György Pál [Paul]
György Pál [Paul]

2020. október 30. Péntek

György Pál [Paul]

orvos, gyermekgyógyász

Névváltozatok

1905-ig Grósz

Születési adatok

1893. április 7.

Nagyvárad, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1976. február 29.

Philadelphia, USA


Család

Sz: Grósz Menyhért (1862–) törvényszéki orvos.

Iskola

A nagyváradi premontrei gimnáziumban éretts. (1910), a bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1915), Heidelbergben gyermekgyógyász szakorvosi vizsgát tett és magántanári képesítést szerzett (1923).

Életút

A Heidelbergi Orvosi Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika gyakornoka, egy. tanársegéde (1920–1927) és magántanára (1923–1927), a pediátria ny. r. tanára (1927–1931), az angliai Cambridge-i Egyetemen a pediátria ny. r. tanára (1931–1933). Az USA-ban telepedett le (1933), a Western Reserve (1933–1944), a Pennsylvania Egyetem Gyermekgyógyászati Osztályának kutatóprofesszora (1944–1950), a Pennsylvania Egyetem Gyermekkórházának osztályvezető főorvosa (1950–1957), az Egyetem kórházának főorvosa (1957–1963), a gyermekgyógyászat emeritusz professzora (1963-tól). Az újszülött- és csecsemőkori táplálkozástani kutatások világhírű, iskolateremtő személyisége. Alapvetően új eredményeket ért el az anyatej vizsgálatával kapcsolatban. Kutatásai során azonosította a riboflavint, felfedezte a B6 vitamint, kimutatta a májsorvadás és a májelhalás betegségek táplálkozási eredetét. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szakértőjeként korszakos jelentőségű felfedezésekre jutott az alultápláltság komplex egészségügyi, kulturális és pszichológiai okainak feltárása, ill. preventív szemléletű gyógyítása terén.

Emlékezet

Amerikában élt és tevékenykedett, műveit szinte kizárólag angol nyelven írta (Paul György néven 13 könyv szerzője és társszerzője). Még életében az Amerikai Orvosszövetség György Pál Élelmezéstudományi Tanulmányi Ösztöndíjat alapított (1958-ban).

Főbb művei

F. m.: Investigations on the Vitamin B2 Complex. (Biochemical Journal, 1935)
A csecsemő- és gyermekgyógyászat tankönyve. I–II. köt. (Bp., 1936–1937)
A Hitherto Unrecognized Biochemical Difference between Human Milk and Cow’s Milk. (Pediatrics, 1953)
The Vitamins. Chemistry, Physiology and Pathology. Monográfia. (New York, 1954)
Bifidus Factor. II. Its Occurrence in Milk from Different Species and Other Natural Products. Többekkel. (Archives of Biochemisty and Biophysics, 1954)
A Variant of Lactobacillus bifidus Requiring a Special Growth Factor. Norris, R. F.-fel, Rose, C. S.-szel. (Archives of Biochemisty and Biophysics, 1954)
Protective Effects of Human Milk in Experimental Staphylococcus Infection. Dhanamitta, S.-szel, Steers, E.-vel. (Science, 1962)
The Uniqueness of Human Milk. Biochemical Aspects. (American Journal of Clinic Nutrition, 1971)
Undialyzable Growth Factors for Lactobacillus bifidus var. Pennsylvanicus. Többekkel. (European Journal of Biochemistry, 1974).

Irodalom

Irod.: Honti József: Gy. P. (Orvosi Hetilap, 2001. 51.).

Megjegyzések

MÉL téves halálozási adat: márc. 1.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013