Hajós György
Hajós György

2024. október 6. Vasárnap

Hajós György

gépészmérnök, közgazdász

Születési adatok

1907. július 29.

Budapest

Halálozási adatok

2001. március 25.

Budapest


Család

Sz: Pollacsek Erzsébet zongoratanár. Apja (†1955) a Soproni Szőnyeg- és Textilművek könyvelője volt. Egy húga született. Nős. F: az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ főelőadója volt. Gyermektelen.

Iskola

Szülei Bécsben telepedtek le; Bécsben, reálgimnáziumban éretts. (1925), a Bécsi Műszaki Egyetem (= Technische Hochschule) hallgatója (1925–1926), hazaköltözésük után a bp.-i József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1931).

Életút

A Magyar Acélárugyár üzemmérnöke (1931–1945), az Anyagvizsgáló Laboratórium vezetője (1945–1947); a II. vh. végén, mint gyári munkaszolgálatos dolgozott uo. A Nehézipari Központ (NIK) Racionalizálási Osztályának vezetője (1947–1948), a Nehézipari Minisztérium (NIM), ill. a Kohó- és Gépipari Minisztérium (KGM) Gépipari Főosztály Technológiai és Racionalizálási Osztálya, ill. Műszaki Fejlesztési Osztálya vezetője (1948–1951). A Középgépipari Minisztérium Központi Műszaki Osztályának vezetője (1951– 1953), a KGM II. sz. Iparigazgatósága iparigazgató-helyettese (1953–1959), az Iparpolitikai Főosztálya helyettes vezetője (1959– 1963). Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) főosztályvezetője (1963–1980). A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem, ill. az MKKE előadó tanára (1948-tól). A BME előadó tanára (1949–1951), egy. docense, majd c. egy. tanára (1953–1977). A Brüsszeli Világkiállítás magyar pavilonja nehézipari kiállításának vezetője (1958). Fémek technológiájával, üzemgazdaságtannal, műszaki fejlesztéssel foglalkozott. Jelentős szerepet játszott az Országos Távlati Tudományos Kutatási Terv kialakításában, nevéhez fűződik a számjegyes szerszámvezérlés magyarországi műszaki fejlesztési alapjainak kidolgozása. Igen kiterjedt szakmai munkásságot fejtett ki: az ő nyelvi leleményei, ill. az ő szakirodalmi tevékenysége nyomán terjedtek el az alábbi kifejezések: gyártástervezés, művelettervezés, időelemzés, időtanulmány, időnorma, önköltség- csökkentés stb.!

Elismertség

Az MTA Szerszámgép- és Gyártástechnológiai Szakbizottsága tagja (1952–1956). Az Országos Szabványügyi Tanács tagja (1952– 1963). A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) választmányi tagja (1949-től), Műszaki és Ellenőrzési Szakosztályának elnöke (1963–1965).

Elismerés

Köztársasági Érdemérem (ezüst, 1948), a Magyar Népköztársaság Érdemérme (arany, 1951), Szocialista Munkáért Érdemérem (1959), Munka Érdemrend (ezüst, 1966; arany, 1968). Állami Díj (többekkel, a számjegy vezérlésű hazai szerszámgépek fejlesztésében és gyártásában elért eredményeiért, 1978).

Főbb művei

F. m.: Racionalizálási kérdések precíziós csövek gyártásánál. (Magyar Technika, 1947)
Az időelemzés szerepe a gyártásban. – Hegesztési időnormák villanyhegesztéshez. Fái Lászlóval. – Időtanulmány hengersorokon. Bálint Lajossal, Tóth Pállal. (Többtermelés, 1947)
A munka- és időelemzés matematikai segédeszközei. (A Munkatudományi és Racionalizálási Intézet kiadványai. Bp., 1948)
Az önköltség-csökkentés szervezeti előfeltételei gépipari vállalatok műszaki vezetésének megszervezésében. (Gép, 1949)
A gyártástervezési iroda általános helyzete. (Gyártástervezés. I. köt. A gyártástervezés általános alapfogalmai. Bp., 1950)
Mechanikai technológia. H. Gy. előadásai nyomán. Egy. jegyz. (A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem jegyzetei. Bp., 1950)
Fémek technológiája. 1–2. Ipari technikumi tankönyv. (Bp., 1964–1965
2. kiad. 1966
4. kiad. 1972
10. kiad. 1982
11. kiad. 1984
13. kiad. 1986)
Mechanikai technológiai enciklopédia. Ipari technikumi tankönyv. (Bp., 1964
2. kiad. 1965)
Az ipari termelés termelőeszköz-igényességének néhány kérdése. Benyújtott kand. értek. (Bp., 1969)
Építőipari anyaggazdálkodók zsebkönyve. Szerk. (Bp., 1970)
Géptani alapismeretek. Vidor Győzővel. (Bp., 1971
8. kiad. 1983)
A numerikus technika a hazai gépiparban. (Gazdaság, 1976)
Az automatizálás szerepe a magyar gépipar fejlesztésében. (Mérés és Automatizálás, 1977)
A gépi állóeszköz-igényesség alakulása a feldolgozóiparban. 1–2. (Gazdaság, 1979–1980)
kéziratban, OMFB-tanulmányok: A gépipari termelés szakosítás és koncentrálása hatásainak főbb vonásai, különös tekintettel a gyártási volumen és a gyártási költségek összefüggéseire. (1965)
A magyar gépipar szerkezeti spektrumának kritikai összehasonlítása egyes fejlett ipari országokéval. (1968)
A gépipar szerkezetére vonatkozó ésszerű döntések meghozatalára alkalmas értékelési rendszer közgazdasági alapjai. (1969)
A számjegyes szerszámvezérlés legújabb műszaki fejlesztési irányai. (1969)
A magyar és egyes fejlett nyugat-európai országok gépipara termelékenységének összehasonlító elemzése. (1969).

Irodalom

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 2001. ápr. 6.–Népszabadság, 2001. ápr. 7.)
H. Gy. (Gépgyártás, 2001).

Megjegyzések

Gulyás: művei összekeverve Hajós György (1912–1972) matematikus, akadémikus műveivel!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője