Hadnagy Albert
Hadnagy Albert

2024. április 16. Kedd

Hadnagy Albert, dálnoki

történész, levéltáros

Születési adatok

1901. január 21.

Dálnok, Háromszék vármegye

Halálozási adatok

1967. május 26.

Szekszárd

Temetési adatok

1967. május 31.

Szekszárd


Család

Testvére: Hadnagy Pál és Hadnagy Zoltán. F: Dömötör Ilona. Fia: Hadnagy Zsolt; leánya: Gutai Miklósné Hadnagy Ilona.

Iskola

A Székely Mikó Kollégiumban éretts. (1919), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – történelem szakos tanári okl. (1923) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1924).

Életút

A bécsi Magyar Történeti Intézet ösztöndíjasa (1925–1927), Tolna vármegye főlevéltárosa (1926–1945), a Szekszárdi Állami Levéltár igazgatója (1945–1967). A II. vh. alatt a nemzeti ellenállás, a Volksbund és a pángermán mozgalom elleni küzdelem résztvevője. Déldunántúl, Tolna megye és Szekszárd helytörténetével, elsősorban a Dunántúl délszláv és német betelepítésével, a dunántúli jobbágyság történetével foglalkozott. Sikerült Liszt Ferenc Tolna vármegyei tartózkodását és dunántúli kapcsolatait felderíteni, Háry János személyét megállapítania. Közreműködött a Batthyány-minisztérium okirattárának gyűjtési és másolási munkálataiban. Forrásközlő és -kiadó tevékenysége is jelentős.

Emlékezet

Szekszárdon élt és tevékenykedett, a helyi Alsóvárosi Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben).

Elismertség

A Közalkalmazottak Szakszervezete Levéltári Szakosztályának tagja.

Főbb művei

F. m.: A Szekszárdi Kaszinó Simontsits Béla Közgazdasági és Társadalomtudományi Könyvtárának katalógusa. Összeáll. (Szekszárd, 1937)
A Szekszárdi Kaszinó szépirodalmi könyvtárának könyvjegyzéke. Összeáll. (Szekszárd, 1940)
Néphit az ikertestvérek házasságkötésének lehetőségéről Tolna megyében. (Ethnographia, 1954)
A korszerű irattári tervek kérdése a nyugatnémet levéltártudományban. (Levéltári Híradó, 1956)
Tanulmányok Tolna megye parasztságának XVIII. századi történetéről. (Sárköz, 1956)
Tolna megye szabadságharcos népköltészeti hagyományai. (Sárköz, 1956)
Az adózási iratok selejtezése. (Levéltári Híradó, 1957)
A statisztikai alapanyag megőrzése egyes országok levéltáraiban. – Iratok és irattárak sorsa Tolna megyében. Taba Györggyel. (Levéltári Híradó, 1960)
Ozora újjátelepülésének rövid története. 1696–1730. (Szekszárdi Múzeumi Évkönyv, 1960)
Eredeti Madách levél a Szekszárdi Állami Levéltárban. – Tolna vármegye levéltárának pusztulása a II. világháború során. Gyűjtőúton Tolna vármegyében, 1942–1950. (Levéltári Szemle, 1963)
Iratok a Tanácsköztársaság történetéhez a Tolna Megyei Levéltárban. (Levéltári Szemle, 1969)
Liszt szekszárdi kapcsolatairól. Sajtó alá rend. Prahács Margit. (Tanulmányok Tolna megye történetéből II. köt. Szekszárd, 1969)
Ki volt Háry János? – A szekszárdi mise. Prahács Margittal. (Történelmi séták Szekszárdon. Szerk. Lovas Henrik. Szekszárd, 1986)
Ki volt Háry János? Bibliofil kiadás. Minikönyv. A bevezető tanulmányt K. Balog János írta. A könyv tartalmazza még Garay János Az obsitos c. művét és Háry János a színpadon c. fotókat. (Szekszárd, 1988).

Irodalom

Irod.: Benda Kálmán: Látogatás a Szekszárdi Állami Levéltárban. H. A. igazgatóval beszélget B. K. (Levéltári Szemle, 1964)
Balázs Péter: H. A. (Levéltári Közlemények, 1967)
Szedő Antal: H. A. (Levéltári Szemle, 1967)
A főlevéltárnok. H. A. élete és munkássága. Tanulmányok és válogatás H. A. írásaiból születésének 90. évfordulójára. Szerk. Dobos Gyula. 11 táblával. (Tolna Megyei Levéltári Füzetek. Szekszárd, 1991)
Kónya Ádám: A Mikóból indultak… (Sepsiszentgyörgy, 2000)
Moser Zoltán: Mesében és fényben. Kodály Háry Jánosáról. (Forrás, 2007).

Megjegyzések

MÉL III. téves születési hely: Székelyudvarhely!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője