Hajós György
gépészmérnök, közgazdász
Születési adatok
1907. július 29.
Budapest
Halálozási adatok
2001. március 25.
Budapest
Család
Sz: Pollacsek Erzsébet zongoratanár. Apja (†1955) a Soproni Szőnyeg- és Textilművek könyvelője volt. Egy húga született. Nős. F: az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ főelőadója volt. Gyermektelen.Iskola
Szülei Bécsben telepedtek le; Bécsben, reálgimnáziumban éretts. (1925), a Bécsi Műszaki Egyetem (= Technische Hochschule) hallgatója (1925–1926), hazaköltözésük után a bp.-i József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1931).Életút
A Magyar Acélárugyár üzemmérnöke (1931–1945), az Anyagvizsgáló Laboratórium vezetője (1945–1947); a II. vh. végén, mint gyári munkaszolgálatos dolgozott uo. A Nehézipari Központ (NIK) Racionalizálási Osztályának vezetője (1947–1948), a Nehézipari Minisztérium (NIM), ill. a Kohó- és Gépipari Minisztérium (KGM) Gépipari Főosztály Technológiai és Racionalizálási Osztálya, ill. Műszaki Fejlesztési Osztálya vezetője (1948–1951). A Középgépipari Minisztérium Központi Műszaki Osztályának vezetője (1951– 1953), a KGM II. sz. Iparigazgatósága iparigazgató-helyettese (1953–1959), az Iparpolitikai Főosztálya helyettes vezetője (1959– 1963). Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) főosztályvezetője (1963–1980). A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem, ill. az MKKE előadó tanára (1948-tól). A BME előadó tanára (1949–1951), egy. docense, majd c. egy. tanára (1953–1977). A Brüsszeli Világkiállítás magyar pavilonja nehézipari kiállításának vezetője (1958). Fémek technológiájával, üzemgazdaságtannal, műszaki fejlesztéssel foglalkozott. Jelentős szerepet játszott az Országos Távlati Tudományos Kutatási Terv kialakításában, nevéhez fűződik a számjegyes szerszámvezérlés magyarországi műszaki fejlesztési alapjainak kidolgozása. Igen kiterjedt szakmai munkásságot fejtett ki: az ő nyelvi leleményei, ill. az ő szakirodalmi tevékenysége nyomán terjedtek el az alábbi kifejezések: gyártástervezés, művelettervezés, időelemzés, időtanulmány, időnorma, önköltség- csökkentés stb.!Elismertség
Az MTA Szerszámgép- és Gyártástechnológiai Szakbizottsága tagja (1952–1956). Az Országos Szabványügyi Tanács tagja (1952– 1963). A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) választmányi tagja (1949-től), Műszaki és Ellenőrzési Szakosztályának elnöke (1963–1965).Elismerés
Köztársasági Érdemérem (ezüst, 1948), a Magyar Népköztársaság Érdemérme (arany, 1951), Szocialista Munkáért Érdemérem (1959), Munka Érdemrend (ezüst, 1966; arany, 1968). Állami Díj (többekkel, a számjegy vezérlésű hazai szerszámgépek fejlesztésében és gyártásában elért eredményeiért, 1978).Főbb művei
F. m.: Racionalizálási kérdések precíziós csövek gyártásánál. (Magyar Technika, 1947)Az időelemzés szerepe a gyártásban. – Hegesztési időnormák villanyhegesztéshez. Fái Lászlóval. – Időtanulmány hengersorokon. Bálint Lajossal, Tóth Pállal. (Többtermelés, 1947)
A munka- és időelemzés matematikai segédeszközei. (A Munkatudományi és Racionalizálási Intézet kiadványai. Bp., 1948)
Az önköltség-csökkentés szervezeti előfeltételei gépipari vállalatok műszaki vezetésének megszervezésében. (Gép, 1949)
A gyártástervezési iroda általános helyzete. (Gyártástervezés. I. köt. A gyártástervezés általános alapfogalmai. Bp., 1950)
Mechanikai technológia. H. Gy. előadásai nyomán. Egy. jegyz. (A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem jegyzetei. Bp., 1950)
Fémek technológiája. 1–2. Ipari technikumi tankönyv. (Bp., 1964–1965
2. kiad. 1966
4. kiad. 1972
10. kiad. 1982
11. kiad. 1984
13. kiad. 1986)
Mechanikai technológiai enciklopédia. Ipari technikumi tankönyv. (Bp., 1964
2. kiad. 1965)
Az ipari termelés termelőeszköz-igényességének néhány kérdése. Benyújtott kand. értek. (Bp., 1969)
Építőipari anyaggazdálkodók zsebkönyve. Szerk. (Bp., 1970)
Géptani alapismeretek. Vidor Győzővel. (Bp., 1971
8. kiad. 1983)
A numerikus technika a hazai gépiparban. (Gazdaság, 1976)
Az automatizálás szerepe a magyar gépipar fejlesztésében. (Mérés és Automatizálás, 1977)
A gépi állóeszköz-igényesség alakulása a feldolgozóiparban. 1–2. (Gazdaság, 1979–1980)
kéziratban, OMFB-tanulmányok: A gépipari termelés szakosítás és koncentrálása hatásainak főbb vonásai, különös tekintettel a gyártási volumen és a gyártási költségek összefüggéseire. (1965)
A magyar gépipar szerkezeti spektrumának kritikai összehasonlítása egyes fejlett ipari országokéval. (1968)
A gépipar szerkezetére vonatkozó ésszerű döntések meghozatalára alkalmas értékelési rendszer közgazdasági alapjai. (1969)
A számjegyes szerszámvezérlés legújabb műszaki fejlesztési irányai. (1969)
A magyar és egyes fejlett nyugat-európai országok gépipara termelékenységének összehasonlító elemzése. (1969).
Irodalom
Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)Halálhír. (Magyar Nemzet, 2001. ápr. 6.–Népszabadság, 2001. ápr. 7.)
H. Gy. (Gépgyártás, 2001).
Megjegyzések
Gulyás: művei összekeverve Hajós György (1912–1972) matematikus, akadémikus műveivel!Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)