Hahn István
Hahn István

2024. október 15. Kedd

Hahn István

történész, hebraista, klasszika-filológus

Születési adatok

1913. március 28.

Budapest

Halálozási adatok

1984. július 26.

Budapest

Temetési adatok

1984. augusztus 16.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Hahn Dezső orvos, sebész, Herczogh Irma orvos. F: Kovács Lívia IBUSZ-csoportvezető. Leánya: R. Hahn Veronika (1950–) újságíró.

Iskola

A bp.-i Rabbiképző Intézet Gimnáziumában éretts. (1931), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1935), latin–történelem–görög szakos tanári okl. (1948), az ELTE Lenin Intézetben orosz szakos tanári okl. szerzett (1953); közben a Rabbiképző Intézetben teológiai tanulmányokat is folytatott (1931–1935). A történelemtudomány kandidátusa (1958), doktora (1972), az MTA tagja (l.: 1979. máj. 11.; r.: 1982. máj. 7.).

Életút

A Pesti Izraelita Hitközség Oktatási Osztályának óraadó tanára (1937–1941), az Országos Rabbiképző Intézet r. tanára (1941– 1948), a bp.-i Goldziher Ignác Gimnázium r. tanára és igazgatója (1948–1949), a Fazekas Mihály Gimnázium r. tanára és igazgatóhelyettese (1949–1951). A Zalka Máté szakérettségis kollégium tanára (1951–1952), a bp.-i Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola Történelem Tanszék főisk. adjunktusa (1952–1953), az Egyetemes Történeti Tanszék tanszékvezető főisk. docense (1953–1955), az Egri Pedagógiai Főiskola Történelem Tanszékének tanszékvezető főisk. docense (1955–1957), főisk. tanára (1957–1964). Az ELTE BTK Ókori Egyetemes Történeti Tanszék egy. adjunktusa (1957–1959), egy. docense (1959–1961), egy. tanára (1961. aug. 10.–1984. júl. 26.) és a Tanszék vezetője (1963–1984). A JATE BTK Ókori Történeti Tanszék tanszékvezető egy. docense (1959–1962). Az ókori keleti és a görög–római történelem szinte minden területével foglalkozott, forráskritikai, újszerű filológiai módszerei a magyarországi ókorkutatás egyik meghatározó személyiségévé tették. Tudományos pályafutásának elején elsősorban a mükénéi és a homéroszi kor királyi tulajdonának vizsgálata, az ókori keleti földtulajdonviszonyok és az ókori városfejlődés kutatása, a második triumvirátus hadszervezete terén ért el nemzetközileg is jelentős eredményeket. Behatóan vizsgálta továbbá a paraszti függőség késő ókori megjelenési formáit, feldolgozta az alexandriai Appianos II. sz.-i történetíró, a görög nyelvű Rómaiké historia 24 könyve szerzőjének munkásságát. Különösen fontosak zsidó teológiai munkái, feldolgozta az ókori zsidó nép történetét, a zsidó vallási szokásokat, elemezte a zsidó történelem római forrásait. Később érdeklődése vallástörténeti kérdések felé fordult, számos népszerű könyvet írt az ókori világ valamennyi jelentősebb vallásáról, az időszámítás és a különböző naptári rendszerek kialakulásáról. Forráskiadói tevékenysége is értékes.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Emlékére családja Hahn István-emlékdíjat alapított (első alkalommal 2008-ban került kiosztásra). Az ELTE BTK Ókortörténeti Tanszéke tiszteletére Hahn István-konferenciát rendez (2009-től évente, a róla elnevezett Hahn István-teremben).

Elismertség

Az MTA Klasszika-filológiai Szakbizottsága (1960-tól) és az MTA–TMB Történettudományi Szakbizottsága tagja (1970-től).

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1970). Akadémiai Díj (1970), Apáczai Csere János-díj (1974).

Szerkesztés

Az Acta Antiqua szerkesztőbizottságának tagja (1964-től). Az Oikumené c. ókortörténeti évkönyv szerkesztőbizottságának elnöke.

Főbb művei

F. m.: A világteremtés az Iszlám legendáiban. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1935)
Hadith cosmogonique et l’aggada. (Revue des études juives. Paris, 1936)
Sifré minim. (Mahler Emlékkönyv. Bp., 1937)
Zsidó szekták a talmudi korban. (Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyve. Bp., 1937)
A felavatott ifjú könyve. Fisch Adolffal. Szerk. Eppinger Arthur. (Törökszentmiklós, 1938)
Zsidó ünnepek és népszokások. Az előszót Heller Bernát írta. (Új zsidó könyvtár. 3. Bp., 1940)
A fény ünnepe. Chanukka. Szemelvények dalokkal, képekkel. (Javne Könyvek. 3. Bp., 1941)
Ézsaiástól a negyedik eklogáig. (Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyve. Bp., 1941)
Magna sacerbos arboris. (Löw-emlékkönyv. Bp., 1946)
A zsidó nép története a babiloni fogságtól napjainkig. (A Pesti Izraelita Hitközség vallásoktatási kiadványai. Bp., 1946)
A próféták forradalma. (IMIT Évkönyv. Bp., 1948)
Josephus on prayer. (Études orientales, 1948)
A későókori történelem problémái a szovjet szakirodalomban. (Századok, 1952)
Egyetemes történelem. I–III. köt. Főisk. tankönyv. (Bp., 1953–1954)
Patrimonium és res privata. (Antik Tanulmányok, 1955)
A feudalizmus gazdasági alaptörvényéről szóló szovjet tudományos vita. (Századok, 1955)
Egy városi felkelés a kései császárkor idején. (Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyv. Eger, 1956)
Iulianus és Antiochia. (Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyv. Eger, 1957)
A városi lakosság és szociális mozgalmai a Római Birodalom bomlása idején. Kand. értek. (Bp., 1957)
Prokopios uzurpációjának társadalmi alapjai. (Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyv. Eger, 1958)
Politikai és ideológiai harc Julianos apostata halála körül. (Antik Tanulmányok, 1959)
Sassanidische und spätrömische Besteuerung. (Acta Antiqua, 1959)
A Holt-tengeri közösségtől az őskeresztény vagyonközösségig. (Világosság, 1960)
Zur Chronologie der Qumran-Schriften. (Acta Orientalia, 1960)
A római adószedés terminológiája egy rabbinikus szövegben. (Antik Tanulmányok, 1960)
Az időszámítás története. (Gondolattár. 2. Bp., 1960)
Az ókor története. (A kultúra világa. V. köt. Bp., 1960)
Der ideologische Kampf und den Tod Julians des Abtrünninngen. (Klio, 1960/61)
A Jézus-mítosz és a történelem. (Világosság, 1961)
Josephus és a Bellum Judaicum eschatologiai háttere. (Antik Tanulmányok, 1961)
Az egyház és a klasszikus örökség. (Világosság, 1962)
Theodoretus Cyrus und die frühbyzantinische Besteuerung. (Acta Antiqua, 1962)
Az egyház és az antik örökség. (Világosság, 1962)
Zwei dunkel Stellen in Josephus. (Acta Orientalia, 1962)
A korai materializmus valláskritikája. – Az ótestamentumi monoteizmus születése. Két szemlélet a monoteizmusról. (Világosság, 1963)
Florus prooemiumának kronológiai adatai. (Antik Tanulmányok, 1964)
A görög felvilágosodás valláskritikája. (Világosság, 1964)
Az ókori Kelet története. Szíria és Fönícia térsége. Egy. jegyz. (Bp., 1965)
A római császárság története. Egy. jegyz. (Bp., 1965)
Az ókori vallások és a rabszolgaság. (Világosság, 1965)
A két Krisztus-mítosz és a történelmi Jézus. (Világosság, 1966)
Papok, remeték, szabadságharcosok Judea pusztájában. A holt-tengeri tekercsek kutatásának két évtizede. – Az ismeretlen isten rajongói. Hermetizmus és gnoszticizmus. (Világosság, 1967)
Appianos és Alexandria. (Antik Tanulmányok, 1967)
Az idő sodrában. I. Az ókor története. II. A középkor története. Ill. Márkus László. (Minerva Zsebkönyvek. Bp., 1968)
„A megváltás csillaga”. Társadalmi válság és megváltáshit Augustus korában. (Világosság, 1968)
Istenek és népek. (Minerva Zsebkönyvek. Bp., 1968
2. átd. és bőv. kiad. Bp., 1980
németül: 1977)
A plebs urbana a köztársaság válságos időszakában. (Antik Tanulmányok, 1969)
Virtus és fortuna. Szükségszerűség vagy véletlen az ókori történelemszemléletben. – Ha vétkezel, fiadban bűnhödöl? (Világosság, 1970)
Die Entstehung der antiken Gesellschaftsformation und das Problem der sog. Asiatischen Produktionsweise. (Jahrbuch für Wirtschaftsgeschichte, 1971)
Appianos és helye az antik történetírásban. Doktori értek. (Bp., 1971)
Karthágó. Monográfia. Máté Györggyel. (Bp., 1972
2. kiad. 1974)
A császár és az istenek. (Világosság, 1972)
Világtörténet képekben. I. köt. Az őskortól 1640-ig. Kulcsár Zsuzsannával, Szabó Miklóssal. (Bp., 1972
2. kiad. 1981)
A marxista vallástipológia felé. (Társadalmi Szemle, 1973)
Az antik rabszolgatartó társadalmak kialakulásának három útja. (Világosság, 1974)
A késő antik utópia. – Az Ószövetség társadalomképe és az ázsiai termelési mód. (Világosság, 1975)
Erény és erkölcs első oktatói. Nevelési eszmények és nevelési motivációk a korai görög társadalomban. (Világosság, 1976)
A mózesi törvények. A törvények isteni eredetének fikciója. – Antik és modern szekularizáció. – A mitikus őstörténet. (Világosság, 1977)
Egy megkövült vallás eleven ünnepei. (Világosság, 1978)
Tulajdon és birtoklás az archaikus Hellászban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1979. nov. 8.)
A természetes élet antik ideológiája. – Aristoteles elmélete az értéktörvényről. (Világosság, 1979)
Öregek és öregség az antik társadalmakban. – A bölcsesség útjai és útvesztői a Bibliában. (Világosság, 1980)
A János-evangélium és a gnosztikus háttér. – Az antik demokrácia születése. (Világosság, 1981)
Az antikvitásról a harmadik világ felé. (Magyar Tudomány, 1981)
Külkereskedelem és külpolitika az archaikus Hellászban. (Századok, 1982)
Hitvilág és történelem. Tanulmányok az ókori vallások köréből. (Bp., 1982)
Az Absolon- komplexum. (Világosság, 1982)
Vallás és etnikum. Zsidók az ókori Rómában. (História, 1983 és 2004)
Die augustischen Interpretationem des sidus Iulium. (Acta Classica Universitatis Debreceniensis, 1983)
Eredmények, kérdések és viták az ázsiai termelési mód kutatásában. (Társadalmi Szemle, 1983)
Naptári rendszerek és időszámítás. (Gondolat Zsebkönyvek. Bp., 1983
2. kiad. 1998
németül: Leipzig–Jena–Berlin, 1989)
Álomfejtés és társadalmi valóság. Ókori álmoskönyvek nyomában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1982. dec. 22.
megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1985
kivonatosan: Világosság, 1983)
Egy militarizált társadalom anatómiája. (História, 1984)
Antik békeutópiák. – Korrupt királyok, ajándékleső istenek. (Világosság, 1984)
Trojanitas, Latinitas, Tuscitas, Graecitas in der Aeneis. (Acta Universitatis Szegediensis, 1984)
Álomfejtés és társadalmi valóság. Artemidorus Daldianus, mint társadalomtörténeti forrás. (Bp., 1985
németül: Konstanz, 1992)
Az ókori Róma története. Ferenczy Endrével, Maróti Egonnal. (Bp., 1992
2. jav. kiad. 1998
3. kiad. 2000
4. kiad. 2002
5. kiad. 2003
6. kiad. 2008)
Etnikai identitás a birodalomban. Etnikai identitás, integráció és disszimiláció a névadás tükrében. (Liget, 1992)
A zsidó nép története a kezdetektől napjainkig. (Bp., 1995
Raj Tamással. 2. bőv. kiad. 1996
Raj Tamással. 3. bőv. kiad. 2005)
Zsidó ünnepek és népszokások. Az előszót Heller Bernát írta. Hasonmás kiad. (Bp., 1995
2. kiad. 1999
3. kiad. 2007)
A próféták forradalma. Vallástörténeti és történeti tanulmányok. Sajtó alá rend., összeáll. és a bibliográfiát készítette Haraszti György. (Zsidó tudományok. Bp., 1998)
szerk.: A hadművészet ókori klasszikusai. Szerk., vál., ford. (Bp., 1963)
Ókori történeti chrestomathia. I–III. köt. Szerk., vál., ford. (Bp., 1965)
Appianos: A római polgárháborúk. I–II. köt. (Bp., 1967)
Világtörténet képekben. Kulcsár Zsuzsannával, Szabó Miklóssal. (Bp., 1972)
Róma istenei. Összeáll., bev., jegyz. (Bp., 1975
2. kiad. 2007)
Oikumené. Studia ad historiam antiquam classicam et orientalem spectantia. I–IV. köt. Kákosy Lászlóval. (Bp., 1976–1983)
ford.: Avgyijev, V. A.: Az ókori Kelet története. Tankönyv. (Bp., 1951)
Módszertani segédkönyv az újkori történelem tanításához. Szerk. Jefimov, A. V. (Bp., 1952)
Flavius, Josephus: Apión ellen, avagy a zsidó nép ősi voltáról. Ford., az utószót írta. (Prométheusz Könyvek. 5. Bp., 1984
Fontes historiae antiquiae. 5. 2. kiad. Máriabesnyő–Gödöllő, 2010).

Irodalom

Irod.: Hetven év. Szerk. Löwinger Sándor. (Bp., 1948)
Ókori történeti tanulmányok. Ókori Kelet – klasszikus antikvitás. Emlékkönyv H. I. 60. születésnapja alkalmából. (Az ELTE Ókortörténeti Tanszékeinek kiadványai. 5. Bp., 1973)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1984. júl. 28.)
Berend T. Iván: H. I. (Magyar Tudomány, 1984)
Harmatta János: H. I. (Antik Tanulmányok, 1984)
Szecskó Károly: Az egri főiskola büszkesége volt. H. I. történészprofesszor egri évei. (Hevesi Szemle, 1986)
Harmatta János: István Hahn. (Acta Antiqua, 1989)
Komoróczy Géza: H. I. tudományos pályakezdése. (Szombat, 1993)
Wissenschaftliche Tätigkeit von Professor István Hahn. Bibl. Összeáll. Misura Eszter, Németh György, Várhelyi Zsuzsa. (Annales Universitatis Scientiarium Budapestiensis. Sectio Historia, 1993)
Németh György: Emlékezés H. I. professzorra nyolcvanadik születésnapján. (Liget, 1993)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. I. köt. (Szeged, 1996)
H. I. Szemelvények H. I. írásaiból és róla szóló visszaemlékezések. A bevezető tanulmányt írta Komoróczy Géza. (Tudós tanárok – tanár tudósok. Bp., 2006)
Németh György: H. I. és Appianos. (Múlt és Jövő, 2008)
Németh György: Appianos-konferencia H. I. emlékére. (Ókortudományi Értesítő, 2009)
Németh György: István Hahn Lecture. (Ókortudományi Értesítő, 2010).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője