Hajdú Gusztáv
Hajdú Gusztáv

2024. október 15. Kedd

Hajdú Gusztáv

állatorvos

Születési adatok

1911. október 13.

Temesvár, Temes vármegye

Halálozási adatok

1976. július 1.

Debrecen

Temetési adatok

1976. július 12.

Debrecen


Család

F: Dráveczky Alice (1913–1990).

Iskola

A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Állatorvosi Karán állatorvos okl. (1934) és állatorvos-doktori okl. szerzett (1936).

Életút

A JNMGE Állatorvosi Kar Járványtani és Bakteriológiai Intézetében Manninger Rezső tanársegéde (1936–1939), Kisújszálláson járási állatorvos (1939–1944), főállatorvos (1944–1949). A Debreceni Állategészségügyi Intézet alapító igazgatója (1949–1971). A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia, ill. a DATE Mezőgazdaság-tudományi Kar Állatjárványtani Tanszékének előadó tanára (1957–1962), tanszékvezető egy. docense (1962–1966), tanszékvezető egy. tanára (1966. júl. 1.–1976. jún. 1.). Az Állatorvos-tudományi Egyetem (ÁOTE) c. egy. tanára (1966–1976).

Állatjárványtannal, állatorvosi virológiával, elsősorban lovak és baromfik vírusos és gombás megbetegedéseinek (pl. brucellózis, bartonellózis stb.) vizsgálatával foglalkozott. Számos fertőző betegség (pl. enterotoxaemia, actinobacillosis, enzootiás tüdőadenomatosis) első magyarországi leírója. A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) első vidéki állatorvosi szervezetének megalapítója. 

Emlékezet

Debrecenben élt és tevékenykedett, a helyi Köztemetőben, feleségével közös sírban nyugszik. Halála után, özvegye, férje végakaratának megfelelően létrehozta a Hajdú Gusztáv-alapítványt (a DATE Mezőgazdaság-tudományi Kara legkiemelkedőbb teljesítményt elért hallgatói számára). A Debreceni Állategészségügyi Intézet alapításának 50. évfordulóján, az Intézet földszinti előterében bronz emléktábláját leplezték le (Lakatos Aranka szobrászművész alkotása; 1999. febr. 1-jén).

Elismertség

A MAE Állatorvosok Társasága Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének tb. elnöke.

Elismerés

Munka Érdemérem (1961), Munka Érdemrend (arany, 1970).

 

Hutÿra Ferenc-emlékérem (1972).

Főbb művei

F. m.: Adatok a lóbrucellosis elterjedtségéhez hazánkban. Egy. doktori értek. is. (M. Kir. Országos Állategészségügyi Intézet kiadványa. Bp., 1936)
Vizsgálatok a patkánybartonellosis kórtana köréből. (Állatorvosi Lapok, 1937)
Vizsgálatok a lovak, szarvasmarhák és juhok bélsarának paratyphus-bacillus tartalmáról. Korzenszky Józseffel. (Állatorvosi Lapok, 1938)
Ló babesiosis előfordulása hazánkban. Buza Lászlóval, Temesi Zoltánnal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1953)
A ló babesiosis újabb esetei hazánkban. Buza Lászlóval, Temesi Zoltánnal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1955)
A mezőgazdasági akadémiákon oktatandó Háziállatok anatómiája és élettana c. tantárgy programja. Összeáll. (Bp., 1955)
A juhok vírus okozta elvetélésének előfordulása hazánkban. Többekkel. A tyúkok coli-granulomájáról néhány eset kapcsán. Buza Lászlóval, Temesi Zoltánnal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1958)
Penész- és sarjadzógombák okozta elvetélések a szarvasmarha-állományokban. Áldásy Pállal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1961)
A tyúkok szívhalálának hazai előfordulásáról. Ratalics Lászlóval, Temesi Zoltánnal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1963)
Juhok actinobacillosisának endémiás előfordulása hazánkban. Ratalics Lászlóval. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1965)
A juhok enzootiás tüdő-adenomatosisa és szagló-nyálkahártyájának fertőző adenopapillomatosisa. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1968)
A fertőző rhinotracheitis vírusa által előidézett agyvelőgyulladás előfordulása egy hazai borjúállományban. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1969)
Az állategészségügyi intézetek szerepe állategészségügyünk fejlődésében. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1970).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1976. júl. 8.)
Hengl Rezső: H. G. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1976)
Tanyi János: H. G. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1999)
Mészáros M. János: Az állatorvos-képzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai. (Bp., 2007)
Fehér György: Biographia. Elhunyt tanáraink és előadóink életrajza. 1787–2007. (Bp., 2007).

Megjegyzések

*Lexikonok, MÉL, RÚL téves halálozási adat: jún. 1.! Gyászjelentésén júl. 1-je szerepel!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője