Györgyi Lajos
Györgyi Lajos

2020. október 27. Kedd

Györgyi Lajos

politikus, állattenyésztő

Születési adatok

1908. május 5.

Orosháza, Békés vármegye

Halálozási adatok

1981. október 19.

Budakalász

Temetési adatok

1981. október 24.

Budakalász


Család

Evangélikus családból származott. Sz: Györgyi Lajos, Kovács Katalin gazdálkodók. Kétszer nősült. F: 1. 1931-től Bánki Horváth Julianna. Fia: Györgyi Sándor (1932–2008) biofizikus, kandidátus, Györgyi Antal (1943–) matematikus; leánya: Bayer Tiborné Györgyi Rózsa (1935–) középiskolai tanár. 2. 1977-től Dénes Ilona.

Iskola

Orosházán négy elemit és magánúton két polgárit végzett.

Életút

Az FKgP tagja (1935-től), a Magyar Parasztszövetség tagja, járási körzetvezetője (1942-től). A II. vh. után az FKgP orosházi szervezetének vezetőségi tagja, a községi képviselő-testület és a Békés vármegyei nemzeti bizottság tagja, ill. a párt országos intézőbizottságának tagja (1945. aug.-tól). Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Orosháza, 1944. dec.–1945. nov.), nemzetgyűlési (Békés vármegye, 1945–1947), behívott országgyűlési képviselő (1949. jan.–ápr.). Az FKgP mezőgazdasági bizottságának elnöke (1947. dec.-től), a párt Politikai Bizottságának tagja (1948. júl.–1949), Békés vármegyei szervezetének elnöke (1948–1949). A Dohánytermesztők Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke (1947–1948). Az Orosházi Gazdaifjak Egyesületének alelnöke, elnöke (1941-től), a Magyar Parasztszövetkezet Elnöki Tanácsának tagja (1947– 1949). Az Országos Földművelésügyi Tanács, az Országos Munkabér-megállapító Bizottság tagja. A Baromfitenyésztők Országos Egyesülete (1945–1946), az Országos Kisállattenyésztési Tanács elnöke (1946. nov.-től). A Magyar Országos Szövetkezeti Központ felügyelőbizottságának tagja (1947. júl.-tól), a Külföldi Agrártanulmányi Bizottság, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, a Magyar Mezőgazdasági Művelődési Társaság vezetőségi tagja (1947–1948). A Hazafias Népfront (HNF) Országos Tanácsának tagja (1964– 1972). Családi földjén (1920–1930), majd saját, ill. bérelt földeken gazdálkodott, mintaszerű állattenyésztést folytatott (1931-től). Híres baromfitenyészetet alakított ki: pulykáival a budapesti nemzetközi baromfi-kiállításon első, tyúkjaival második helyezést szerzett (1934), ill. több kiváló helyezést ért el más, budapesti mezőgazdasági kiállításokon és vásárokon. Később sertés- és szarvasmarha-törzstenyészetet létesített, s tenyészállataival rendszeresen első helyezéseket szerzett országos mezőgazdasági kiállításokon (1935–1941). Gazdaságát többször korszerűsítette: traktort és cséplőgépet vásárolt. Pusztaföldvár községi elöljárója (1942-től). A politikai élettől való visszavonulását követően ismét gazdálkodó (1949–1950), a Budapesti Sertéstenyésztő és Sertéshizlaló Vállalat munkatársa, telepvezető-helyettese (1950–1956). Orosházán kertész (1956–1960), az orosházi Béke Tsz. tagja (1960–1963), majd nyugdíjba vonulásáig a Fővárosi Kertészeti Vállalat dolgozója, Budakalászon.

Emlékezet

Budakalászon (2012 Martinovics utca 11.) telepedett le, ott is hunyt el; a helyi Szent István-telepi temetőben nyugszik. A két vh. közötti korszak egyik legismertebb gazdálkodója volt. Emlékezéseit először Nagy Gyula, az orosházi múzeum igazgatója közölte, majd Gunst Péter gyűjtötte össze; és – részben – tette közzé az Agrártörténeti Szemlében (2000–2001).

Elismerés

Munka Érdemrend (bronz, 1964).

Szerkesztés

Az Orosháza és Vidéke c. lap kiadója (1945-től).

Főbb művei

F. m.: Egy parasztgazdaság az 1930-as években. Gy. L. visszaemlékezései. Közli Gunst Péter. (Agrártörténeti Szemle, 2000)
Orosházi kisgazdák tanulmányi kirándulása a Dunántúlra. 1936. Közli Gunst Péter. (Agrártörténeti Szemle, 2001).

Irodalom

Irod.: Nagy Gyula: Szemelvények az orosházi önéletíró parasztok munkáiból. (Békéscsaba Múzeumok Közleményei, 1983)
Vida István–Vörös Vince: A Független Kisgazdapárt képviselői. 1944–1949. Életrajzi lexikon. (Bp., 1991)
V. I.–V. V.: Gy. J. (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944–1945. Bp., 1994
Az 1945. évi Nemzetgyűlés almanachja. 1945–1947. Bp., 1999 és Az 1947. évi Országgyűlés almanachja. 1947–1949. Bp., 2005)
Bárdos Zsuzsa: „Eeszántogatva fődet és papírost”. Paraszti önéletírók Nagy Gyula mellett. (Orosháza, 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013