Gyomai Imre
Gyomai Imre

2024. november 9. Szombat

Gyomai Imre

költő, író, újságíró

Névváltozatok

Weinberger

Születési adatok

1894. október 29.

Gyoma, Békés vármegye

Halálozási adatok

1962. február 27.

Párizs


Család

Sz: Apja vendéglős volt. Kétszer nősült. F: 1. Gamsaragan, Daria egyiptomi származású szobrászművész.

Iskola

A bp.-i Világ c. lap munkatársa (1915–1918), a forradalmak és a Tanácsköztársaság leverése után bejárta a Közel-Keletet (1918– 1920), majd Franciaországban telepedett le (1920). Budapesti lapok párizsi tudósítója (1920–1924), a Paris Soir, a La Lumière és a Nouvelle Littéraire munkatársa (1924-től), a Front National irodalmi szerkesztője és a Monde c. hetilap magyarországi irodalmi referense (1929-től). A II. vh. után a magyar nagykövetség sajtóattaséja (1947–1948).

Életút

A két vh. között a magyarországi irodalom egyik legjelentősebb franciaországi ismertetője. Publicisztikai tevékenysége mellett regényes életrajzokat is írt több zeneszerzőről és történelmi személyiségről. Művei nagy részét franciául írta, köztük első verseskötetét is, amelyet feleségének szánt (Daria, 1922). Magyar nyelven kiadott műve, Az új kenyér (1928) egy fantasztikus utópia, amelynek lényege, hogy egy német tudós nyomára bukkan a bibliai mannatermő fának. A maga korában igen népszerű mű az őskeresztényi morál és a szocialista közgazdaságtanon alapuló világmegváltó ábrándok szatírája.

Főbb művei

F. m.: Daria. Poèmes. (Paris, 1922)
Az új kenyér. Fantasztikus reg. (Bp., 1928)
Ezt csinálják a magyar írók és újságírók Párizsban. – Séverine. (Literatura, 1928)
Idegen irodalom Párizsban. – Numerus clausus és kultúrközeledés. (Korunk, 1929)
Dumping. Reg. (Paris, 1930?)
A Palesztina kérdés hátteréről. (Korunk, 1930)
A negyedik rend írói Franciaországban. (Korunk, 1931)
Haláltábor. Reg. (Párisi Hírlap, 1931)
Refoulement. Emlékezés. (Paris, 1931)
Kinek épít Izrael Palesztinában? – Gyapotaratás. (Korunk, 1933)
Kairói baedekker. – Sztrájkok Egyiptomban. (Korunk, 1935)
La vie tendre et pathétique de Franz Schubert. Regényes életrajz. (Le livre d’aujourd’hui. Paris, 1936)
A „felszabadított” Egyiptom. (Korunk, 1937)
La vie douloureuse de Schumann. Regényes életrajz. (Paris, 1938)
Trebitsch Lincoln. Le plus grand aventurier du siècle. Regényes életrajz. (Paris, 1939)
Le coeur de Mozart. Regényes életrajz. (Paris, 1939)
Goebbels. Porte-parole du nazisme. Regényes életrajz. (Documents contemporains. Paris, 1945).

Irodalom

Irod.: M. Pogány Béla: Gy. I.: Az új kenyér. (Nyugat, 1929)

Löffler A. Pál: Adalékok a franciaországi magyar baloldali irodalom történetéhez. (L. A. P.: Meghallói a törvénynek. Bp., 1973)

Bajomi Nagy Endre: Gy. I. (Új Tükör, 1984. 43.)

Gyomaendrődi ki kicsoda? Szerk. Szilágyiné Németh Eszter, Kovácsné Nagy Katalin. (Gyomaendrőd, 2004)

Le Calloc’h, Bernard: Magyar sorsok Párizsban. (Vác, 2007).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője