Györgyi Géza, ifj.
fizikus
Születési adatok
1930. október 8.
Budapest
Halálozási adatok
1973. augusztus 24.
Szeged
Temetési adatok
1973. augusztus 31.
Budapest
Farkasrét
Család
Dédapja: Györgyi Alajos (1821–1863) festőművész. Nagyapja: Györgyi Kálmán (1860–1930) művészettörténész. Sz: Györgyi Géza, id. (1900–1975) orvos, radiológus, Zámor Magda (1907–1994). Testvérei: Györgyi Kálmán (1939–) jogász, Györgyi Ferenc (1932–1997) mérnök, ill. Zimányiné Györgyi Magdolna (1934–) matematikus, Györgyi Erzsébet (1936–) etnográfus és Györgyi Teodóra (1947-) egészségpedagógus. F: 1955-től czabaji Horváth Tünde (1931–) biofizikus. Fia: Györgyi Géza (1957–) fizikus; leánya: Györgyi Tünde (1960–) orvos.Iskola
Az ELTE TTK-n fizikus okl. szerzett (1954), doktorált (1959), a fizikai tudományok kandidátusa (1966), doktora (1971).Életút
Az MTA KFKI Kozmikus Sugárzási Osztályának tud. segédmunkatársa (1953–1956), az Atomfizikai Osztály tud. segédmunkatársa (1956–1961), az Elméleti Fizikai Laboratórium tud. munkatársa (1961–1965), a Magfizikai Osztály tud. főmunkatársa (1965–1970), tud. tanácsadója (1971–1973). A Grenoble-i Egyetem ösztöndíjasa (1957), a dubnai Egyesített Atommagkutató Intézet (1958), a trieszti International Centre for Theoretical Physics vendégkutatója (1967), a franciaországi orsay-i Magfizikai Intézet Elméleti Fizikai Osztályának ösztöndíjas vendégkutatója (1967–1968). Az ELTE előadó tanára (1955–1970). A forradalom alatt az MTA KFKI forradalmi bizottságának titkára (1956. okt.–nov.). A magyarországi elméleti mag- és részecskefizikai kutatások elindítója, elsősorban az ún. dielektrikumok elektromágneses terével, a triton fotoeffektusával és az impulzusmomentum kvantumelméletével foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a kvantummechanikai sajátérték-problémák szimmetria-tulajdonságainak csoportelméleti vizsgálata és a dinamikus szimmetriák kutatása terén. Tisztázta a klasszikus és kvantumos ún. nemrelativisztikus Kepler-problémát, és bevezette az ehhez szükséges négydimenziós változókat. Tudománytörténeti tevékenysége is jelentős, felkutatta és kiadta Neumann János, Wigner Jenő és Ortvay Rudolf levelezését, ill. Wigner Jenő több művét is lefordította. Nemzetközileg is úttörő, iskolateremtő egyéniség volt.Emlékezet
Gyógyíthatatlan betegsége miatt öngyilkos lett, temetésén Marx György akadémikus búcsúztatta. Budapesten (Országút, II. kerület Szilágyi Erzsébet fasor 79) élt és tevékenykedett, Farkasréti Temetőben, családi sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Születésének 70. évfordulóján az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete (RMKI) emlékülést rendezett tiszteletére (2000. ápr. 7-én). Emlékére az MTA KFKI RMKI Tudományos Tanácsa Györgyi Géza-díjat alapított (1995-ben). A család történetéről Művészgenerációk a Györgyi-Giergl család három évszázada címmel a Budapesti Történeti Múzeumban rendeztek emlékkiállítást (2006. okt. 4.–2007. márc. 5.). A kiállítással egyidőben vált elérhetővé a család honlapja is: www.giergl.huElismertség
Az MTA Magfizikai Albizottsága tagja (1964–1970). Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat választmányi tagja (1959-től).Elismerés
Schmid Rezső-díj (1955), MTA KFKI Intézeti Díj (1972).Szerkesztés
A Fizikai Szemle szerkesztőbizottságának tagja (1957-től), főszerkesztő-helyettese (1964–1965), a Magyar Fizikai Folyóirat rovatvezetője. A Zentralblatt für Mathematik állandó referense.Főbb művei
F. m.: Az Eötvös–Selényi-féle lengő mérleg anomális lengései. (Az ELTE TTK évkönyve. 1954. Bp., 1952/53)Der Energie-Impuls-Tenzor des elektromagnetischen Feldes und die ponderomotorischen Kräfte in Dielektrika. Marx Györggyel. – Theorie einer auf Torsionsdraht aufgehängten Wagebalken nach Eötvös–Selényi. – Die Bewegung des Energiemittelpunktes und der Energie-Impuls-Tenzor des elektromagnetischen Feldes in Dielektronika. (Acta Physica, 1954)
Az elektromágneses tér energia-impulzus tenzora dielektrikumokban. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1954)
Fénykvantumok dielektrikumban. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1955)
Az elektron. (Fizikai Szemle, 1955)
Über die Bewegung Diracscher Teilchen in Mesonenfelder. (Acta Physica, 1955)
Csoportelmélet. (Bp., 1955)
Az atommagok periódusos rendszeréről. (Fizikai Szemle, 1956)
Az elektromágneses tér impulzusmomentumáról. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1956)
Effect of a Short Range Repulsive Interaction in the jj-Coupling Shell Model. (Nuclear Physics, 1956)
On the Difference between the Density Distributions of Neutrons and Protons in the Nuclear jj- Coupling Shell Model. Rupp Erzsébettel. (Acta Physica, 1957)
Relativitás- és kvantumelméleti problémák vizsgálata csoportelméleti módszerekkel. Egy. jegyz. (Bp., 1957)
A polározható közegekre elektrosztatikus térben ható ponderomotoros erőkről. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1957)
Az elemi részek családfájának megismerése felé. (Fizikai Szemle, 1957)
A magerők töltésfüggetlensége és a könnyű atommagok energianívói. (Fizikai Szemle, 1958)
Az atommagok izomériája. 1–2. (Fizikai Szemle, 1959)
Bound States in Meson Pair Theory. (Nuclear Physics, 1959)
Az impulzusmomentum kvantumelmélete és a forgócsoport. (Bp., 1959
2. jav. kiad. 1963)
Fényhullámok dinamikájáról. (Fizikai Szemle, 1960)
Elementary Considerations on the Dynamics of Light Waves. (American Journal of Physics, 1960)
A multipol-sugárzás forrásainak szemléletes leírása. Menyhárd Nórával. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1960)
Elméleti magfizika. (Bp., 1961
2. bőv. kiad. 1965
lengyelül: Warszawa, 1964)
A Bohr-féle atommodelltől a kvantummechanikáig. 1–2. – Sugárnyalábok ingadozásai és korrelációja a részecskekép alapján. (Fizikai Szemle, 1962)
Csoportelmélet és a mag héjmodelle. (MTA KFKI Közleményei, 1963)
On the Symmetry Properties of Nogami’s Modified Pairing Hamiltonian. Révai Jánossal. (Physics Letters, 1964)
Final State n-n Interaction in the Three-Particle Photodisintegration of Triton. Hraskó Péterrel. (Acta Physica, 1964)
Elfajult kvantummechanikai sajátérték- feladatok. Kand. értek. (Bp., 1965
kivonatosan: Magyar Fizikai Folyóirat, 1965)
A Kepler-problémáról. (Fizikai Szemle, 1965)
On the Symmetries of the Kepler Problem. (ICTP Internal Report, 1967)
A Kepler-probléma „rejtett” szimmetriáiról. (Fizikai Szemle, 1968)
Kepler’s Equation, Fock Variables. 1–2. (Nuovo Cimento, 1968–1969)
Csoportelméleti dinamika. 1–2. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1969)
Integration of the Dynamical Symmetry Groups for the -1/r. (Acta Physica, 1969)
Dinamikai szimmetriák. Doktori értek. (Bp., 1970)
On Classical Scalar Field Theories and the Relativistic Kepler Problem. Andersen, C. M.-mel, von Bayeer, H. C.-vel. (Annals of Physics, 1971)
Rutherford-szórás a mag taszító Coulomb-terében. – Kvantumkinematika. – A Kepler-mozgás és a gravitációs törvény. (Fizikai Szemle, 1971)
Dinamikai szimmetriák. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1972)
Planck-emlékek. (Magyar Tudomány, 1972)
Neumann János levelei Ortvay Rudolfhoz. (Fizikai Szemle, 1973)
Werner Heisenberg levelei az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában. (Fizikai Szemle, 1974)
Káosz diszkrét egydimenziós rendszerekben. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1985)
ford.: Ahijezer, Alekszandr–Beresztyeckij, V.: Kvantumelektrodinamika. Ford. Nagy Károllyal. (Bp., 1961)
Bolotovszkij, B. M.: A Vavilov–Cserenkov-jelenség elmélete. Ford. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1962)
Born, Max–Kármán Tódor: Rezgések térrácsokban. Ford. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1962)
Born, Niels: Atomfizika és emberi megismerés. Szerk. Maróti Lajos, Kende Frigyes. Ford. Nagy Tiborral. (Bp., 1964)
Eisenbud, Leonard–Garvey, G. T.–Wigner Jenő: Az atommag szerkezete. Szerk. Gyarmati Borbála. Ford. (Bp., 1969)
Kvantummechanika. Cikkgyűjtemény. Vál., ford., a bevezető tanulmányt írta Jánossy Lajossal. (Bp., 1971)
Szimmetriák és reflexiók. Wigner Jenő tudományos esszéi. Ford. (Bp., 1972)
Fizika és megismerés. Tanulmányok. Szerk. Ágoston Hugó, Molnár Gusztáv, Szabó Attila, Toró Tibor. Ford. (Korunk Könyvek. Bukarest, 1979)
Wigner Jenő: Csoportelméleti módszer a kvantummechanikában. Ford. Sebestyén Ákossal. (Bp., 1979)
Wigner Jenő válogatott írásai. Vál., az előszót írta Ropolyi László. Ford. Szegedi Péterrel. (Bp., 2005).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1973. aug. 31.)Frenkel Andor–Marx György: Búcsú Gy. G.-tól. (Fizikai Szemle, 1973)
Magyarok a természettudomány és a technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. (Bp., 1986)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
Lovas István: Gy. G. (Természet Világa, 2001).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
