Győry György
Győry György

2020. október 30. Péntek

Győry György

orvos, szülész-nőgyógyász

Születési adatok

1906. február 26.

Szekszárd

Halálozási adatok

1994. március 24.

Budapest


Család

Sz: Győry György (†1947) jogász, debreceni főállamügyész, Zsóry Amália Terézia (†1969). Testvére (†1953) hivatásos katonatiszt volt, majd a zagyvarónai Finommechanikai Gyár szállítási osztályvezetője. Három gyermekét örökbe fogadta.

Iskola

Elemi és középiskoláit Siklóson és Miskolcon végezte, a Miskolci Református Főgimnáziumban éretts. (1924), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1931); közben a Bécsi és az Innsbrucki Egyetemen is tanult (1926–1928), szülész-nőgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1933), a szülészeti nőgyógyászati műtéttan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1942). Az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (életművéért, 1992).

Életút

A Balassagyarmati Kórház Sebészeti Osztályának gyakornoka, segédorvosa (1930–1931). A Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Női Klinika gyakornoka (1931–1934), a bp.-i Szent Rókus Kórház Szülészeti-nőgyógyászati Osztályának alorvosa, klinikai adjunktusa (1934–1940), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Szülészeti Klinika I. sz. Szülészeti-nőgyógyászati Klinika klinikai adjunktusa (1940–1946) és magántanára (1942–1944); közben a II. vh.-ban orvos-zászlós, ill. orvos-százados rangban harctéri szolgálatot teljesített, majd amerikai hadifogságban volt (1944–1946). – A Budapesti Bábaképző Intézet adjunktusa (1946–1947), a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Marosvásárhelyi Orvostudományi Kar Gyermekgyógyászati és a Közegészség-tudományi Osztály előadótanára, ill. az Egyesített Klinikai Kórház Operatív Nőgyógyászati Részlegének részlegvezető főorvosa (1947–1953). A bp.-i Szabolcs utcai Kórház, ill. az Orvostovábbképző Intézet I. sz. Szülészeti- nőgyógyászati Klinika egy. docense (1953–1962), tanszékvezető egy. tanára (1962. máj. 19.–1976), tud. tanácsadója (1976-tól). A forradalom idején az Orvostovábbképző Intézet forradalmi bizottságának tagja (1956. okt.–nov.). A Magyar Enciklopédia (= Magyar Nagylexikon) külső munkatársa (1954–1957). Szülészeti-nőgyógyászati, endokrinológiai és onkológiai műtéttannal foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el az ún. Stein– Leventhal-szindróma, egyéb, nem daganatos eredetű petefészek-elváltozások és az ún. prosztaglandin antagonistákra vonatkozó kutatások terén. Elsők között bizonyította, hogy a Stein–Leventhal-szindróma nem a petefészek primer megbetegedése, hanem kialakulásában jelentős szerepet játszik a hipotalamusz–hipofízis-rendszer megbetegedése. Munkatársaival elsőként foglalkozott a műtéttel világra hozott magzat mindenre kiterjedő, enkefalográfiával kiegészített komplex vizsgálatával. A világon az elsők között végzett mesterséges hüvelyképzéses műtétet vastagbélből. Nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el a szülészetben előforduló életveszélyes vérzést okozó tényezők megelőzése és gyógyítása terén. Romániában az első tömeges nőgyógyászati szűrővizsgálat megszervezője.

Elismertség

A Magyar Nőorvosok Társasága alelnöke, majd tb. elnöke (1954-től), a Magyar Gyermek- és Serdülőkori Ginekológiai Társaság elnöke (1958–1965). A Magyar Endokrin Társaság, a Korányi Társaság, a Magyar Családtervezési Társaság, a Magyar Cervixpatológiai Társaság tagja. A Deutsche Gesellschaft für Gynaekologie r. tagja (1960-tól). A Gesellschaft Deutschsprechende Dozenten, Hochschullehrer választott tagja (1962-től).

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1976). Kubinyi Pálné-jutalom (1942), Budai–Goldberger-díj (1942).

Szerkesztés

A Zentralblatt für Gynaekologie referense (1938-tól).

Főbb művei

F. m.: Lueses magzat szokatlanul nagy orrgyöki meningoenkephalokelével. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1939)
Agyvérzéses halál eklampsia kapcsán. Eiserth Pongráccal. – Evipan altatással szerzett tapasztalataink több mint 1000 eset kapcsán. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1940)
Súlyos terhességi eklampsia vesedecapsulatióval gyógyított esete. (Magyar Urológia, 1940)
A változásos kór tüneteinek befolyásolhatóságáról. (Gyógyászat, 1940)
Szülészeti és nőgyógyászati műtéttan. Egy. jegyz. (Kolozsvár, 1941)
Paradox hormonkezelés méhvérzésekben. Páli Kálmánnal. (Orvostudományi Közlemények, 1942)
Petefészek-eredetű hasűri vérzések. (Orvosi Hetilap, 1942. 17.)
Sipolyműtétek. (Orvosi Hetilap, 1942. 29.)
A fogóműtét gyakorisága és javallati körének változása. – A drainezés szülészeti és nőgyógyászati vonatkozásban. (Orvosképzés, 1943)
Sokszoros hólyagkövekkel szövődött hólyaghüvelysipoly zárása. – Placenta praevia miatt két ízben végzett császármetszés utáni spontán méhrepedés. – Kísérletes vizsgálatok mellékveséjüktől megfosztott állatok életben tartására. Páli Kálmánnal. (Közlemények a kolozsvári m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Szülészeti-nőgyógyászati Klinikájáról. Bp., 1943)
Vércukor, calcium- és phosphor-meghatározások az újszülöttkorban. (Orvostudományi Közlemények, 1944)
A thimusmirigy kivonat hatása a csíramirigyekre. Páli Kálmánnal. (Orvosi Hetilap, 1944. 12.)
Szülészeti műtéttan. Szigorlati compendium. Egy. jegyz. (Marosvásárhely, 1947
2. kiad. 1948)
Hogyan éljen a terhes nő? (Bukarest, 1949)
Nőgyógyászat. (Marosvásárhely, 1949
2. kiad. 1950)
A petefészek és a méhnyálkahártya morphológiai vizsgálata hyperthecosis ovariiban. Fehér Lászlóval, László Jánossal. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1957)
Összehasonlító morphológiai tanulmány az ovarium ún. kiscystás degeneratiója és a polycystás ovarium között és annak klinikai jelentősége. Fehér Lászlóval, László Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1957. 17.)
A hyperthecosis előfordulása állatban és e syndroma viszonya az emberi hyperthecosishoz. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1957)
Az ovarium érrendszerének záró készülékeiről. Fehér Lászlóval, László Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1959. 5.)
A gonaddysgenesis kórképeiről. Fehér Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1959. 40)
Supravaginalis amputatio utáni klinikai panaszokat okozó, s emiatt kiirtott méhcsonkok kórszövettani vizsgálata. László Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1960. 34.)
A „parametrosis” klinikai képét alátámasztó histológiai vizsgálatok. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1961)
A méh hüvelyi kiirtása egyszerűsített helyi érzéstelenítéssel. (Orvosképzés, 1962)
Pathogenesis of Pelvic Pain. László Jánossal. (American Journal of Obstetrics and Gynacology, 1963)
Beitrag zur Frage der Genitalaplasie und zum Problematik der künstlichen Scheidenbildung. (Zentralblatt für Gynaekologie, 1963)
A gyakorló orvos nőgyógyászati endokrinológiája. (A gyakorló orvos könyvtára. Bp., 1963)
A szőrösödés rendellenességei nőgyógyászati szempontból. A Stein– Leventhal-syndroma. László Jánossal. (Braun Pál: Ritka kórképek. Bp., 1964)
Gestagenek alkalmazása kismedencei gyulladásokban. László Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1964. 41.)
Hypoplasia mammaeval járó chromosoma elváltozások. László Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1967. 29.)
Gonadal Hypoplasia Association with Ring-Chromosomes. Többekkel. (Obstetrics and Gynecologie, 1968)
A tejelválasztás befolyásolása gestagenekkel. Kiss Csabával. (Orvosi Hetilap, 1968. 8.)
Életveszélyes vérzések a szülészetben és műtéti megoldásuk. (Orvosi Hetilap, 1968. 45.)
Hüvelyképzés sigmabélből testicularis feminisatio esetében. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1969. 31.)
Turinal-kezelés hatása a terhességben. 1–2. Többekkel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1973)
Inhibition of Labour by Prostaglandin Antagonists in Impending Abortion and Pretherm and Therm Labour. Többekkel. (Lancet, 1974)
A szülési fájástevékenység gátlása prostaglandin antagonistákkal fenyegető vetélés, kora- és időben megindult szülés alatt. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1974. 36.)
Anwendungsmöglichkeiten der Prostaglandin-Antagonisten in der Früch-Schwangerschaft. Kiss Csabával. (Archives für Gynaekologie, 1978)
Szülészeti és nőgyógyászati műtéttan. Műtéti eljárások közlése. Tudományos életmű tézises összefoglalása. Doktori értek. (Bp., 1990).

Irodalom

Irod.: Gy. Gy. professzor 85 éves. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1991)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1994. ápr. 5.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013