Hajós Károly
Hajós Károly

2020. október 30. Péntek

Hajós Károly

orvos, belgyógyász, allergológus

Névváltozatok

1908-ig Hartstein

Születési adatok

1891. március 29.

Nyíregyháza

Halálozási adatok

1976. december 10.

Budapest

Temetési adatok

1976. december 20.

Budapest

Farkasrét


Család

Református hitre áttért zsidó családból származott. Sz: Hajós Sándor, Rosenblüth Katalin. F: Brassován Szmilya. Leánya: Hajós Mária (1921–) orvos, belgyógyász, allergológus, kandidátus.

Iskola

A nyíregyházi evangélikus gimnáziumban éretts. (1908), a bp.-i, a berlini és a párizsi egyetemen tanult (1908–1913), a bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1913), belgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1927), a vegetatív és belsőszekréciós rendszer klinikája tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1929). Az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1957).

Életút

Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1918), a Pázmány Péter Tudományegyetem III. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1919–1927), egy. tanársegéde (1927–1930). Az Apponyi Poliklinika endokrinológiai rendelésének vezetője (1931–1932), az I. sz. Belgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosa és a Klinika igazgatóhelyettese (1932–1939). A Fővárosi Korányi Kórház, ill. a bp.-i Szövetség utcai Kórház Belgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa (1939–1959), az Országos Reuma és Fizioterápiás Intézet (ORFI) Allergológiai Osztályának osztályvezető főorvosa (1959–1968). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1929–1946), az allergológia ny. rk. tanára (1946–1950).

Emlékezet

Endokrinológiával, balneológiával és bakteriológiával foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a tüdőasztma kutatásában, a magyarországi allergológiai kutatások úttörője. – Budapesten (Belváros, V. kerület Múzeum körút 39.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Tiszteletére a Magyar Allergológiai Társaság Hajós Károly-emlékérmet alapított.

Elismertség

A Magyar Belgyógyász Szakcsoport Allergológiai Szekciójának alapító elnöke (1946–1956), a Belgyógyász Szakcsoport elnöke (1956–1967), a Magyar Allergológiai Társaság alapító elnöke, majd örökös tb. elnöke (1967–1976).

Elismerés

Balassa János-díj (1947).

Főbb művei

F. m.: Über den Einfluss der Röntgenbestrahlung auf den anaphylaktischen Schock, zugleich eine Erklärung der Röntgenbehandlung des Asthma bronchiale. (Zeitschrift für die gesamte experimentelle Medizin, 1923)
Untersuchungen über die Natur der bakteriolytischen Substanz. (Zeitschrift für Immunitätsforschug, 1923)
Untersuchungen über stomachale und rectale Sensibilisierung. (Zeitschrift für klinische Medizin, 1924)
Beiträge zur Pathogenese des Asthma bronchiale. 1–2. Enyedi Zoltánnal. (Zeitschrift für die gesamte experimentelle Medizin, 1925)
A mellékpajzsmirigyre vonatkozó kutatások gyakorlati eredményeiről. (Orvosképzés, 1931)
A vegetatív idegrendszer megbetegedései. (A gyakorló orvos könyvtára. Bp., 1931)
Az allergiás megbetegedések. Fenyvessy Bélával, Lehner Imrével. (A Magyar Dermatológiai Társaság Nagygyűlése. Bp., 1932)
A belsősecretios betegségek. Monográfia. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. 144. Bp., 1935)
Allergiás betegségek. (Búvár, 1936)
A hyperthyreosisok kezelésének módjai. (Orvosképzés, 1937)
Az emésztőszervek allergiás betegségei. (Orvosi Hetilap, 1940. 27.)
Az allergiás megbetegedések gyógyulási lehetőségei. (A Gyógyászat Tudományos Közleményei, 1941)
Az allergia tanának hatása egyes betegségek keletkezésének és lefolyásának megítélésére. (Orvosképzés, 1943)
Asthmás betegek kezelési módszerei a Gróf Apponyi Poliklinika I. Belosztályán. (Gyógyászati Közlemények, 1943)
Asthma, ekzema és rokon kórképek az allergia tanának tükrében. Monográfia. Rajka Ödönnel. (Bp., 1944)
Az asthma bronchiale pszichoszomatikus vonásai. (Orvosi Hetilap, 1948. 5.)
Belső secretio és allergia. (Orvosi Hetilap, 1949. 1.)
Az allergiás betegségek klinikája. 1–2. (Orvosi Hetilap, 1950. 7–8.)
A környezet befolyása az allergiás betegségek keletkezésére. (Orvosi Hetilap, 1950. 32.)
A histamin-azoprotein alkalmazása a belgyógyászati therapiában. (Orvosi Hetilap, 1950. 33.)
Allergia és az acut rheumás betegségek. (Orvosi Hetilap, 1951. 1.)
Menstruáció és allergia. (Orvosi Hetilap, 1951. 48.)
Gombaérzékenység vizsgálata allergiás – asthmás – betegeken. Pető Magdával, Pogány Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1952. 36.)
A nehézlégzés. (A gyakorló orvos könyvtára. Bp., 1954)
Az allergia tanának jelentősége az orvosi kutatásokban. (Orvosi Hetilap, 1956. 15.)
Vizsgálatok az asthma bronchiale keletkezéséről és gyógyításáról. Doktori értek. (Bp., 1956)
Asthma bronchiale és tuberculosis. Hajós Máriával. (Orvosi Hetilap, 1958. 4.)
Asthma bronchiale és foglalkozás. (Tuberkulózis, 1958)
Allergischen Erkrankungen der Atmungsorgane. (Allergie und allergische Erkrankungen. Bp., 1959)
A légzőszervi allergiás betegségek kezelése. (Orvosi Hetilap, 1959. 29.)
Allergiás légzőszervi betegségek kezelése endogen allergenekkel. (Rheumatologia, Balneologia, Allergológia, 1960)
Allergiás betegségek. (A gyakorló orvos könyvtára. Bp., 1961)
Az öregkori asthma bronchiale. Hajós Máriával, Sárosi Gizellával. (Rheumatologia, Balneologia, Allergológia, 1962)
Szteroidok alkalmazása a belgyógyászatban. (A Korányi Sándor Társaság tudományos ülései. III. Szteroidok a klinikumban. Szerk. Rajka Ödön, Zoltán Imre. Bp., 1965)
A légzőszervi betegségek barlangtherápiája. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1968. 12.)
Staphylococcusok penicillin készítményekkel szembeni érzékenysége. Dunai Kovács Lajossal, Juhász Pállal. (Orvosi Hetilap, 1969. 9.).

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Halálhír. (Népszabadság, 1976. dec. 16.–Reformátusok Lapja, 1977. jan. 2.)
Hámori Artur: H. K. (Orvosi Hetilap, 1977. 15.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013