Györffy István
Györffy István

2020. október 30. Péntek

Györffy István, szigethi és nádudvari

orvos, szemész

Születési adatok

1912. február 22.

Budapest

Halálozási adatok

1999. november 29.

Budapest


Család

Sz: Györffy István (1884–1939) etnográfus, középlaki Papp Anna. Testvérei: Györffy György (1917–2000) történész és bisztrai Farkas Ferencné Györffy Anna (1915–2006) grafikus. F: 1939-től Gombocz Ilona középiskolai tanár. Fia: Györffy Miklós (1942–) irodalomtörténész és Györffy Katalin.

Iskola

A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1936), szemész szakorvosi vizsgát tett (1938?).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem Gyógyszertani Intézete gyakornoka (1934–1936), az I., ill. a II. sz. Szemészeti Klinika egy. tanársegéde (1936–1956), egy. docense (1956–1972), egyúttal a Kontaktüveg Laboratórium vezetője (1940–1972), tud. tanácsadója (1972-től). A Nemzeti Parasztpárt tagja (1945 után). Szemészeti protétikával foglalkozott, nevéhez fűződik a törhetetlen műanyagból (akrilát) készült kontaktüveg feltalálása (1939), ill. az ezzel összefüggő speciális kontaklencse-préselési eljárás kidolgozása (1954), amellyel Európában az elsők között kezdte el kontaktlencsék készítését és rendelését. Vizsgálta még a szaruhártya-átültetés kérdéseit, szemüveg-optikai és közlekedési szemészeti problémákat. Kidolgozta az első magyarországi gépjármű-közlekedési alkalmassági feltételeket (1964), új látásélesség- vizsgáló készüléket szerkesztett. Különösen értékes orvostörténeti tevékenysége: feldolgozta a 20. sz.-ban tevékenykedő magyarországi szemorvosok munkásságát. A világon a leggazdagabb szemészeti vonatkozású éremgyűjteményt gyűjtötte össze.

Emlékezet

Leányfalun (Móricz Zsigmond út 40) élt és tevékenykedett, híres magánrendelője Budapesten (Józsefváros, VIII. kerület Bródy Sándor utca) volt; Budapesten hunyt el. Leányfalun híres botanikus kertet is létesített, ill. személyes emlékei alapján megírta a település történetét.

Elismertség

A Magyar Szemorvosok Társasága vezetőségének tb. tagja (1972-től), a Magyar Orvoséremgyűjtők Társasága elnöke (1975-től), a Magyar Orvostörténeti Társaság vezetőségi tagja (1985-től). A Nemzetközi Kontaktlencse Társaság alapító vezetőségi tagja (1959- től), a Julius Hirschberg Szemészettörténeti Társaság tagja (1987-től).

Elismerés

Az Eye Research Honour Díszoklevele (Chicago, 1959), Prentice-jutalom (1975), Hirschler Ignác-emlékérem (1985), Fick–Kalt– Müller-jutalom (1987), Weszprémi István-emlékérem (1988), Imre–Blaskovics-emlékérem (1992), Apáczai Csere János-díj (1995).

Szerkesztés

A Szemészet szerkesztője (1952–1972).

Főbb művei

F. m.: Dohányzás és nikotinmérgezés. (Természettudományi Közlöny, 1935)
Ólommérgezés az iparban. (Természettudományi Közlöny, 1936)
A napvédő szemüvegek. (Természettudományi Közlöny, 1938)
Kontaktschalen aus Kunststoffen. (Klinische Monatsblatt, 1938)
Az aniseikoniáról. (Szemészet, 1941)
A szem fénytörési hibáinak javítása kontaktüveggel. (Orvosi Hetilap, 1941. 16.)
A szemüveg optikai helyzetének befolyása a látásélességre. (Szemészet, 1942)
A szaruhártya-átültetés problémája. (Természettudományi Közlöny, 1942)
A szemüvegoptika fejlődése az utóbbi évtized folyamán. (Orvosképzés, 1943)
Szemvédelem a mezőgazdaságban. (Egészség, 1943)
Törhetetlen kontaktüveggel szerzett tapasztalatok. (Orvostudományi Közlemények, 1944)
Ki alkalmas kontaktüveg viselésére? (Orvosok Lapja, 1947)
A kontaktüveg és a szem túlérzékenysége. – Új látásélesség-vizsgáló készülék. (Orvosok Lapja, 1948)
Tolerance of Contact Lenses. (Ophthalmologica, 1948)
Therapeutic Contact Lenses from Plastic. (British Journal of Ophthalmology, 1950)
A kontaktkagyló jelentősége és helye a korszerű látásjavításban. (Szemészet, 1951)
Acrylic Corneal Implant in Keratoplasty. (American Journal of Ophthalmology, 1951)
A korszerű szemfényképezés. (Szemészet, 1953)
Correction of Unilateral Aphakia with Contact Lenses. 25 Case Records. (Ophthalmologica, 1955)
Félszemes aphakia javítása kontaktkagylóval. (Szemészet, 1955)
Műanyagok alkalmazása a szemészetben. (Élővilág, 1958)
Haptikai kontaktüveg próbasorozat asymmetriás szemformák meghatározásához. (Szemészet, 1959)
Újabb eredmények a sclerális és corneális kontaktüveg viselhetősége tekintetében. (Orvosi Hetilap, 1961. 44.)
A látás és megvilágítás jelentősége az éjjeli gépjármű-közlekedésben. (Közlekedéstudományi Szemle, 1962)
A színlátás jelentősége a gépjárművezetésben. (Orvosi Hetilap, 1962. 21.)
A kontaktüveg és a keratoplastica jelentősége a keratoconus ellátásában. (Orvosi Hetilap, 1963. 40.)
A gépjárművezetői alkalmasság szemészeti vonatkozásai. (Szemészet, 1967)
Magyarországon előkerült két ősszemüveg. (Szemészet, 1969)
Magyar szemorvosok emlékérmei. (Orvostörténeti Közlemények, 1971)
A kontaktlencsék viseléséhez szükséges szemészeti oldatok problémái. 1–2. Csontos Andrással, Keserű Péterrel. (Gyógyszerészet, 1972)
A szem optikája. Vörösmarty Dániellel. (Bp., 1974)
A közlekedési alkalmasság orvosszakértői kérdései. (Városi Közlekedés, 1976)
A látszerészek könyve. Szerk. Vörösmarty Dániellel. (Bp., 1981)
Magyarországi szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987)
Adatok Leányfalu déli felének hely-, család és kortörténetéhez. (Leányfalu, 1995)
A XX. században és az ezredfordulón működött magyarországi szemorvosok életrajzi adattára. Szerk. Salacz György. (2. bőv. kiad. Bp., 2004).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1999. dec. 2.)
Salacz György: Emlékezés a magyar kontaktológia alapítójára, Gy. I.-ra. (Orvosi Hetilap, 2000. 41.)
Salacz György: Gy. I. (Szemészet, 2000)
Zajácz Magdolna: A kontaktológia magyar úttörői. (Orvosi Hetilap, 2005. 44.)
Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok pantheonja. (Bp., 2010).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013