Györki József
Györki József

2024. december 9. Hétfő

Györki József

vegyészmérnök

Névváltozatok

1905-ig Grosz; Gross

Születési adatok

1891. augusztus 19.

Pusztakovácsi, Somogy vármegye

Halálozási adatok

1957. augusztus 10.

Budapest

Temetési adatok

1957. augusztus 15.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Gross Jakab, Klein Hermine. Testvére: Györki Béla (1889–) orvos és Györki Imre (1886–1958) politikus. F: mányoky Mányoki Katalin színésznő.

Iskola

A bp.-i Madách Imre Gimnáziumban éretts. (1909), a József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. (1913), műszaki doktori okl. (1932), a gáz előállítása hazai szenekből tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1946), a műszaki tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1957).

Életút

A Pénzügyminisztérium (PM) ún. vámszaki laboratóriumának vegyésze (1913–1914), a József Műegyetem Vegyészmérnöki Osztály Kémiai Technológiai Tanszékén Pfeiffer Ignác tanársegéde (1914–1919), egyúttal az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság Vegyészeti Osztályának alapító vezetője (1914–1920), a Magyar Elektro-Osmose Rt. ügyvezető igazgatója (1920–1924). Budapesten önálló tervező irodát nyitott, ahol magánmérnökként és tanácsadó mérnökként tevékenykedett (1924–1945). A II. vh. után a Péti Nitrogénművek miniszteri biztosa, ill. vezérigazgatója (1945–1946), a Bányászati Kutató Intézet kutatóvegyésze (1946– 1952), tud. főmunkatársa (1952–1954). A bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE), ill. a BME magántanára, c. ny. r. tanára (1946–1951), a BME Vegyészmérnöki Kar c. egy. tanára (1952–1957). Anyagismereti és -szerkezeti kutatásokkal, elsősorban a hazai szenek vizsgálatával, liászkorú szenek dúsítási kérdéseivel foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi nyersanyagok tűzállóanyag-ipari, szénfeldolgozási, ill. gázgyártási hasznosítása terén. Jelentős szerepet játszott a sárospataki kaolin-előfordulás hasznosításában, a várpalotai szénbázisú nitrogénműtrágya-gyártás megvalósításában. További kutatási területei: kistelepülések szénből előállított gázzal való ellátása; magyarországi szenek kén tartalma és kénmenetesítése; kohókoksz előállítása hazai szenekből, s ezzel összefüggésben a szenek kokszosodásának vizsgálata; kötőanyag nélküli brikettek előállítása; szénporok vizsgálata és a szálló szénpor lekötése.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Főbb művei

F. m.: A sárospataki kaolin értékelése technológiai szempontból. Egy. doktori értek. (Bp., 1930)
Az ércek és ásványi szenek dúsítása „flotatio”-val. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1922)
A dunántúli villamosítási terv a vegyészeti ipar szempontjából. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1927)
Die Dehydration der Bauxite und Bauxitmineralien. (Földtani Közlöny, 1932)
A hazai szenek kéntartalma és a kénmentesítés kérdése. (Bp., 1932)
Magyarországi kaolinelőfordulások. 1–2. – A bauxitok vasvegyületei. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1932)
A községi gázellátás hazai szenekkel. I–II. köt. (Bp., 1933–1936)
A szápári bitumendús szén vizsgálata. – Dunántúli alumíniumérc feldolgozása. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1934)
A sárospataki kaolin értékelése technológiai szempontból. (Bp., 1936)
A szénről, mint a kén egyetlen hazai nyersanyagáról. – A liász szenek lepárlása. (Magyar Kémikusok Lapja, 1946)
Kohókoksz előállítása hazai szeneinkből. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1947)
Tüzeléstechnikai zsebkönyv. Többekkel. (A Népszava műszaki könyvei. Bp., 1948)
A szenek kokszosításának feltételeiről. – Földgázvidékeken létesíthető vegyipartelepek. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1948)
Szénből gyártott gázok kénmentesítése. (Magyar Kémikusok Lapja, 1949)
Liászkorú szeneink dúsítása flotációval. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1950)
Szénporvizsgálatok elvégzése. (Bányászati Lapok, 1951)
Über die Staubfrage. (Acta Technica, 1953)
A porkérdésről a szénbányászatban. (Bányászati Lapok, 1953)
A szálló por lekötése a szénbányászatban. 1–2. (Bányászati Lapok, 1954 és a Bányászati Kutató Intézet Közleményei. 29. Bp., 1954)
A kötőanyag nélküli brikettezés fizikai és kémiai alapjai. (Magyar Kémikusok Lapja, 1955)
A szenek kokszosításának feltételeiről és a kokszosodás folyamatáról. Doktori értek. (Bp., 1956).

Irodalom

Irod.: A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Ki kicsoda. Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Halálhír. (Népakarat, 1957. aug. 13.–Esti Hírlap, 1957. aug. 14.)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője