Halász Aladár
Halász Aladár

2024. október 9. Szerda

Halász Aladár

jogász, jogtörténész, politikus

Születési adatok

1892. január 25.

Budapest

Halálozási adatok

1966. január 10.

Budapest

Temetési adatok

1966. január 19.

Budapest

Farkasrét


Család

Római katolikus hitre tért zsidó családból származott. Sz: Halász Emánuel, Politzer Dorottya. Egy húga született. F: 1934-től Lánczos Gizi zongoratanárnő, Lőwy Károlynak, a székesfehérvári izraelita hitközség elnökének leánya, Lánczos Kornél (1893–1974) fizikus, matematikus testvére.

Iskola

A bp.-i V. kerületi állami főgimnáziumban éretts. és görög nyelvből és irodalomból kiegészítő érettségi vizsgát is tett (1910), a bp.-i tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1915), egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett (1924), a jogi tudományok kandidátusa (1958).

Életút

Halász Frigyes és Baracs Marcell bp.-i ügyvédek, majd a Budapesti Központi Járásbíróság joggyakornoka (1915–1919), a Tanácsköztársaság alatt a Szociális Termelés Népbiztosságának munkatársa (1919. márc. 26.–aug. 1.), a proletárdiktatúra bukása után Bécsben élt (1919–1925). Hazatérése után Budapesten ügyvédi irodavezető (1925–1930), önálló ügyvéd (1930–1944), származása miatt törölték az ügyvédi kamarából (1944). Az ország német megszállása (1944. márc. 19.) után feleségével együtt letartóztatták. Budapesten ügyvéd (1945–1951). A Szegedi Tudományegyetem ÁJTK Római Jogi Tanszék tanszékvezető intézeti tanára (1951. szept. 1.–1951. nov. 30.), ill. egy. docense (1951. dec. 1.–1956. aug. 31.), a Pécsi Tudományegyetem Római Jogi Tanszék tanszékvezető egy. docense (1956. szept. 1.–1959. jan. 24.), tanszékvezető egy. tanára (1959. jan. 25.–1966. jan. 10.). – Egyetemi tanulmányai idején a Galilei Kör jogtudományi szakosztályának tagja (1910–1914). A Magyar Radikális Párt (MRP) tagja és az MRP ún. elnöki tanácsának tagja (1914–1925). A II. vh. után az MRP újjászervezője, a párt főügyésze (1945–1949), főtitkára (1949). Az MRP nemzetgyűlési képviselőjelöltje (1945), pótképviselője, ill. országgyűlési képviselője (Zsolt Béla helyén, 1947. dec. 12.–1948). Jelentős szerepet játszott az MRP és a Polgári Demokrata Párt fúziójának előkészítésében (1949). A Magyar Függetlenségi Népfront jelöltjeként ismét országgyűlési képviselő (1949–1950). A Fővárosi Tanács (1950-től) és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának (HNF OT) tagja (1954-től). Később az Igazságügyi Minisztérium és az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottsága törölte az ügyvédek sorából (1956. jan.). Jogtudósként elsősorban jogtörténettel, klasszikus római joggal, a magyar jogtörténetírás történetével, Szászy-Schwarz Gusztáv és Grosschmid Béni munkásságával foglalkozott.

Elismerés

Tanácsköztársasági Emlékérem (1959), Munka Érdemrend (ezüst, 1965).

Főbb művei

F. m.: A közrend elleni bűncselekmények. (Bp., 1951)
Római jog. Marton Gézával, Óriás Nándorral. Egységes egy. jegyz. (Bp., 1952)
Szászy-Schwarz tanítása a jogalanyról. Kand. értek. (Szeged, 1956).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1966. jan. 15.)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. I. köt. (Szeged, 1996)
Memoria professorum Quinqueecclesiensum. – Az Erzsébet Tudományegyetem és a jogutód intézmények professzorai. Szerk. Czibók Balázs, Jankovits László, Nagy Ferencné. (Pécs, 2000)
Varga Csaba: H. A. Életrajzi jegyzet. (Jogelméleti Szemle, 2005)
M. K. J.–Sz. R.: H. A. (Az 1947. évi Országgyűlés almanachja. 1947–1949. Bp., 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője