Gyurátz Ferenc
Gyurátz Ferenc

2020. november 30. Hétfő

Gyurátz Ferenc

evangélikus püspök, politikus

Születési adatok

1841. április 27.

Alsóbük, Sopron vármegye

Halálozási adatok

1925. május 3.

Pápa


Család

Sz: Gyurátz János, Mesterházy Terézia. F: 1874-től Matus Karolina.

Iskola

A Soproni Evangélikus Líceumban éretts. (1861), a Soproni Evangélikus Teológiai Intézetben (1861–1866), a Hallei Egyetemen tanult (1866–1867), hazatérése után Karsay Sándor püspök avatta lelkésszé (Sopronban, 1867. szept. 12-én).

Életút

Kővágóörsön segédlelkész és a helyi algimnázium helyettes tanára (1867–1868), a beledi (Sopron vm., 1868–1872), a pápai gyülekezet lelkipásztora (1872–1916); egyúttal a Dunántúli kerület főjegyzője, egyetemes gyűlési aljegyző és zsinati egyházi jegyző (1887–1893). A Veszprémi egyházmegye esperese (1893–1895), a Dunántúli egyházkerület püspöke (1895. nov. 7.–1916. aug. 15.). A Főrendiház tagja (1907–1916). A Keresztyén Szociális Párt elnöke (1919-től). A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság (1896-tól) és az Egyetemes Énekügyi Bizottság elnöke (1902-től). Széles körű irodalmi munkásságot fejtett ki: protestáns teológiai munkákon kívül pedagógiai és történeti dolgozatokat jelentetett meg, életrajzot állított össze Luther Mártonról és monográfiát írt Gusztáv Adolf svéd királyról. Több imakönyvet és evangélikus szöveggyűjteményt szerkesztett, vallásos témájú elbeszélést írt (amelyek közül néhányat szlovákra is lefordítottak), foglalkozott a 20. sz.-ban megváltozott női szerepekkel. Sokat tett a helyi evangélikus iskolákért, kezdeményezésére nyílt meg a kőszegi evangélikus leányiskola (1899-ben). A pápai közélet ismert szereplője volt részt vett a helyi Vöröskereszt, az Állatvédő Egyesület, ill. a Jókai Kör és a Honvéd Emlékszobor Bizottság munkájában.

Emlékezet

Pápán élt és tevékenykedett, ott is hunyt el. Kertészkedés, rózsaszemzés közben a virág egyik tüskéje megsebezte. Vérmérgezésben halt meg, utódja, Kapi Béla püspök temette el (Pápán, 1925. máj. 6-án). A Pápai Alsóvárosi Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2009-ben). Mellszobra Pápán, az evangélikus templom előtt látható (bronz és mészkő, Lux Elek alkotása, 1932). Halála után róla nevezték el, az általa alapított kőszegi Gyurátz Ferenc Evangélikus Leánynevelőintézet és Leánygimnáziumot (1925–1948), az iskola volt növendékei hozták létre a Gyurátz Ferenc Alapítványt a Fiatalok Támogatásáért. Nevét vette fel a pápai Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola (2001-ben). Emlékét őrzi továbbá a pápai Gyurátz Ferenc Gondolkodó Kör (2000-től). Tiszteletére a Nyugati (= Dunántúli) Evangélikus Kerület Gyurátz Ferenc-díjat alapított (azon evangélikus pedagógusok elismerésére, akik hitükkel, életükkel, pedagógiai szakmai munkájukkal az Úrra mutató életet élnek, 2003-ban. A bronzplakett Kiss László szobrászművész alkotása.).

Szerkesztés

A Protestáns Egyházi és Iskolai Lap (1876-tól) és a Protestáns Pap munkatársa (1880-tól).

Főbb művei

F. m.: Emlékbeszéd Deák Ferencz gyászünnepélyén. (Pápa, 1876)
A szabadkőmívességről. (Pápa, 1886)
A hit oltára. Imakönyv evangélikus keresztyének számára. (Bp., 1887
2. kiad. 1894
3. kiad. 1905
4. kiad. 1910)
Emléklapok főtisztelendő Karsay Sándor püspök ötvenéves lelkészi jubileumáról… Szerk. (Sopron, 1887)
Luther Márton. Életrajz. (Pápa, 1888)
Kézi agenda. Templomi és halotti imák szertartási beszédekkel. Lelkészi használatra. (Pápa, 1889
2. bőv. kiad. 1902
3. bőv. kiad. 1916)
Gyászemléklapok. Kiadta a dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület kegyelete jeléül néhai Alsó-Káldi Gyula felügyelőjének emlékére. (Pápa, 1889)
Szentmártoni Radó Kálmán Úrnak, a dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület felügyelőjének beiktatása. 1889. aug. 21. Szerk. (Sopron, 1889)
Gusztáv Adolf svéd király élete. Monográfia. 1 táblával. (Pápa, 1892)
Lelki vezér. Imakönyv. (Pápa, 1894
2. kiad. 1896
3. kiad. 1897
8. kiad. 1904
9. kiad. 1909
14. kiad. 1934)
Gusztáv Adolf, a hős király. Gy. F. emlékbeszéde. 1894. okt. 12-én. (Kassa, 1894)
A gyermekek első imája. Elbeszélés. (Bp., 1910
szlovákul: Turócszentmárton, 1914)
Bibliás Máté. Elbeszélés. (A Luther Társaság kiadványai. Bp., 1910)
Istenért, hazáért. Történeti elbeszélés. (A Luther Társaság kiadványai. Bp., 1910
szlovákul: Turócszentmárton, 1914)
Hősök kora. Két elbeszélés szabadságharcok idejéből. (Szentgotthárd, 1911)
Az édesanya énekeskönyve. Elbeszélés. (A Luther Társaság kiadványai. Bp., 1913
szlovákul: Turócszentmárton, 1914)
A nő hivatása, helyzete a múltban és korunkban. (Pápa, 1917)
A szabadkőmívességről. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Békés Márton. (A Magyar Nyugat történeti kiskönyvtára. Új kiad. Vasszilvágy, 2007).

Irodalom

Irod.: Sturm-féle országgyűlési almanach. 1910–1915. Szerk. Végváry Ferenc, Zimmer Ferenc. (Bp., 1910)
Kapi Béla: Gy. F. (Evangélikusok Lapja, 1925)
Benedek Vince: Gy. F. (Evangélikus Népiskola, 1925)
Világlexikon. A tudás egyeteme. (Bp., 1925)
Payr Sándor: Gy. F. életrajza. Monográfia. 1 táblával. (A Dunántúli Evangélikus Egyházkerületi Lelkészegyesület kiadványa. Bp., 1931)
Zoványi György: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. (3. jav. és bőv. kiad. Bp., 1977)
Balogh Margit–Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon. 1790–1992. (Bp., 1996)
Pápai pedagógus lexikon. Főszerk. Tungli Gyula. (Pápa, 1997)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Evangélikus arcképcsarnok. Szerk. Tóth- Szöllős Mihály. (Bp., 2002).

Megjegyzések

Lexikonokban Szinnyeitől átvett téves születési adat: ápr. 30.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013