Györke Ildikó
Györke Ildikó

2024. december 9. Hétfő

Györke Ildikó, Göndörné

irodalomtörténész

Születési adatok

1952. szeptember 21.

Székesfehérvár

Halálozási adatok

2001. május 3.

Budapest


Család

Sz: Binder Erzsébet.

Iskola

A Pécsi Tanárképző Főiskolán magyar–történelem szakos általános iskolai tanári okl. (1975), az ELTE BTK-n magyar szakos középiskolai tanári okl. (1978), filozófia szakos előadói okl. szerzett (1984); doktorált (1983), az irodalomtudomány kandidátusa (1996).

Életút

Budapest XV. kerületében általános iskolai tanár (1975–1980), a bp.-i Közgazdasági Szakközépiskola (1980–1989), a bp.-i Madách Imre Gimnázium tanára (1989–1992). A Budapesti Tankerületi Oktatásügyi Központ főmunkatársa (1992–1994). A Fővárosi Pedagógiai Intézet szakfelügyelője, szaktanácsadója (1986–1990), a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) BTK, ill. a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtörténeti Tanszék egy. adjunktusa (1990–1995), a Károli Gáspár Református Egyetem BTK Irodalomtörténeti Tanszék egy. docense (1995–2001) és a Kar dékánja. A Miskolci Bölcsész Egyesület oktatója (1989-től). A 19. sz. második felének magyar irodalomtörténetével, Thury Zoltán és Petelei István munkásságával, elsősorban a századforduló novellisztikájával, annak tipológiai kérdéseivel foglalkozott. A műértelmezés új szempontjait és módszereit vezette be, új tipológiai elnevezéseket ajánlott (tárcanovella, epiko-drámai, epiko-balladai, epiko-lírai novella stb.), amelyek a századvégi elbeszélésirodalom műfajon belüli önfejlődésének elvét jelenítik meg.

Elismertség

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Tanári Tagozatának elnökségi tagja (1982-től).

Főbb művei

F. m.: Szerkezettípusok Petőfi lírájában. (Pécsi Tanárképző Főiskola Évkönyve, 1973)
A drámai novella. Thury Zoltán: Emberhalál. (Irodalomtörténet, 1987)
A balladaszerű novella megjelenése Petelei Istvánnál. (Irodalomtörténet, 1992)
Novellatípusok a századvég irodalmában. Kand. értek. (Bp., 1994)
A 10–14 éves korosztály olvasási kultúrájáról. Forgács Annával. (Módszertani Lapok, 1994)
„Drámai novella”. Epiko-drámai novella. (Irodalomtörténet, 1996)
Az emberi tisztesség balladája. Szabó Magda: Az ajtó. (Irodalomtörténet, 1997)
Az új irodalom a századvégen. A novellista Justh Zsigmond. (Bárka, 1998)
Jókai a legidealistább romantikus realistánk. (Studia Caroliensia, 2000)
Balladaszerűség és balladatörés Mikszáth novellisztikájában. Dekonstrukció a mikszáthi balladaszerű novellában. Göndör Andrással. (Irodalomtörténet, 2000).

Irodalom

Irod.: Göndörné Gy. I. (Irodalomismeret, 2001)
Tenke Sándor: Búcsú Gy. I.-tól. (Studia Caroliensia, 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője