Bittera Miklós
Bittera Miklós

2024. március 29. Péntek

Bittera Miklós, hideghéti; 1927-től vitéz

növénytermesztő

Születési adatok

1887. november 12.

Pozsony

Halálozási adatok

1947. március 11.

Magyaróvár, Moson vármegye

Temetési adatok

1947. március 13.

Magyaróvár

Katolikus Temető


Család

Sz: Bittera Károly (1860. Bélvata, Pozsony vm.–1932. febr. Pozsony) reáliskolai r. tanár, guthori Földes Mária. F: 1917-től Buschmann Angéla (1888. aug. 29. Maria-Enzersdorf–1978. jún. 16. Mosonmagyaróvár. Temetés: 1978. jún. 17. Mosonmagyaróvár). Leánya: Bittera Rozmari mikrobiológus. 

Iskola

A magyaróvári Gazdasági Akadémián gazda okl. (1908), a budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1909), a genfi egyetemen tanult tovább (1909–1910); a talajerő fenntartása trágyázással tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1927). 

Életút

Pozsony vármegye közigazgatási gyakornoka (1910), a kolozsvári Gazdasági Akadémia Gazdasági Gyakorlati Tanszéke gyakornoka, tanársegéde (1910–1914), a debreceni Gazdasági Akadémia tanársegéde (1914). Részt vett az I. világháborúban, a harcokban súlyosan megsebesült (1914–1918). Az összeomlás után a magyaróvári Gazdasági Akadémia Növénytermesztési Tanszéke r. tanára (1919–1927), tanszékvezető tanára (1927–1946); gazdasági főtanácsos (1939-től). A budapesti tudományegyetemi közgazdaság-tudományi kar, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) magántanára (1927–1939), c. ny. rk. tanára (1939–1947). 

Győr-Moson és Pozsony vármegyék törvényhatósági bizottsági tagja (1925-től). Országgyűlési képviselő, a Felsőház tagja (Győr, Moson és Pozsony vármegyék, 1938-tól). 

Talajerő-visszapótlással, gyepgazdálkodással, termelésszervezéssel foglalkozott, a magyarországi talajkutatások úttörője. Különösen jelentős eredményeket ért el a szerves és szervetlen trágyák alkalmazási módjának kidolgozása és a korszerű műtrágyázási technikák elterjesztése terén. Írásai H. Bittera Miklós néven is megjelentek. 

Emlékezet

Pozsonyban született, tudományos tevékenysége Mosonmagyaróvárhoz kötődik. Mosonmagyaróvárott hunyt el, a helyi temetőben, nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2010-ben). 

Szerkesztés

A Pozsonyi Gazda szerkesztője (1918). A Cukorrépa (1928-tól) és a Mezőgazdaság és Kertészet c. szaklapok alapító munkatársa (1930-tól). 

Főbb művei

F. m.: A kukorica mint szemestermény és mint takarmánynövény. (Gazdasági tanácsadó. 16. Bp., 1921)
Adatok a mák termesztéséhez és kiválasztásához. (Kísérletügyi Közlemények, 1921)
A szén-dioxid felhasználása a gazdasági növények termésének fokozására. (Természettudományi Közlöny, 1921)
A talajoltásról. (Természettudományi Közlöny, 1922)
Növénytermesztéstan. I–II. köt. Akadémiai tankönyv. (Bp., 1922–1923
2. bőv. kiad. 1928–1930)
A növények táplálása mesterségesen fokozott szén-dioxiddal. (Természettudományi Közlöny, 1923)
Műtrágyázási tanácsadó. (Magyaróvár, 1923
2. kiad. Bp., 1925
3. bőv. kiad. 1926)
Szerves trágyák. Az istállótrágya, a zöldtrágya és a komposzt. (Gazdasági tanácsadó. 23. Bp., 1924
2. kiad. 1929)
Talajismereti jegyzet. (Gazdasági akadémiai jegyzetek. Bp., 1924)
Kender és len. (Gazdasági tanácsadó. 26. Bp., 1925)
A trágyalé kezelése és használata. (Bp., 1925)
„Stimuláló” hatású trágyaszerek. – A szamóca műtrágyázása. (Természettudományi Közlöny, 1925)
Újabb foszforsav-trágyák. (Az OMGE kiadása. Bp., 1926)
A mák kukacosodása. – Néhány újabb trágyázási kérdés tisztázása. (Természettudományi Közlöny, 1926)
Gazdasági növényeink trágyázása. (A falu könyvtára. 37. Bp., 1927)
Növénytermelési kísérletek berendezése és végrehajtása. (Magyaróvár, 1927)
Újabb foszfortrágyákkal szerzett tapasztalataink. (Gazda, 1927)
Műtrágyák és műtrágyázás. (Gazdasági tanácsadó. 29. Bp., 1928)
A szuperfoszfát jelentősége és gazdasági alkalmazása. Gyakorlati gazdák számára. E. G. Doerrell munkájának felhasználásával írta B. M. (Magyaróvár, 1928)
Időszerű trágyázási kérdések. (Gazda, 1928)
Getreide-, Wein-, Obst- und Pflanzenbau. (Landwirtschaftlicher Ratgeber. 1. Bp., 1929)
A gyakorlati műtrágyázásról. (Kolozsvár, 1929)
A szalmatrágya. Mesterséges istállótrágya. 2 táblával. (Cukorrépa [folyóirat], 1929 és külön: Bp., 1929)
A szuperfoszfát jelentősége és gazdasági alkalmazása. (Bp., 1929)
Répatermesztés. (Gazdasági tanácsadó. 32. Bp., 1929)
Gazdasági zsebkönyv az 1930. éve. Szerk. Gróf Bélával. (Bp., 1929)
Gazdasági zsebkönyv az 1931. éve. Szerk. Gróf Bélával. (Bp., 1930)
A szuperfoszfát használata tekintetében felmerült alaptalan aggodalmak Csehszlovákiában. (Cukorrépa [folyóirat], 1930)
A magyaróvári főhercegi uradalom permetező öntözései. Sárkány Bélával. 4 táblával. (Újabb tanulmányok az öntözésről. Bp., 1933)
A magyar zöldségmozgalom célkitűzései. (Természettudományi Közlöny, 1933)
Zöldmezőgazdálkodás. (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XLI. vándorgyűlésének munkálataiból. Pécs, 1934)
Rét és legelő. (Köztelek Gazdasági Könyvtár. 20. Bp., 1935)
A talajerő fenntartása és a mezőgazdaság válsága. (Az Országos Mezőgazdasági Kamara Talajtani és Műtrágyázási Osztályának kiadványai. 3. Bp., 1935)
A talaj termőerejének fentartásáról és a műtrágyázásról. Többekkel. (Az Országos Mezőgazdasági Kamara Talajtani és Műtrágyázási Osztályának kiadványai. 8. Bp., 1936)
Műtrágyázási útmutató. Fabricius Endrével és Kerpely Kálmánnal. (Az OMGE kiadványa. Bp., 1937)
Növénytermesztési politika. (Magyaróvár, 1937)
Tavaszi trágyázás egy csapadékos esztendő után. (Bp., 1938)
Gazdálkodási viszonyok néhány Moson vármegyei községben. (Mosonmagyaróvár, 1940)
A zöldmezőmozgalom feladatai a Kisalföldön. (Cukorrépa [folyóirat], 1941)
A zöldmezőgazdálkodás eddigi eredményei. (A József Nádor Műszaki és Gazdasági Egyetem előadásaiból. Bp., 1941)
Tájékoztató az ipari növények kötelező termesztéséről. Elek Péterrel és Mihály Bélával. (Bp., 1942)
Gazdasági növények termesztése. Manninger Gusztáv Adolffal. (A gazda aranykönyvei. 4. Bp., 1943)
Olajnövények termesztése. A budapesti rádióban elhangzott előadás-sorozat. (Bp., 1944). 

Irodalom

Irod.: B. M. (Köztelek, 1933)
Varga János: 100 éve született B. M. (Növénytermelés, 1987)
Magyar agrártörténeti életrajzok. I–III. köt. Szerk. Für Lajos és Pintér János. (Bp., 1987–1989)
Varga János: Megemlékezés B. M. professzorról. (Acta Ovariensis, 1989)
Menyhért Zoltán: Ötven éve halt meg B. M. (Növénytermelés, 1997)
B. M. (Acta Agronomica Ovariensis, 1998)
Enzsöl Imre: B. M. (Híres embereink. Mosonmagyaróvár 60 éve. 1939–1999. Szerk. Szentkuti Károly. Mosonmagyaróvár, 1999)
Kurucz Miklós: Agrármúltunk nagyjai. B. M. (Agrofórum, 2007). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2017

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője