Györkösy Alajos
Györkösy Alajos

2024. november 5. Kedd

Györkösy Alajos

klasszika-filológus, nyelvész, pedagógus

Névváltozatok

1941-ig Jirka

Születési adatok

1896. június 15.

Budapest

Halálozási adatok

1973. április 21.

Budapest


Iskola

A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Kollégium tagjaként – bölcsészdoktori okl. (1922), latin–görög szakos tanári okl. szerzett (1923).

Életút

Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1918), orosz hadifogságban volt (1918). A Budapesti Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziumának tanárjelöltje és az MTA Könyvtára gyakornoka (1923–1924). A Budapesti Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziumának helyettes tanára (1925–1927), r. tanára (1927–1937), a Budapesti Tanárképző Intézet r. tanára (1937–1945). Az MTA Könyvtára tud. munkatársa (1945–1950), tud. főmunkatársa (1950–1955), igazgatóhelyettese (1955-től). Az athéni német és osztrák régészeti intézet Harszeion-ösztöndíjas vendégkutatója (1929 és 1931). Az ókori görög és római színház történetének elismert kutatója, de új eredményeket ért el a hellenisztikus halottkultusz emlékeinek vizsgálata terén is. Palesztinában, Krétán és Egyiptomban is kutatott, a hérakleioni múzeumban nagyszámú, ismeretlen krétai agyagtáblára bukkant. Pedagógusként nevéhez fűződik az új középiskolai görög és latin tanterv kidolgozása, amelyhez számos görög és latin olvasókönyvet, szótárt és egyéb segédkönyvet írt és szerkesztett. Tankönyvei a magyar tankönyvirodalom klasszikusai, évtizedeken át használatban voltak, nemzedékek forgatták haszonnal. A II. vh. után ő vezette az MTA Könyvtára állományának rendezését.

Elismertség

A Philologiai Társaság másodtitkára (1934–1941), első titkára (1941–1944). Az Országos Közoktatási Tanács tagja (1936-tól). A Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagja (1940–1941). A Parthenon Egyesület tagja.

Elismerés

Eötvös-díj (1922).

Szerkesztés

Az Egyetemes Philologiai Közlöny társszerkesztője (Eckhardt Sándorral, ill. Huszti Józseffel. (1935–1944 és 1944–1948). A Magyar Paedagogiai Lexikon (Bp., 1933–1934) és a Színházi kislexikon munkatársa (Bp., 1969).

Főbb művei

F. m.: Görög olvasókönyv gimnáziumok számára. (Bp., 1928)
Anthologia Latina. Lírai szemelvények latin költőkből középiskolai használatra. Összeáll., a bevezetést írta. (Bp., 1928)
Szemelvények Xenophon és Herodotos műveiből. Gimnáziumi használatra. Összeáll., a bevezetést írta. (Bp., 1929)
Latin olvasókönyv Jámbor György–Kemenes Illés latin nyelvtanához. A reálgimnáziumok 3. és 4. osztálya számára. I–II. köt. Összeáll. (Bp., 1932–1933)
„Aeolium carmen ad Italos modos deduxisse”. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1934)
A latin és a fiúközépiskola. (Parthenon, 1934)
Latin olvasókönyv a gimnáziumok 1–4. osztálya számára. I–IV. köt. (Bp., 1935–1938
1938–1944 és 1945–1947: évenként eltérő számozással, változatlan lenyomat)
Horatius és a magyar szellemi élet. (Bp., 1935)
A Bimillenium Horatianum esztendeje. (Parthenon, 1937)
Az auktorok magyarra fordítása. (Bp., 1940)
Latin olvasókönyv. A katolikus általános iskolák 6. és 7. osztálya számára. I–II. köt. Összeáll. (Bp., 1947–1948)
Dictionarium latino–hungaricum et hungarico–latinum. – Latin–magyar és magyar–latin szótár. Vézner Károllyal. (Bp., 1948)
Görög nyelvkönyv az általános gimnáziumok számára. Kerényi Károlynéval. (Bp., 1955
2. kiad. 1956
3. kiad. 1961
4. kiad. 1964
7. kiad. 1973)
Görög nyelvkönyv. Kerényi Károlynéval. (Tanuljunk nyelveket! 9. bőv. kiad. 1982
10. kiad. 1987)
Latin– magyar szótár. – Dictionarium latino–hungaricum. Főszerk. (Bp., 1956
2. kiad. 1960
3. kiad. 1963
4. átd. kiad. 1970
5. kiad. 1975
6. kiad. 1978
7. kiad. 1982
8. kiad. 1984
9. kiad. 1986
10. kiad. 1989
11. kiad. 1994
12. kiad. = 4. átd. kiad. 1996– 2011: évenként változatlan lenyomat)
Magyar–latin szótár. – Dictionarium hungarico–latinum. Főszerk. (Bp., 1960
2. kiad. 1972
3. kiad. 1975
4. kiad. 1982
5. kiad. 1984
6. kiad. 1989
7. kiad. 1992
8. kiad. 1994 és 1996–2011: évenként változatlan lenyomat)
Ógörög–magyar szótár. Szerk. Kapitánffy Istvánnal, Tegyey Imrével. (Bp., 1990
2. kiad. 1993
3. kiad. 2007 és 2010).

Irodalom

Irod.: Borzsák István: Gy. A. (Antik Tanulmányok, 1974)
Halálhír. (Népszabadság, 1973. ápr. 29.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője