Hajdú Pál
Hajdú Pál

2020. október 28. Szerda

Hajdú Pál

újságíró, politikus, műfordító

Névváltozatok

1905-ig Wohlberg Pinkász

Születési adatok

1896. december 10.

Máramarossziget, Máramaros vármegye

Halálozási adatok

1937. november 18.

Szovjetunió


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen tanult, egyetemi tanulmányai alatt a Galilei Kör tagja (1914–1918).

Életút

Az MSZDP tagja (1914-től), de az I. vh. alatt a párt pacifista szárnyához csatlakozott. A KMP alapító tagja (1919), a Tanácsköztársaság alatt a Vörös Hadsereg zászlóaljparancsnoka és a Vörös Ujság, ill. az Ifjú Proletár szerkesztője (1919). A proletárdiktatúra bukása után tíz év fegyházra ítélték (1920; a fogolycsere-egyezmény keretében a Szovjetunióba került, 1922). A moszkvai Kommunista Akadémia Munkásmozgalmi Tanszékének oktatója (1922–1923), a Marx–Engels–Lenin Intézet Németország történetével foglalkozó osztályának műfordítója, helyettes vezetője, ill. tud. munkatársa (1923–1927), a Lenin Iskola és a Nyugati Egyetem tanára (1927–1929). A moszkvai Sarló és Kalapács c. folyóirat felelős szerkesztője (1929–1932), szerkesztője és a szerkesztőbizottság vezetője (1932–1936), egyúttal a moszkvai rádió magyar adásainak vezetője (1933–1937). A két vh. közötti szovjet emigráció egyik jelentős képviselője. Mint az egyik meghatározó magyar nyelvű kommunista lap, a Sarló és Kalapács szerkesztője és a moszkvai rádió magyar nyelvű adásainak vezető szerkesztője aktuális ideológiai és eszmetörténeti kérdésekkel foglalkozott, szovjet és német ideológiai és filozófiai műveket fordított, szerkesztett és rendezett sajtó alá. Kun Béla baráti köréhez tartozott, a sztálini tisztogatások áldozata lett; halálának pontos helye és körülményei ismeretlenek. Néhány írása Hun Péter és Szalaván Illés néven jelent meg. Munkássága még javarészt feltáratlan.

Főbb művei

F. m.: ford.: Marx: A kommunista kiáltvány. D. Rjazanov bevezetésével és magyarázataival. Marx művét Szabados Sándor, David Rjazanov kiegészítéseit H. P. ford. (Munka és tudás könyvtára. 3. Berlin, 1923)
Hogyan készítik elő a háborút a Szovjetunió ellen? Oroszból ford. és összeáll. A bevezetést Kun Béla írta. (Az Internacionalisták Bajtársi Szövetsége kiadványa. Moszkva, 1930)
Lenin az imperialista háborúról. Szerk. Ford. Rabinovits József. A bevezetést Kun Béla írta. (A Sarló és Kalapács könyvtára. 1. Moszkva, 1930)
A II. Internacionálé a proletárbíróság előtt. Hogyan vesznek részt a szocdemek a Szovjetunió-ellenes háború előkészítésében és hogyan igyekeztek dezorganizálni a szocialista építés munkáját? Vádirat és ítélet az oroszországi mensevikek Tanácsszövetségi Irodája pörében. Oroszból ford. és összeáll. (Moszkva, 1931)
Sztálin: Az első ötéves terv eredményei. A falui munkáról. Ford. (Moszkva–Leningrád, 1933).

Irodalom

Irod.: H. P. (Társadalmi Szemle, 1968)
Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. Vass Henrik. (Bp., 1972)
K. R.: H. P. (Magyar Nemzet, 1986. dec. 10.)
Botka Ferenc: Távlatok és zsákutcák. Emigráció és irodalom. Moszkva. 1921–1932/34. Doktori értek. is. (Bp., 1990).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013