Györffy István
Györffy István

2022. január 21. Péntek

Györffy István, szigethi és nádudvari

orvos, szemész

Születési adatok

1912. február 22.

Budapest

Halálozási adatok

1999. november 29.

Budapest


Család

Sz: Györffy István (1884–1939) etnográfus, középlaki Papp Anna. Testvérei: Györffy György (1917–2000) történész és bisztrai Farkas Ferencné Györffy Anna (1915–2006) grafikus. F: 1939-től Gombocz Ilona középiskolai tanár. Fia: Györffy Miklós (1942–) irodalomtörténész és Györffy Katalin.

Iskola

A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1936), szemész szakorvosi vizsgát tett (1938?).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem Gyógyszertani Intézete gyakornoka (1934–1936), az I., ill. a II. sz. Szemészeti Klinika egy. tanársegéde (1936–1956), egy. docense (1956–1972), egyúttal a Kontaktüveg Laboratórium vezetője (1940–1972), tud. tanácsadója (1972-től). A Nemzeti Parasztpárt tagja (1945 után). Szemészeti protétikával foglalkozott, nevéhez fűződik a törhetetlen műanyagból (akrilát) készült kontaktüveg feltalálása (1939), ill. az ezzel összefüggő speciális kontaklencse-préselési eljárás kidolgozása (1954), amellyel Európában az elsők között kezdte el kontaktlencsék készítését és rendelését. Vizsgálta még a szaruhártya-átültetés kérdéseit, szemüveg-optikai és közlekedési szemészeti problémákat. Kidolgozta az első magyarországi gépjármű-közlekedési alkalmassági feltételeket (1964), új látásélesség- vizsgáló készüléket szerkesztett. Különösen értékes orvostörténeti tevékenysége: feldolgozta a 20. sz.-ban tevékenykedő magyarországi szemorvosok munkásságát. A világon a leggazdagabb szemészeti vonatkozású éremgyűjteményt gyűjtötte össze.

Emlékezet

Leányfalun (Móricz Zsigmond út 40) élt és tevékenykedett, híres magánrendelője Budapesten (Józsefváros, VIII. kerület Bródy Sándor utca) volt; Budapesten hunyt el. Leányfalun híres botanikus kertet is létesített, ill. személyes emlékei alapján megírta a település történetét.

Elismertség

A Magyar Szemorvosok Társasága vezetőségének tb. tagja (1972-től), a Magyar Orvoséremgyűjtők Társasága elnöke (1975-től), a Magyar Orvostörténeti Társaság vezetőségi tagja (1985-től). A Nemzetközi Kontaktlencse Társaság alapító vezetőségi tagja (1959- től), a Julius Hirschberg Szemészettörténeti Társaság tagja (1987-től).

Elismerés

Az Eye Research Honour Díszoklevele (Chicago, 1959), Prentice-jutalom (1975), Hirschler Ignác-emlékérem (1985), Fick–Kalt– Müller-jutalom (1987), Weszprémi István-emlékérem (1988), Imre–Blaskovics-emlékérem (1992), Apáczai Csere János-díj (1995).

Szerkesztés

A Szemészet szerkesztője (1952–1972).

Főbb művei

F. m.: Dohányzás és nikotinmérgezés. (Természettudományi Közlöny, 1935)
Ólommérgezés az iparban. (Természettudományi Közlöny, 1936)
A napvédő szemüvegek. (Természettudományi Közlöny, 1938)
Kontaktschalen aus Kunststoffen. (Klinische Monatsblatt, 1938)
Az aniseikoniáról. (Szemészet, 1941)
A szem fénytörési hibáinak javítása kontaktüveggel. (Orvosi Hetilap, 1941. 16.)
A szemüveg optikai helyzetének befolyása a látásélességre. (Szemészet, 1942)
A szaruhártya-átültetés problémája. (Természettudományi Közlöny, 1942)
A szemüvegoptika fejlődése az utóbbi évtized folyamán. (Orvosképzés, 1943)
Szemvédelem a mezőgazdaságban. (Egészség, 1943)
Törhetetlen kontaktüveggel szerzett tapasztalatok. (Orvostudományi Közlemények, 1944)
Ki alkalmas kontaktüveg viselésére? (Orvosok Lapja, 1947)
A kontaktüveg és a szem túlérzékenysége. – Új látásélesség-vizsgáló készülék. (Orvosok Lapja, 1948)
Tolerance of Contact Lenses. (Ophthalmologica, 1948)
Therapeutic Contact Lenses from Plastic. (British Journal of Ophthalmology, 1950)
A kontaktkagyló jelentősége és helye a korszerű látásjavításban. (Szemészet, 1951)
Acrylic Corneal Implant in Keratoplasty. (American Journal of Ophthalmology, 1951)
A korszerű szemfényképezés. (Szemészet, 1953)
Correction of Unilateral Aphakia with Contact Lenses. 25 Case Records. (Ophthalmologica, 1955)
Félszemes aphakia javítása kontaktkagylóval. (Szemészet, 1955)
Műanyagok alkalmazása a szemészetben. (Élővilág, 1958)
Haptikai kontaktüveg próbasorozat asymmetriás szemformák meghatározásához. (Szemészet, 1959)
Újabb eredmények a sclerális és corneális kontaktüveg viselhetősége tekintetében. (Orvosi Hetilap, 1961. 44.)
A látás és megvilágítás jelentősége az éjjeli gépjármű-közlekedésben. (Közlekedéstudományi Szemle, 1962)
A színlátás jelentősége a gépjárművezetésben. (Orvosi Hetilap, 1962. 21.)
A kontaktüveg és a keratoplastica jelentősége a keratoconus ellátásában. (Orvosi Hetilap, 1963. 40.)
A gépjárművezetői alkalmasság szemészeti vonatkozásai. (Szemészet, 1967)
Magyarországon előkerült két ősszemüveg. (Szemészet, 1969)
Magyar szemorvosok emlékérmei. (Orvostörténeti Közlemények, 1971)
A kontaktlencsék viseléséhez szükséges szemészeti oldatok problémái. 1–2. Csontos Andrással, Keserű Péterrel. (Gyógyszerészet, 1972)
A szem optikája. Vörösmarty Dániellel. (Bp., 1974)
A közlekedési alkalmasság orvosszakértői kérdései. (Városi Közlekedés, 1976)
A látszerészek könyve. Szerk. Vörösmarty Dániellel. (Bp., 1981)
Magyarországi szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987)
Adatok Leányfalu déli felének hely-, család és kortörténetéhez. (Leányfalu, 1995)
A XX. században és az ezredfordulón működött magyarországi szemorvosok életrajzi adattára. Szerk. Salacz György. (2. bőv. kiad. Bp., 2004).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1999. dec. 2.)
Salacz György: Emlékezés a magyar kontaktológia alapítójára, Gy. I.-ra. (Orvosi Hetilap, 2000. 41.)
Salacz György: Gy. I. (Szemészet, 2000)
Zajácz Magdolna: A kontaktológia magyar úttörői. (Orvosi Hetilap, 2005. 44.)
Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok pantheonja. (Bp., 2010).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője