Hadnagy Árpád
Hadnagy Árpád

2024. december 6. Péntek

Hadnagy Árpád

kertészmérnök

Születési adatok

1928. június 21.

Budapest

Halálozási adatok

2010. november 7.

Budapest


Család

Sz: Hadnagy Árpád tanító, Nedelkó Irma. Testvére: Hadnagy Attila villamosmérnök. F: 1955-től Ludvig Éva, a Vetőmag Vállalat minőségellenőre. Két fia született.

Iskola

Elemi iskoláit Budapesten, középiskoláit Szegeden és a Pécsi Katonai Középiskolában végezte, a II. vh. végén hadifogságban volt. Hazatérése után a bp.-i Széchenyi István Gimnáziumban éretts. (1949), a Magyar Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karán kertészmérnöki okl. szerzett (1953), a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán doktorált (1966), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1980).

Életút

A Szentendrei Gépállomás agronómusa (1954–1955), a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Soroksári Kísérleti Telepének telepvezetője (1955–1958). Az Országos Vetőmagfelügyelőség Vetőmagvizsgálati Főosztályának vezetője (1958–1972), a Vetőmag Vállalat termelési igazgatóhelyettese (1972–1982), kutatási-fejlesztési igazgatója (1982–1991); egyúttal kiállításainak állandó kertészeti szakértője és kiadványainak kertészeti szerkesztője, ill. lektora (1972–1991). A Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem c. egy. docense (1989-től). A Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság agrárszakértője (1994–2001). Az MTA–TMB önálló aspiránsa. Zöldségnövények nemesítésével, fajtafenntartásával, a vetőmag értékmérő tulajdonságainak vizsgálatával, kelési értékének javításával foglalkozott. Kidolgozta a vetőmagvak csírázóképességének megőrzésére alkalmas magyarországi tárolási és csomagolási módszereket. Gabona- és vetőmagvizsgáló laboratóriumi műszercsalád fejlesztő-szakértője, bel- és külföldi kiállításokon bemutatója. További kutatási területei: magyarországi rizstermesztés körülményei, hazai környezetben is csírázóképes rizs-vetőmagvak vizsgálata.

Elismertség

A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Zöldségtermesztési Szakosztályának tagja (1960–1970), titkára (1970–1985), elnöke (1985–1991).

Elismerés

Mohácsy Mátyás-emlékérem.

Szerkesztés

Az Országos Vetőmagfelügyelőség Évkönyvének szerkesztője (1960–1972).

Főbb művei

F. m.: Die Beziehung zwischen der Labor-Keinföhigkeit und den Feldaufgang bei Gemüseerbsen. (Handwirtschafliches Versuchs- und Untersuchungswesen. Berlin, 1964)
A cékla [Beta vulgaris var. conditiva] gomoly csírázásgátló anyagainak vizsgálata. (Herba Hungarica, 1964)
Rizsfajták csírázásának vizsgálata különböző hőmérsékleten. (Növénytermelés, 1965)
Laboratóriumi csírázóképesség és termesztési érték közti összefüggés a borsó vetőmagnál. Egy. doktori értek. (Bp., 1966
megjelent, kivonatosan: Növénytermelés, 1964)
A borsó és a hagyma vetőmag szabadföldi kelésének előrejelzése. (Kertészet és Szőlészet, 1966)
Hagyma- és káposzta-vetőmag tárolása. Boros Rezsőnével. (Zöldségtermesztés, 1968)
A vetőmag minőségét kialakító főbb tényezők és hatásuk a termőképességre. (Agrártudományi Közlemények, 1969)
A salátamag csíranyugalma. (Zöldségtermesztés, 1970)
Műanyag vetőszalag a szemenkénti vetés egyik módszere. (Kertgazdaság, 1973)
A vetőmagvak különleges kezelése. Egy. jegyz. (Gödöllő, 1973)
A zöldségvetőmag-termelés helyzete, feladatai. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1977)
Másodrendű borsóhajtások termesztési értéke. (Kertgazdaság, 1977)
A zöldségvetőmag-termelés technológiájának fejlesztése. Kand. értek. (Bp., 1979)
Télálló zöldborsófajták kísérleti eredményei. Többekkel. (Kertgazdaság, 1980)
Vetőmag- kereskedelem. (A vetőmagtermesztés fejlődése és magyarországi története. Szerk. Burián Béla. Bp., 1983)
Téli zöldségek. Tuza Sándorral. (Kertünk, házunk, otthonunk. Bp., 1984
Gazdakönyvtár. 2. átd. kiad. 2001).

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? Szerk. Balogh Margit. I. köt. A–H. (Szekszárd, 1997)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 2010. 316.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője