Gyulai József
Gyulai József

2024. március 29. Péntek

Gyulai József

politikus

Születési adatok

1903. március 19.

Kisnamény, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1958. december 7.

Sztálinváros


Család

Római katolikus, birtokos paraszti családból származott. Sz: Gyulai János (1866–1903), Papp Simon Borbála (1870–1930). Hatan voltak testvérek. F: 1936-tól Nujzer Magdolna (1915–1981). Leánya: Gyulai Gabriella (1940–) és Gyulai Cecília (1942–); fia: Gyulai Mihály (1941–1956), Gyulai József (1944–) és Gyulai László (1949–). Legidősebb fia, az 1956. évi forradalomban vesztette életét.

Iskola

Szatmáron négy polgári iskolát végzett, később esztergályos szakmát tanult (1950-es évek eleje).

Életút

A két vh. között 49 kh földjén gazdálkodott, Kisnaményban községi bíró (1930-as évek). A kormányzó Keresztény Kisgazda, Földműves és Polgári Párt (= Egységes Párt; 1925-től), majd az FKgP tagja. A II. vh. alatt frontszolgálatot teljesített. A II. vh. után részt vett az FKgP újjászervezésében, a párt megyei választmányi tagja; nemzetgyűlési (Szabolcs és Szatmár–Bereg választókerület, 1945–1947) és országgyűlési képviselője (Szabolcs és Szatmár–Bereg választókerület, 1947–1948), a párt Szatmár vármegyei szervezetének elnöke (1947–1948). Az FKgP paraszti szárnyához tartozott, Nagy Ferenc miniszterelnök lemondatása után szembekerült az új pártvezetéssel. Miután nem volt hajlandó megszavazni az iskolák államosítását, az FKgP Politikai Bizottságának felszólítására (1948. júl. 4.) lemondott mandátumáról, és visszavonult a közélettől (mandátumát visszaadta: 1948. nov. 16.). Egyénileg gazdálkodott, kulákká nyilvánították (1949), többször letartóztatták, kitiltották Kisnaményból (1949–1951). A zaklatások elől Sztálinvárosba költözött (1951), ahol esztergályosként helyezkedett el, többszörös sztahanovista lett. A forradalom és szabadságharc idején a Sztálinvárosi Vasmű munkástanácsának tagja (1956. okt.–dec.), letartóztatták (1957. jan.), Tökölön raboskodott, nemsokára szabadon engedték (1958. jan.). Börtönben szerzett betegsége miatt elhunyt.

Emlékezet

Sztálinvárosban hunyt el. Kisnaményban emléktáblát avattak tiszteletére (a helyi katolikus templom falán, 1991).

Irodalom

Irod.: Kávássy Sándor: Gy. J. ébresztése. (Kelet-Magyarország, 1991)
Vida István–Vörös Vince: A Független Kisgazdapárt képviselői. 1944–1949. Életrajzi lexikon. (Bp., 1991)
V. I.–V. V.: Gy. J. (Az 1945. évi Nemzetgyűlés almanachja. 1945–1947. Bp., 1999 és Az 1947. évi Országgyűlés almanachja. 1947–1949. Bp., 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője