Haberern Jonathán
Haberern Jonathán

2020. október 27. Kedd

Haberern Jonathán

filozófus, teológus, pedagógus

Születési adatok

1818. január 17.

Felka, Szepes vármegye

Halálozási adatok

1880. április 8.

Budapest


Család

Felvidéki evangélikus (cipszer) családból származott. Sz: Haberern Pál, Seltenreich Zsuzsánna. F: Liedermann Róza (1834–1921). Fia: Haberern Jonathán Pál (1855–1936) orvos, sebész.

Iskola

Középiskoláit Késmárkon (1829–1832 és 1833–1838) és Miskolcon végezte (1832–1833), Tiszolcon tanári vizsgát tett (1838), majd a tübingeni (1840–1841) és a berlini egyetem hallgatója (1841–1842). A görög bölcselet történetéből magántanári képesítést szerzett (1871). Az MTA tagja (l.: 1867. jan. 30.).

Életút

Késmárkon, a Darvas család nevelője és tanítója (1838–1839), németországi tanulmányainak befejezése után a gr. Mikes család nevelője (1842–1845), majd Szirmay Ádám, István nevű fiának nevelését vette át (1845–1849), ill. a családot elkísérte Berlinbe és Bonnba (1849–1851), valamint hosszabb tanulmányutat tett Angliába és Franciaországba (1851–1852). A szarvasi evangélikus gimnáziumban a bölcselet és a görög nyelv r. tanára (1852–1858) és a gimnázium igazgatója (1854–1858). A pesti egyesült protestáns teológiai intézetben a bölcselet és a görög nyelv r. tanára (1858–1866, állásáról lemondott: 1866). A pesti, ill. a bp.-i tudományegyetem magántanára (1871–1880). Evangélikus teológiai műveket írt és klasszikus görög filozófiával, valamint a görög filozófia- és nyelvtantanítás kérdéseivel foglalkozott. Magyarországon az elsők között fordította le Arisztotelész műveit, köztük a Nikomakhoszi etikát (a Metafizika fordítása kéziratban maradt). Német nyelvű dolgozataiban elsősorban a szepességi cipszerek nyelvét, nyelvi sajátosságait vizsgálta. Néhány, Szarvas város környékével kapcsolatos helytörténeti írást is közölt.

Emlékezet

Budapesten (Belváros, IV. kerület Borz utca 7. [= Nyáry Pál utca]) élt és tevékenykedett; itt is hunyt el; a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben).

Elismertség

A Berlini Német Nyelvi Társaság (= Nyelvbúvár Társaság) tagja (r.: 1851).

Szerkesztés

Német nyelvű írásai a Zipser Anzeigerben (1866–1867) és a Zipser Botében (1882); magyar nyelvű írásai az Akadémiai Értesítőben (1874) és a Tanáregylet Közlönyében jelentek meg (1879–1880).

Főbb művei

F. m.: Adatok a szarvasi gymnasium történetéhez. (Szarvas, 1854)
Emlékbeszéd Molitorisz Adolf tanár felett. (Szarvas, 1856)
Melanchton Fülöp. Élet- és korrajz. (Pest, 1860)
Az erkölcsbölcsészet alapvonalai. Akadémiai használatul írva, magyarította Martensen után, Molnár Aladárral. (Pest, 1864)
A stagirai Aristoteles három könyve a lélekről. (Pest, 1865)
Bibliai kézikönyv, kalauzul a Szent Írás tanulmányozásához. Angus György után angolból ford. (Pest, 1866)
Aristoteles és befolyása az új bölcsészetre és az életre. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1867. jún. 17.
megjelent: Értekezések a bölcsészeti tudományok köréből. I. 3. Pest, 1867
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1867)
Aristoteles és politikája. Ford., jegyzetekkel ellátta. (Pest, 1869)
Görög nyelvtan tanodai használatra. Az összehasonlító rendszer eredményeinek alapján, Koch Ernő után kidolgozva magyarította. (Pest, 1870)
Curtius görög nyelvtana. II. rész. Mondattan. Ford. Kiss Lajos. A 2. kiadást a fordító halála után végig dolgozta, s a 8. eredeti kiadás bővítésével kiegészítette. (2. kiad. Pest, 1871
5. kiad. 1873
6. jav. kiad. Pest, 1878)
Edvi Illés Pál emléke. (MTA Emlékbeszédek. Értekezések a bölcsészeti tudományok köréből. II. 3. Pest, 1873)
Aristoteles Nikomachoshoz címzett ethikája. (Bp., 1873)
Br. Prónay Gábor emléke. (MTA Emlékbeszédek. Értekezések a természettudományok köréből. VII. 2. Pest, 1876)
Natur- und Lebensbilder aus der Zips. Az előszót írta Haberern Jonathán Pál. A Zipser Anzeiger és a Zipser Bote c. lapokban megjelent, valamint az MTA Kézirattárában őrzött eredeti kéziratok alapján. (Zipser Bücher. 4. Bp., 1926).

Irodalom

Irod.: Hunfalvy Pál: Emlékbeszéd H. J. fölött. (Bp., 1881)
Weber Samu: Ehrenhalle verdienstvoller Zipser des XIX. Jahrhunderts. 1800–1900. (Zipser Neudorf, 1901).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013