Család

Régi unitárius nemesi családból származott. Sz: Gyulay Árpád kir. tanácsos, Vojth Anna. Leánya: Tomcsányi Pálné Gyulay Judit.

Iskola

Elemi, középiskolai és egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte, a Ferenc József Tudományegyetemen államtudományi doktori okl. szerzett (1911).

Életút

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársa (1909–1911), a Földművelésügyi Minisztérium előadója (1911–1914). Az I. vh. alatt frontszolgálatot teljesített (1914–1918), tartalékos hadnagyként szerelt le (1918). A Külügyminisztérium Gazdasági Osztályának miniszteri titkára (1919–1921), a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető titkára (1921–1931), főtitkára (1931–1941), miniszteri biztosa; e minőségében a Felsőház tagja (1941–1944). A Lakatos-kormány iparügyi minisztere (1944. aug. 29.–1944. okt. 16.), II. vh. után a politikai rendőrség rövid időre letartóztatta (1945. ápr.), letartóztatása alatt sikertelen öngyilkosságot követett el. Az Unitárius Egyházi Főtanács és az Unitárius Egyházi Képviselő Tanács tagja. A második bécsi döntés (1940. aug. 30.) után, gr. Teleki Pál miniszterelnök felkérésére hatpontos munkatervet állított össze az erdélyi gazdaság, ipar és közlekedés fejlesztésére, az új energiaforrások felhasználására. Gazdaságpolitikusként később elsősorban a kisipar és a kiskereskedelem fejlesztésével foglalkozott. A kiskereskedőknek ún. önállósítási alapot és keresztény hitelakciókat indított, kezdeményezte a világháborúban megsebesült hadirokkantak gyárakban, kisebb üzemekben történő foglalkoztatását.

Emlékezet

Békéscsabán hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Magyar Nemzeti Bizottságának titkára (1923-tól). Az Országos Ipartanács és a Közoktatási Tanács tagja, a Magyar Racionalizálási Bizottság igazgatóságának tagja.

Szerkesztés

A Kamarai Közlöny munkatársa (1942–1943). Néhány gazdasági írása a fentin kívül még a Kolozsvári Egyetemi Lapokban (1907– 1909), a Pester Lloydban (1921 és 1923), a Gazdasági Világban (1937) és a Kárpátmedence c. lapban (1941) jelent meg.