Gyóni Mátyás
Gyóni Mátyás

2024. április 21. Vasárnap

Gyóni Mátyás

történész, bizantinológus

Névváltozatok

1934-ig Szolár Mátyás

Születési adatok

1913. december 18.

Budapest

Halálozási adatok

1955. szeptember 28.

Budapest

Temetési adatok

1955. október 4.

Budapest

Farkasrét


Család

Dédszülei, apai: Szolár Pál cipészmester, Száraz Ilona; Ruttkai István takácsmester, Kaszai Julianna.

Dédszülei, anyai: Achim Mátyás szűcsmester, Fábri Zsuzsanna; Bekker Ádám, Adelmann Mária Irma (†1911. jún. 1. Pozsony. Temetés: 1911. jún. 3. Pozsony, Evangélikus Temető).

Nagyszülei: Szolár Mátyás (1846. jan. 28. Békéscsaba–1898. dec. 12. Békéscsaba), Ruttkai Teréz (†1900. jan. 15. Békéscsaba); Achim Mihály (1848. júl. 21. Békéscsaba–1911. szept. 14. Alsódabas, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) evangélikus lelkész, Bekker Gizella (†1934. nov. 7. Balassagyarmat).

 

Szülei: Gyóni Ferenc (= 1934-ig Szolár Ferenc, 1882. júl. 2. Békéscsaba, Békés vm.–1963. júl. 2. Bp. Temetés: 1963. júl. 6. Farkasrét) irodalomtörténész, gimnáziumi tanár, Achim Gizella óvónő (1882. márc. 14. Gyón, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–1962. okt. 31. Bp. Temetés: 1962. nov. 9. Farkasrét), Gyóni Géza (1884–1917) író, költő testvére.

Achim Gizella testvérei: Achim Mária (1880. aug. 22. Gyón), Gyóni Géza (= Achim Géza Péter, 1884. jún. 25. Gyón–1917. jún. 25. Krasznojarszk, Oroszország) költő, Achim Mihály (1886. máj. 14. Gyón–1917. jún. 8. Krasznojarszk, Oroszország) honvéd főhadnagy és Achim Piroska (1893. jún. 30. Gyón).

Testvére: Szolár Gizella (1910. jan. 13. Bp.).

Szolár Gizella férje: Syposs Zoltán (1907. júl. 23. Bp.–1989. jún. 28. Bp.) dohánygyári tisztviselő, sportíró.

Felesége: zepetneki Töttössy Katalin (1921. júl. 28. Bp.), Töttössy Aladár (1889–1951) és Krazsóf Katalin (1891–) leánya.

Gyermeke, leánya: Zakar Csabáné Gyóni Mária; fia: Gyóni András.

Iskola

A budapesti evangélikus gimnáziumban éretts. (1932), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem soproni Evangélikus Hittudományi Karán tanult (1932–1934), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult (1934–1938); a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – görög–latin szakos középiskolai tanári okl. (1938) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1940); közben a müncheni egyetem ösztöndíjasa (1937).

A középgörög filológia, különös tekintettel Bizánc és a délkelet-európai népek kapcsolataira tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1945). Az MTA tagja (l.: 1948. júl. 2.).

Életút

Az aszódi gimnázium h. (1939–1941), r. tanára (1941–1942). A Magyar Történettudományi Intézett beosztott intézeti tanára (1942–1949), egyúttal a Pázmány Péter Tudományegyetem Görög Filológiai Intézetének tanársegéde (1942–1945). A bécsi Gr. Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet tagjaként végzett kutatásokat (1941). A II. világháború végén frontszolgálatot teljesített (1944. okt.–1945. ápr.), orosz hadifogságban volt (1945. ápr.–1945. aug.).

A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK egy. adjunktusa (1945–1948), a Görög Filológiai Intézet intézeti tanára (1948–1952), a Középkori Egyetemes Történeti Tanszék tanszékvezető egy. docense (1953–1954), tanszékvezető egy. tanára (1954. aug. 1.–1955. szept. 28.); közben a Római Magyar Akadémia vendégprofesszora (1948–1949).

A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK egy. adjunktusa (1945–1948), a Görög Filológiai Intézet intézeti tanára (1948–1952), a Középkori Egyetemes Történeti Tanszék tanszékvezető egy. docense (1953–1954), tanszékvezető egy. tanára (1954. aug. 1.–1955. szept. 28.); közben a Római Magyar Akadémia vendégprofesszora (1948–1949).

Kora középkori magyar és egyetemes történettel, elsősorban az Árpád-kori magyarság és Bizánc művelődéstörténeti kapcsolataival, a bizánci egyház magyarországi művelődéstörténeti emlékeivel, görög feljegyzésű magyar nyelvemlékek összegyűjtésével foglalkozott. Fő műve, A magyar nyelv görög feljegyzéses szórványemlékei (1943) az első kísérlet a magyar nyelv bizánci forrásokban megőrzött emlékeinek teljes, minden részletre kiterjedő feldolgozására. E munka a magyar nyelv más, idegen nyelven feljegyzett szórványainak hasonló feldolgozására is mintául szolgált tisztázva a görög átírással kapcsolatos hangtani és alaktani kérdéseket. Jelentős eredményeket ért el még a román etnogenezis folyamatának feltárása, a középkori románokra vonatkozó bizánci történeti források filológiai vizsgálata terén. Kritikai vizsgálat alá vette Kekaumenosz bizánci szerző Sztrategikon c. írását, amely állítólag először említi a XI. században a vlach ’román’ népnevet. A forrás részletes elemzésével próbálta bizonyítani a dákoromán jogfolytonosság tarthatatlanságát (a román nép a Balkánon alakult ki, a magyar honfoglalás előtt még nem laktak Erdélyben vlach néptöredékek, a dákoromán kontinuitás politikai okokból született meg és Románia politikai igényeit szolgálta/szolgálja…) Hatalmas vállalkozását, a román történelem kezdeteire vonatkozó valamennyi elérhető bizánci, latin, héber és egyéb nyelvű források kritikai összegyűjtését nem tudta megvalósítani, ám az ehhez elkészült tanulmányok, kisebb forrásközlések mai is alapvető jelentőségűek.

Gyóni Géza rokonaként a költő több kötetét szerkesztette, ill. rendezte sajtó alá (szerkesztett könyvein azonban a költő tisztelete és emléke miatt saját nevét nem tüntette fel!)

Emlékezet

A Rákosi-korszak idején valószínűleg az ideológiai üldöztetések elől öngyilkos lett. Budapesten, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Ravatalánál a Magyar Tudományos Akadémia nevében Moravcsik Gyula egyetemi tanár, rendes tag; az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Kara nevében I. Tóth Zoltán egyetemi tanár, dékán; a tanítványok nevében Ritoók Zsigmond tanársegéd búcsúztatta.

Elismertség

Az MTA Nyelvtudományi Bizottsága meghívott tagja (1946–1948).

Elismerés

Az MTA Sámuel-díja (A magyar nyelv görög feljegyzéses szórványemlékei c. munkájáért, 1944).

Szerkesztés

A prágai Byzantinoslavica c. folyóirat magyar referense (1949–1955).

A Révai Kétkötetes Lexikona munkatársa (1947–1948).

Főbb művei

F. m.: Magyarország és a magyarság a bizánci források tükrében. – Ungarn und das Ungartum im Spiegel der byzantinischen Quellen. Egy. doktori értek. is. (Magyar–görög tanulmányok. 7. A m. kir. Pázmány Péter Tudományegyetem Görög Philologiai Intézete kiadványa. Bp., 1938)
Kalizok, kazárok, kabarok, magyarok. 1–2. (Magyar Nyelv, 1938. 3-4.–5-6. és külön, egy füzetben: Bp., 1938)
Des barbares à la cour de Byzance. (Nouvelle Revue de Hongrie, 1939)
Hunyadi János, „Bizámc császára”. (Az Országos Evangélikus Tanáregyesület Évkönyve az 1938/39 és az 1939/40. évekről. Bp., 1940
franciául: Hunyadi, „empereur de Byzance”. Nouvelle Revue de Hongrie, 1940)
Az állítólagos legrégibb román nyelvemlék. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1942)
Ein Jahrzehnt ungarischer Byznatinologie. (Donaueuropa, 1942)
A paristrioni „államalakulatok” etnikai jellege. Archaizáló népnév és etnikai valóság Anna Komnene Alexiasában. (A Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve. Bp., 1942
németül: Zur Frage der rumänischen Staatsbildungen im XI. Jahrhundert in Paristrion. Archaisirende Volksnamen und ethnische Wirklichkeit in der Alexias von Anna Komnene. Ostmitteleuropäische Bibliothek 48. Archivum Europae Centro-Orientalis, 1943–1944)
A magyar nyelv görög feljegyzéses szórványemlékei. – Die Streudenkmäler der ungarischen Sprache in griechischen Texten. (Magyar–görög tanulmányok. 24. A m. kir. Pázmány Péter Tudományegyetem Görög Philologiai Intézete kiadványa. Bp., 1943)
A legrégibb vélemény a román nép eredetéről. Kekaumenos művei, mint a román történet forrásai. (Bp., 1944
franciául: L’oeuvre de Kekaumenos source de l’histoire roumaine. Revue d’Histoire Comparée, 1945)
A keleti egyház jelentkezése a Temes vidékén Szent István korában. (Magyar Nyelv, 1946. 1-5.
franciául: L’Église orientale dans la Hongrie du XIe siècle. Revue d’Histoire Comparée, 1947)
A legkorábbi magyar–bizánci házassági kapcsolatok kérdéséhez. (Századok, 1947. 1-10.)
Les études byzantines en Hongrie pendant la guerre 1939 à 1945. (Revue des Études Byzantines, 1947)
Skylitzès et les Vlaques. (Revue d’Histoire Comparée, 1947)
Egy vlach falu neve Anna Komnene Alexiasában. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1948)
L’évêché vlaque de l’archevêché bulgare d’Achris aux XIe–XIVe siècles. – Les Vlaques du Mont Athos au début  du XIIe siėcle. (Études Slaves et Roumaines, 1948)
A kijevi ősévkönyv volochjai. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1949. nov. 28.
megjelent, franciául: Les volochs des Annales primitives de Kiev. Études Slaves et Roumaines, 1949)
A balkánfélszigeti vláchok kétlegelős pásztorkodása a középkorban. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1951
franciául: La transhumance des Vlaques balkaniques au moyen âge. Byzantinoslavica, 1951)
Le nom de „blachoi” dans l’Alexiade d’Anne Comnène. (Byzantinische Zeitschrift, 1951)
La première mentions historique des Vlaques des Monts Balkans. (Acta Antiqua, 1951/52)
A román történet bizánci forrásai. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1954
franciául: Les sources byzantines de l’histoire des Roumains. Acta Antiqua, 1954)
A „harcos szentek” legendatípusának változatai az óizlandi irodalomban. (Antik Tanulmányok, 1955. 1-3.
franciául: Les variantes d’un type de légende byzantine dans la littérature ancienne-islandaise. Acta Antiqua, 1956)
A kievi ősévkönyv volochjai. Akadémiai székfoglaló is. (megjelent: Századok, 1989. 3-4.).

F. m.: szerk., ford.: Maskin, Nyikolaj Alekszandrovics: Az ókori Róma története. Egy. tankönyv. Ford. Borzsák István és Harmatta János. Sajtó alá rend. Gy. M. (Bp., Tankönyvkiadó, 1951)
Szergejev, Vlagyimir Szergejevics: Az ókori Görögország története. Egy. tankönyv. Ford. Borzsák István és Harmatta János. Sajtó alá rend. Gy. M. (Bp., Tankönyvkiadó, 1951)
Középkori történeti chrestomathia. I–III. köt. Összeáll. Gracianszkij, Nyikolaj Pavlovics és Szkazkin, Szergej Danyilovics. A magyar kiadást ford. és szerk. Többekkel. (Bp., Tankönyvkiadó, 1952–1956)
Engels, Friedrich: Frank időszak. Ford. Váczy Péterrel. (Az ELTE Történettudományi Kar Középkori Egyetemes Történeti Tanszéke kiadványa. Bp., 1954)
Koszminszkij, Jevgenyij Alekszejevics: A középkor története. I. köt. Egy. tankönyv. Ford. Többekkel. (Bp., Tankönyvkiadó, 1955).

Irodalom

Irod.: források: Borzsák István: Gyóni Mátyás. (Magyar Nemzet, 1955. okt. 5.)
Eltemették Gyóni Mátyást. (Magyar Nemzet, 1955. okt. 6.)
Borzsák István: Gyóni Mátyás. (Századok, 1955. 6.)
Szalatnai Rezső: Gyóni Mátyás. (Evangélikus Élet, 1955)
Harmatta János: Gyóni Mátyás. – Gyóni Mátyás irodalmi munkássága. Összeáll. Moravcsik Gyula. (Antik Tanulmányok, 1956. 1-3.)
Moravcsik Gyula: Gyóni Mátyás emlékezete. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1956. 1-4.)
I. Tóth Zoltán: Gyóni Mátyás. (Magyar Tudomány, 1956. 1-3. és Annales Universitatis Scientiarium Budapestinensis. Sectio Historica, 1957. 1.)
Komjáthy Miklós: „Anima naturaliter christiana.” Emlékezés Gyóni Mátyásra. (Diakonia, 1981)
Hadrovics László: Emlékezés Gyóni Mátyásra. (Europa. 3. Annales, 1998)
Farkas Zoltán: Gyóni Mátyás emlékezete. (Antik Tanulmányok, 2011. 1.).

Irod.: lexikonok, feldolgozások: Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola története. 1728–1948. (Aszód, 2003).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSRX-7Y4J?cc=4133831&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6NS2-2MVT (Szolár Mátyás születési anyakönyve, 1846)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSRX-7YQD?cc=4133831&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6NS2-D23D (Achim Mihály születési anyakönyve, 1848)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS6H-HZZ?cc=4133831&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6NS2-Z4Z2 (Szolár Ferenc születési anyakönyve, 1882)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9GBW-YKW?i=166&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6J38-H38S (Szolár Mátyás halotti anyakönyve, 1898)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GGBW-1PD?i=683&cc=1452460 (Szolár Mátyásné Ruttkai Teréz halotti anyakönyve, 1900)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/328990 (Bekker Ádámné Adelmann Mária gyászjelentése, 1911)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPXM-TTM?i=78&cc=1452460 (Achim Mihályné Bekker Gizella halotti anyakönyve, 1934)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DYV3-4ZN?i=251&cc=1452460 (Szolár Gizella és Syposs Zoltán házassági anyakönyve, 1935)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4H9-6DS?i=103&wc=92Q6-16X%3A40678301%2C60592401%2C56330301&cc=1452460 (Gyóni Mátyás halotti anyakönyve, 1955)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-698S-LJC?i=113&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AW88N-T7N2 (Dr. Gyóni Ferencné Achim Gizella halotti anyakönyve, 1962)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/282530 (Dr. Gyóni Ferencné Achim Gizella gyászjelentése, 1962)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6PBS-5KK?i=115&cc=1452460 (Dr. Gyóni Ferenc halotti anyakönyve, 1963)

 

https://www.dabas.hu/index.php/onkormanyzat/teb-ertektar/2049-achim-mihaly-siremleke (Achim Mihály síremléke, és Achim Mihály halotti anyakönyve, 1916 fotó: 2016)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője