Család

Sz: Győry Vilmos (1838–1885) író, műfordító, evangélikus lelkész, Székács Etelka, Székács József (1809–1876), evangélikus püspök leánya.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1894).

Életút

A Földművelésügyi Minisztérium szolgálatába lépett (1894), miniszteri osztálytanácsos (1907–1914), miniszteri tanácsos (1914– 1918). A Károlyi-kormány alatt a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára (1918–1919), a Tanácsköztársaság idején öt hétig fogságban volt (1919). A Friedrich-kormányban, mint helyettes államtitkár, József főherceg kormányzó által a Földművelésügyi Minisztérium mb. vezetője (1919. aug. 7.–1919. aug. 15.). A Magyar Gazdaszövetség ügyvezető alelnöke (1925– 1926). Gazdaságpolitikusként, az 1910-es években jelentős szerepet játszott az Ausztriával kötött kereskedelmi szerződések előkészítő munkálataiban és a római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet megszervezésében. Az I. vh. alatt nevéhez fűződött az Élelmezési Központ megalakítása. – Szépirodalommal is foglalkozott. Műfordítóként elsősorban klasszikus és kortárs angol és amerikai ifjúsági műveket, valamint klasszikus művek ifjúságnak átdolgozott változatait tolmácsolta. Az anyaföld c. tudományos darabját a bp.-i Uránia Színház mutatta be (1913. febr.).

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik.

Szerkesztés

A bp.-i Egyetemi Lapok (1893–1894) és a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet Közleményeinek szerkesztője (1913–1918). Az Üstökös és a Borsszem Jankó c. lapok rendszeres külső munkatársa (1890-es évek). Költeményei, beszélyei a fentieken kívül még elsősorban a Magyar Figaróban (1891–1892), a Szarvasi Lapokban (1893), az Ország–Világban (1893), a Néplapban (1894); közgazdasági, egyéb írásai a Földmívelési Értesítőben (1891–1893), a Köztelekben (1893-tól), a Nemzetben (1893-tól), a Budapesti Hírlapban (1894–1896, 1910), a Magyar Hírlapban (1901, 1909, 1914), Az Ujságban (1910–1918) és a Gazdasági Lapokban (1914-től) jelentek meg.