György Endre
közgazdász, politikus
Születési adatok
1848. március 18.
Huszt, Máramaros vármegye
Halálozási adatok
1927. január 15.
Budapest
Család
Református családból származott. Sz: György József (1813–1862) orvos, Lator Borbála. Testvére: György Ödön (1846–1866) joghallgató, György Aladár (1844–1906) író, újságíró és Gergely Károlyné György Ilona. F: Tarczaly Berta. Leánya: Simó Lajosné György Albina.Iskola
A pesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1869), Pesten statisztikai tanfolyamot végzett (1869). Többször tett tanulmányutat Nagy-Britanniában, Oroszországban és más európai államokban. Az MTA tagja (l.: 1879. máj. 22.; r.: 1919. okt. 23.).Életút
A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium fogalmazója (1870–1878). A Halmi (1878–1887), majd a Munkácsi választókerület szabadelvű párti országgyűlési képviselője (1887–1890). Londonban egy ideig állami közgazdasági tudósító volt (1900-tól). Br. Fejérváry Géza kormányában földmívelésügyi miniszter (1905. jún. 18.–1905. okt. 18.). Az MTA Nemzetgazdasági Bizottsága előadója (1877–1878). A Máramaros-Ugocsa Vármegyei Református Egyházmegye, a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Konvent állandó tagja. A Ruszinkói Egyházkerület főgondnoka és a Tiszántúli Református Egyházkerület tanácsbírája. A Presbyterian Alliance választmányi tagja. Hitel-, szociál- és közlekedéspolitikai kérdésekkel foglalkozott. Különösen értékesek a kortárs Angliáról, az angol politikusokat, az angol gazdaságot, bankrendszert és szociálpolitikát bemutató népszerű dolgozatai. Országgyűlési képviselőként, a Képviselőházban elsősorban közlekedési kérdések tárgyalásában vett részt. A Huszadik Század c. folyóirat külső munkatársaként a magyarországi nemzetiségekről, a moldvai csángókról és a zsidóságról jelentek meg tanulmányai. Műfordítóként klasszikus angol közgazdasági és szociológiai munkákat tolmácsolt. Lefordította – többek között – Thomas Robert Malthus angol demográfus híres könyvét (Tanulmány a népesedés törvényéről, 1902). Néhány művét Spudaios álnéven jegyezte.Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a Kerepesi úti Temető halottasházában a református egyház szertartásai szerint szentelték be, a szatmárnémeti családi sírkertben nyugszik. A György-család kastélyát György Endre építette Tiszapéterfalván (Kárpátalja, Nagyszőlősi járás). A nyári lakként használt kastély falára György Endre emléktábláját helyezték el (2003. aug. 20-án). Az egykori kastélyban nyílt meg a Péterfalvai Képtár (1986. aug. 10-én).Elismertség
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) igazgatóválasztmányának tagja.Elismerés
A Nemzetgazdasági Egyesület Korizmics–Weisz-díja (1877), az MTA Dóra-jutalma (1876).Szerkesztés
Az Új Nemzedék c. ifjúsági lap (1870–1871), a Nemzetgazdasági Szemle (1877–1886) és a Vasúti Közlekedési Közlöny szerkesztője (1879–1886).Főbb művei
F. m.: György Ödön hátrahagyott munkái. Kiadják testvérei, György Aladár és Gy. E. (Pest, 1869)Az angol törvények a szegényekről. (Budapesti Szemle, 1873)
Angol államférfiak és szónokok a jelenkorból, élet- és jellemrajzokban. Szónoklati mutatványokkal. Összeáll. (Bp., 1874)
Gy. E. jelentése az angol vasúti törvényhozás történetéről. I–III. köt. 1–6. füz. (Bp., 1874)
Egy olasz államférfi a magyar rablókról. (Budapesti Szemle, 1875)
A helyi közigazgatás Angol- és Francziaországban. 1–2. (Budapesti Szemle, 1876)
Keletre magyar. Magyarország közgazdasági érdekei és teendői Kelet felé. (Bp., 1876)
A különbözeti árszabályok jogosultsága és hatása. (Bp., 1876)
A cash-credit-rendszer a skót bankoknál. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1880. márc. 8.
megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1880)
Gattajai Gorove István emlékezete. Gyűjtemény irodalmi és szónoklati hagyatékaiból. Gy. E. emlékbeszédével. (Bp., 1882)
A kisbirtoki hitelszervezet hiányai. Előadói munkálat az 1885. okt. havában Budapesten tartandó gazdasági congressus alkalmával. (Bp., 1885)
Köznevelés, közszabadság. (Szilágyi album. Írták Sz. I. tanítványai. Bp., 1885)
A helyzet és a Szapáry-kormány. Spudaios álnéven. (Bp., 1892)
Petrus Jenő: A magyarság önvédelme a keleti rítusú egyház idegen nyelveinek beolvasztó hatása ellen. A bevezetést írta. (Debrecen, 1897)
Társadalmi harmónia. (A Magyar Gazda Szövetség kiadványai. 59. Bp., 1902)
A középbirtokos hitele és a szövetkezeti raktár kérdése. (Bp., 1902)
Szeretet a faluban. (Bp., 1904)
Közgazdasági tanulmányok. (Bp., 1905)
Munkásügyek. (Magyarok Északon. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1910. évi jún. havában Dániában és Svédországban rendezett gazdasági tanulmányúton szerzett tapasztalatok ismertetés írásban és képben. Bp., 1910)
A munkáskérdés lényege. (Budapesti Szemle, 1916)
A moldvai csángókról. (Budapesti Szemle, 1916)
A zsidókérdés Magyarországon. A Huszadik Század körkérdése. Többekkel. (Huszadik Század, 1917)
Ruszka-Krajna politikai jelentősége. Többekkel. (Bp., 1919)
Nemzetközi szövetkezeti politika. (Bp., 1921)
Széchenyi István közlekedési politikája. (Budapesti Szemle, 1924 és Kultúra és tudomány. 46. Széchenyi eszmevilága. III. köt. Bp., 1924)
A szociális viszonyok Angliában és az Újvilágban. (Magyar Nemzeti Szövetség Könyvtára. Szociálpolitikai sorozat. 1–4. Bp., 1925)
ford.: Malthus, Thomas Robert: Tanulmány a népesedés törvényéről. (Közgazdasági Könyvtár. 8. Bp., 1902)
Escott, Thomas Hay-Sweet: A mai Anglia. I–III. köt. (Bp., 1905–1907)
Webb, Sidney–Webb, Beatrice: Munkásdemokrácia. I–II. köt. (Társadalomtudományi Könyvtár. Bp., 1909).
Irodalom
Irod.: Magyar Írók Névtára. Szerk. Moenich Károly, Vutkovich Sándor. (Pozsony, 1876)Dékány Miklós: Gy. E. jelentése az angol vasúti törvényhozás történetéről. I–III. köt. 1–6. füz. (Budapesti Szemle, 1878)
Bernát István l. t. beszéde Gy. E. r. t. ravatalánál (Akadémiai Értesítő, 1927)
Bernát István: Gy. E. emlékezete. (Budapesti Szemle, 1929)
Bölöny József: Magyarország kormányai. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Acsády Ignác
történész, újságíró, író
Gaal Jenő
közgazdász
Georch Illés
jogász, ügyvéd
Hajdú Péter
nyelvész
Hankiss János
irodalomtörténész
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
