Hagyó-Kovács Gyula András
Hagyó-Kovács Gyula András

2021. május 11. Kedd

Hagyó-Kovács Gyula András

ciszterci szerzetes, mezőgazda

Születési adatok

1888. március 14.

Sajóvárkony, Borsod vármegye

Halálozási adatok

1960. március 9.

Pannonhalma


Iskola

A ciszterci rend egri gimnáziumában éretts. (1906), belépett a rendbe (1908. aug. 14.), egyszerű fogadalmat (1910. márc. 30.), örök fogadalmat tett (1913. júl. 10.) pappá szentelték (1913. júl. 14.). Teológiai tanulmányait a bp.-i Bernardiumban végezte, a bp.-i tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. (1914), a magyaróvári Gazdasági Akadémián gazda okl. szerzett (1917).

Életút

A bp.-i Trefort utcai Gimnázium helyettes tanára (1913–1914). A ciszterci rend előszállási (Fejér vm.) birtokának másodkormányzója és számvevője (1917–1919), az uradalom vezetője (1919–1924), az uradalom kormányzója (1924–1945); közben gr. Teleki Pál felajánlotta a földművelésügyi miniszteri széket, de visszautasította (1940). Országgyűlési képviselő, Fejér vm. küldötteként a Felsőház tagja (1939–1944). A II. vh. után földreformellenes tevékenysége miatt letartóztatták (1945), kiszabadulása után a ciszterci rend budapesti központi vagyonkezelője (1945–1950). A Grősz József kalocsai érsek elleni koncepciós perben ismét őrizetbe vették (1950. nov.), 13 év börtönbüntetésre ítélték (1952. jún.; Vácott raboskodott, 1952–1956; kiszabadult: 1956. nov. 1.; majd rövid ideig újból letartóztatták: 1957. jún. 13.). Pannonhalmán telepedett le (1957–1960). A Fejér Vármegyei Törvényhatósági Bizottság tagja (1931-től). Nevéhez fűződik a ciszterci rend előszállási uradalmának országos hírűvé fejlesztése, irányítása alatt az előszállási uradalom a mezőhegyesi mellett az ország legmodernebb és legjövedelmezőbb nagyüzeme lett. Állattenyésztéssel, állatexporttal foglalkozott, országosan híres ménest nevelt. Növelte a kukorica és a cukorrépa vetésterületét és hozamát, a 31 000 holdas (!) gazdaságon belül 72 km hosszú, keskeny nyomtávú vasúthálózatot épített és gépesített. Sokat törődött a cselédek szociális helyzetével: a cselédek harmincévi szolgálat után pótbért, a harmadik gyermek után születési segélyt kaptak, ill. rendszeresen felújíttatta és bővítette a cselédlakásokat. Az uradalom területén egészségügyi, szociális és más karitatív intézeteket alapított, gyermekek taníttatására alapítványt hozott létre. A II. vh. után igyekezett megmenti az uradalmat a ciszterci rend számára: arra hivatkozott, hogy a rendi nagybirtok fontos közcélokat is szolgál. Miután már 1945-ben őrizetbe vették, Előszállásra többé nem térhetett vissza. Néhány évig a rend budapesti központjában tevékenykedett, a Grősz-per kapcsán azonban újból letartóztatták. Váci raboskodása alatt gyakran betegeskedett, éveket töltött a helyi rabkórházban. Kiszabadulása után, utolsó éveiben Pannonhalmán élt, ott is hunyt el.

Emlékezet

A zirci Felső Temető Ciszterci sírkertjében nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2009- ben). Előszállás (1928-tól önálló település) volt a központja a ciszterci rend uradalmának, amelyik a mai Alsószentiván, Baracs, Daruszentmiklós, Hantos, Mezőfalva, Nagykarácsony és Nagyvenyim községekre terjedt ki. A két vh. között az ország egyik legnagyobb és legjövedelmezőbb nagybirtoka volt, elsősorban Hagyó-Kovács Gyula jószágkormányzó fejlesztései miatt. A község alakulásának 75. évfordulóján Előszállás önkormányzata a helyi ciszterci rendház falán emléktábláját helyezte el (2003-ban). Életével és a ciszterci rend nagybirtokaival korábban Farkas Gábor, az utóbbi években Erdős László foglalkozott.

Elismerés

Előszállás díszpolgára.

Főbb művei

F. m.: Harminc esztendő Előszálláson. 1914–1944. Közreadja, a bevezető tanulmányt írta Farkas Gábor. (Agrártörténeti Szemle, 1989)
Előszállás utáni éveim. 1945–1958. Közreadja, a bevezető tanulmányt írta Farkas Gábor. (Árgus, 2002).

Irodalom

Irod.: Országgyűlési almanach az 1939–1944. évi országgyűlésről. Szerk. Haeffler István. (Bp., 1940)
Farkas Gábor: Az előszállási uradalom igazgatása. 1920–1945. (Levéltári Szemle, 1982)
Farkas Gábor: A szerzetes „mezőgazdász” emlékezete. (Fejérmegyei Hírlap, 1991)
Fekti Ákos: A szociális gondoskodás formái és intézményei az előszállási uradalomban. OKTV-dolgozat. (H. n., 1996)
Magyar katolikus lexikon. IV. köt. (Bp., 1998)
Farkas Gábor: Agrárius társadalmi elit képviselői Fejér megyében a XX. század első felében. (Alba Regia, 1998)
Hetényi Varga Károly: Szerzetesek a horogkereszt és a vöröscsillag árnyékában. I. (Pécs, 1999)
Erdős László: H-K. Gy., a zirci apátság előszállási jószágkormányzója. (Az Európai Unió agrárgazdasága, 2008)
Erdős László: Emlékezés H-K. Gy.-ra, a zirci apátság jószágkormányzójára. (A ciszterci rend Magyarországon és Közép- Európában. Szerk. Guitman Barnabás. Piliscsaba, 2009)
Tamáska Péter: Egy „súlytalan” szerzetes. H-K. Gy. rendhagyó története. (Magyar Hírlap, 2009. jan. 9.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013