Gyólai István
Gyólai István

2022. január 28. Péntek

Gyólai István

politikus

Születési adatok

1896. szeptember 24.

Szeged

Halálozási adatok

1983. augusztus 7.

Szeged


Család

Sz: Csuri Rozália.

Iskola

Kőműves segédlevelet szerzett.

Életút

A Kőművesek Szakegylete és az MSZDP tagja (1913–1944). Az I. vh. alatt frontszolgálatot teljesített (1914–1918), a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben harcolt (1919), a szegedi munkástanács tagja (1919. ápr.–júl.). A proletárdiktatúra bukása után elmenekült az országból, Belgrádban élt (1919–1923), majd visszatért Szegedre (1923. dec.). A két vh. között a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége (MÉMOSZ) szegedi csoportjának vezetőségi tagja, a szakmaközi bizottság alelnöke, pártja helyi szervezete végrehajtó bizottságának tagja (1937–1944). Magyarország német megszállása (1944. márc. 19.) után a nemzeti ellenállás tagja, Ricsére internálták (1944. ápr.–szept.). A II. vh. után az MKP tagja (1945-től), a Szegedi Nemzeti Bizottság tagjaként, jelentős szerepet játszott a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakításában. A Szabad Szakszervezetek képviseletében az Ideiglenes Nemzetgyűlés (Szeged, 1944. dec.– 1945. nov.) és a városi képviselő-testület tagja (1945-től), a szakmaközi bizottság függetlenített titkára (1945–1947). Az MKP, ill. az MDP nagyszegedi végrehajtó bizottságának tagja (1945–1948), a Szegedi Építőipari Szövetkezet, ill. a Csongrád Megyei Állami Építőipari Vállalat alapító elnöke, majd igazgatója (1947–1957). A forradalom alatt fegyverrel harcolt a felkelők ellen (1956. okt.– nov.).

Elismerés

Magyar Partizán Emlékérem (1955), Szocialista Munkáért Érdemérem (1955), Tanácsköztársasági Emlékérem (1959), Munka Érdemrend (arany, 1964), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1970), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1980).

Irodalom

Irod.: S. M.: Gy. J. (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944–1945. Bp., 1994).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője