Gyulay Tibor
Gyulay Tibor

2020. november 30. Hétfő

Gyulay Tibor, ótordai vitéz

gazdaságpolitikus

Születési adatok

1887. április 12.

Kolozsvár

Halálozási adatok

1960. december 25.

Békéscsaba

Temetési adatok

1960. december 31.

Budapest

Farkasrét


Család

Régi unitárius nemesi családból származott. Sz: Gyulay Árpád kir. tanácsos, Vojth Anna. Leánya: Tomcsányi Pálné Gyulay Judit.

Iskola

Elemi, középiskolai és egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte, a Ferenc József Tudományegyetemen államtudományi doktori okl. szerzett (1911).

Életút

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársa (1909–1911), a Földművelésügyi Minisztérium előadója (1911–1914). Az I. vh. alatt frontszolgálatot teljesített (1914–1918), tartalékos hadnagyként szerelt le (1918). A Külügyminisztérium Gazdasági Osztályának miniszteri titkára (1919–1921), a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető titkára (1921–1931), főtitkára (1931–1941), miniszteri biztosa; e minőségében a Felsőház tagja (1941–1944). A Lakatos-kormány iparügyi minisztere (1944. aug. 29.–1944. okt. 16.), II. vh. után a politikai rendőrség rövid időre letartóztatta (1945. ápr.), letartóztatása alatt sikertelen öngyilkosságot követett el. Az Unitárius Egyházi Főtanács és az Unitárius Egyházi Képviselő Tanács tagja. A második bécsi döntés (1940. aug. 30.) után, gr. Teleki Pál miniszterelnök felkérésére hatpontos munkatervet állított össze az erdélyi gazdaság, ipar és közlekedés fejlesztésére, az új energiaforrások felhasználására. Gazdaságpolitikusként később elsősorban a kisipar és a kiskereskedelem fejlesztésével foglalkozott. A kiskereskedőknek ún. önállósítási alapot és keresztény hitelakciókat indított, kezdeményezte a világháborúban megsebesült hadirokkantak gyárakban, kisebb üzemekben történő foglalkoztatását.

Emlékezet

Békéscsabán hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Magyar Nemzeti Bizottságának titkára (1923-tól). Az Országos Ipartanács és a Közoktatási Tanács tagja, a Magyar Racionalizálási Bizottság igazgatóságának tagja.

Szerkesztés

A Kamarai Közlöny munkatársa (1942–1943). Néhány gazdasági írása a fentin kívül még a Kolozsvári Egyetemi Lapokban (1907– 1909), a Pester Lloydban (1921 és 1923), a Gazdasági Világban (1937) és a Kárpátmedence c. lapban (1941) jelent meg.

Főbb művei

F. m.: A gazdasági élet alakulása és a kisipar. (A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa. Bp., 1932)
A kereskedelem és az ipar problémái. (Gazdasági Világ, 1937)
Haidekker Sándor: A magyar középipar helyzete. Az előszót írta. (Bp., 1939)
Az erdélyi ipari fejlesztés kilátásai. A visszacsatolt Észak-Erdély iparfejlesztéséről, külön figyelemmel a visszanyert energiaforrásokra, nyersanyagokra. (Kárpátmedence, 1941).

Irodalom

Irod.: A magyar legújabbkor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Unitárius kislexikon. (Bp., 1999)
Bölöny József: Magyarország kormányai. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
Strausz Péter: Kamarák a két világháború közötti Magyarországon. PhD értek. (Bp., 2007).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013