalmi-gazdasági folyamatok egyes kérdései újabb történeti irodalmunkban. (Ethnographia, 1968)
Magyar gazdaságtörténet I/1. Magyar gazdaságtörténet 1848-ig. Egy. jegyz. (Bp., 1971
2. kiad. 1974
3. kiad. 1978
4. kiad. 1979
5. kiad. 1980
6. kiad. 1981
7. kiad. 1982
8. kiad. 1983
9. kiad. 1984
10. kiad. 1985
11. kiad. 1986
13. kiad. 1988
15. kiad. 1990)
Az európai városok a kapitalizmus küszöbén. (Századok, 1972)
A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Funkcionális és strukturális változások Nyugat-Közép-Kelet-Európa városhálózatában, különös tekintettel Magyarországra. Monográfia és kand. értek. is. (Gazdaságtörténeti értekezések. 7. Bp., 1975)
A történetkutatás új módszereiről. (Szegedi bölcsészműhely’77. Kutatási módszerek és irányzatok a társadalomtudományokban. Szeged, 1978)
Incomes, Public Constructions and Investments in the Hungarian Towns in the 18th Centuries. (Studia Historica, 1980)
Aussenhandel und Reichtumsansammlung im Ungarn des 16. Jahrhunderts. (Zins – Profit. Ursprüngliche Akkumulation. Weimar, 1981)
Wirtschaft und Kultur in den ungarischen Städten des 18. Jahrhunderts. (Städtische Kultur in der Barockzeit. Linz, 1982)
Vásárok és kereskedők Debrecenben, a feudális kor végén. 1–2. (A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve, 1982–1983)
Európa és a harmadik világ találkozása a 16–18. században. (Századok, 1983)
Városi önkormányzat és állami centralizáció Közép-Kelet Európában a 18–19. században. (Történelmi Szemle, 1984)
A korai kapitalista fejlődés és a kései feudalizmus. (Fejezetek a régebbi magyar történelemből. II. Szerk. Makk Ferenc. Bp., 1985)
Középkori egyetemes történet. A feudalizmus kialakulása és típusai. Egy. jegyz. (Szeged, 1985
2. kiad. 1989)
Kelet- közép-európai utak. A városfejlődés sajátosságai a XV–XIX. században. (Világosság, 1985)
Az európai város útja a feudalizmusból a kapitalizmusba. (Helyünk Európában. Nézetek és koncepciók a 20. századi Magyarországon. I–II. köt. Bp., 1987)
Mezőgazdasági termelés és növekedés egy jobbágyfaluban a XVIII–XIX. században. Hajdúszovát. (Parasztság és magyarság. Tanulmányok Szabó István történetíró születésének 90. évfordulója tiszteletére. Szerk. Rácz István. Debrecen, 1989)
A város, mint földesúr. Debrecen és Szovát viszonya a 18–19. században. (Gazdaság, társadalom, történetírás. Emlékkönyv Pach Zsigmond Pál 70. születésnapjára. Bp., 1989)
Das Binnenhandel und die wirtschaftliche Entwicklung. Szerk. (Studia Historiae Europae Medio-Orientalis. Bp., 1989)
Stadtgeschichtsforschung in Ungarn. (Moderne Stadtgeschichtsforschung in Europa, USA und Japan. Stuttgart–Berlin–Köln-Mainz, 1989)
Mezőgazdasági növekedés Magyarországon a 18–19. században. (Parasztság és nemzet. Debrecen, 1990)
Gazdaság, politika, kultúra. Tanulmányok Kelet-Közép-Európa történetéből. Szerk. (Bp., 1992)
A polgárosodás néhány kérdése a XIX. századi Magyarországon. (Valóság, 1993)
Utunk Európába. A magyar és az európai gazdaság viszonya a honfoglalástól a 20. század elejéig. Tankönyv. (Magyar gazdaságtörténet. 1. Bp., 1993
2–3. kiad. 1994
4. kiad. 1999
5. kiad. 2001 és 2006)
IV. Béla és a feudalizálódás. (Buksz, 1994)
A modernizáció alapjai Közép- és Kelet- Európában. Demográfiai, agrár- és ipartörténeti tanulmányok. Szerk. (Bp., 1995)
A gazdaságtörténeti kihívásai. Tanulmányok Berend T. Iván 65. születésnapjára. Szerk. Buza Jánossal, Csató Tamással. (Bp., 1996).
Irodalom
Irod.: Beluszky Pál: Gy. S.: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. (Földrajzi Értesítő, 1975)„Az empíriának és az intuíciónak találkoznia kell!” Interjú Gy. S. történésszel. Riporter: Rácz Lajos. (Aetas, 1994)
Korok, régiók, társadalmak. Tanulmányok Gy. S. 60. születésnapjára. Szerk. Kulcsár Árpád, Szulovszky János. Gy. S. műveinek válogatott bibliográfiájával. A bibliográfiát összeáll. Cser Erika. (Bp., 1994)
Halálhír. (Magyar Nemzet–Magyar Hírlap, 1995. okt. 4.)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Kulcsár Árpád: Gy. S. (Századok, 1996).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Gragger Róbert
irodalomtörténész
Géber Ede
orvos, bőrgyógyász
Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Hagelmayer István
közgazdász
Halász Géza
orvos, politikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)