Gyömrei Sándor
Gyömrei Sándor

2022. augusztus 8. Hétfő

Gyömrei Sándor

történész

Névváltozatok

1906-ig Neumann

Születési adatok

1892. július 15.

Nagykároly, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1957. június 24.

Budapest

Temetési adatok

1957. június 27.

Budapest

Farkasrét


Család

Kikeresztelkedett zsidó értelmiségi családból származott: nagyapja és két nagybátyja orvos, apja jogász volt. Sz: Gyömrei Bertalan (1859?–1920) jogász, ügyvéd, Áldor Sarolta. F: Antal Irén [Risette] (1902–1956). Nevelt fia: Jónás Pál dr.

Iskola

A Miskolci Református Főgimnáziumban éretts. (1910), a Lipcsei Egyetemen bölcsészdoktori okl. (1914), a gazdaságtörténet tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1947), a történelemtudományok kandidátusa (1955).

Életút

A Huszadik Század c. folyóirat munkatársa (1915–1918), a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara segédfogalmazója (1916–1919), fogalmazója (1919–1920); közben a Tanácsköztársaság alatt az ún. Marx Fordító Bizottság tagja (1919), a Közlekedési Osztály vezetője (1920–1942). A Világ c. radikális folyóirat belső munkatársa (1924–1926). A II. vh. után az újjászervezett Budapesti Belkereskedelmi Igazgatóság főtitkárhelyettese (1945–1949). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE ÁJTK magántanára (1947–1950). Az FKgP tagja, a pártharcok idején az Oltványi–Ortutay-csoporthoz csatlakozott. Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának tagja (1945–1949), a Várostörténeti Bizottság alapító tagja (1949-től). Szabó Ervin hívására került a Huszadik Század c. folyóirathoz, ahol elsősorban könyvismertetéseket és kisebb cikkeket közölt (1916–1918), majd a Tanácsköztársaság idején, mint a Marx Fordító Bizottság tagja A tőke több fejezetét fordította le magyar nyelvre. A két vh. között érdeklődése a gazdaságtörténet, elsősorban a magyarországi gazdaságtörténet-írás története felé fordult. Írásaiban kora szellemtörténetét támadta, több, híres vitát folytatott Iványi-Grünwald Bélával és Frey Andrással. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából Vértesy Miklóssal összeállította Baross Gábor életrajzát, amelynek lényege az volt, hogy Baross Gábor mindig következetesen védte a magyar érdekeket, elsősorban a német igényekkel szemben. Kötete megjelentetése után szélsőjobboldali lapok szervezett támadássorozatot indítottak ellene. A II. vh. után vezető szerepet játszott a főváros történetére vonatkozó kutatások megindításában és szervezésében. Feldolgozta Budapest középkori gazdaságtörténetét, valamint Kossuth Lajos Magyar Kereskedelmi Társaságának történetét.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Szerkesztés

A Háborús gazdasági füzetek társszerkesztője (Székely Artúrral, 1914?–1918).

Főbb művei

F. m.: Die Kartelle in der ungarischen Eisenindustrie. Egy. doktori értek. is. (Leipzig, 1914)
Karl Lamprecht. – Lamprecht és a világpolitika. (Huszadik Század, 1915)
Az állami beavatkozás és a kartellek. (Huszadik Század, 1916)
Előterjesztés a kiviteli szindikátusokról. (Bp., 1917)
Emlékirat kivitelünk háború utáni megszerzéséről. Az előadói tervezet első szövege. (Bp., 1917)
A bürokrácia. (A Századunk Könyvtára. 2. Bp., 1927)
A magyar gazdaságtörténetírás új útjai. (Bp., 1932)
Az utazási kedv története. Monográfia. 1 melléklettel és 5 táblával. (Bp., 1934)
A vasút jövője. (Vasúti Közlekedési Közlöny, 1937)
Baross Gábor. Vértesy Miklóssal. (A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa. Bp., 1937)
A székesfőváros gazdálkodásáról. A törvényhatósági bizottság 1946. febr. 27-én tartott rendes közgyűlésén mondott beszéd. (Bp., 1946)
Budapest gazdaságtörténete a manufaktúra korszakában. I–II. köt. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1954)
Az első pesti kereskedelmi részvénytársaság, a Magyar Kereskedelmi Társaság. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1956)
A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1957)
Karl Lamprecht. (A Huszadik Század körének történetfelfogása. Szerk. Glatz Ferenc, Pók Attila. Bp., 1982).

Irodalom

Irod.: Komoróczy György: Gy. S.–Vértesy Miklós: Baross Gábor. (Századok, 1937)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője