Halász Aurél
Halász Aurél

2024. október 3. Csütörtök

Halász Aurél

gépészmérnök

Születési adatok

1923. április 24.

Ekecs, Komárom vármegye

Halálozási adatok

2005. július 30.

Budapest

Temetési adatok

2005. augusztus 22.

Budapest

Szent Gellért-templom


Család

Sz: Halász Imre (†1951), Both Borbála. Szülei földművesek voltak, apja később jegyzői képesítést szerzett, de oklevelét nem használhatta. F: 1948-tól Gőgh Eleonóra, a bp.-i IX. kerületi Vendéglátóipari Vállalat pénztárosa. Fia: Halász György (1951–) és Halász László (1954–).

Iskola

A komáromi Bencés Gimnáziumban éretts. (1941), a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) gépészmérnöki okl. szerzett (1949), a műszaki tudományok kandidátusa (1971).

Életút

A JNMGE, ill. a BME Gépészmérnöki Kar Gépelemek Tanszék tanársegéde, egy. adjunktusa (1946–1952), a Felsőoktatási Minisztérium Műszaki, ill. Módszertani Főosztálya főosztályvezetője (1953–1954). A Veszprémi Vegyipari Egyetem Géptan Tanszék alapító tanszékvezető egy. docense (1950–1970), tanszékvezető egy. tanára (1970. júl. 1.–1988. dec. 31.); közben az Egyetem oktatási rektorhelyettese (1962–1968). Az Állami Műszaki Főiskola alapító tanára, az előkészítő tagozat vezetője. A Mechanikai Mérőműszerek Gyára szaktanácsadója. A forradalom alatt a veszprémi egyetemi forradalmi bizottság tagja (1956. okt.–nov.). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1960–1963). Áramlástechnikai vizsgálatokkal, elsősorban pneumatikus szabályozó szelepek fejlesztésével, tömítés- és csapágyvizsgálatokkal foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el az ún. adott jelleggörbéjű szelep fojtóelemének geometriai kialakítása terén, amely lehetővé tette a fojtóelem magyarországi számjegyvezérlésű gyártását. Jelentős szerepet játszott a Veszprémi Egyetem megalapításában, közel negyven évig vezette a Géptan Tanszéket.

Emlékezet

Budapesten (XI. kerület Budafoki út 81.) és Surányban (Tulipán utca 2.) élt és tevékenykedett, hamvai a Szent Gellért-templomban nyugszanak. A Surányi Fürdő Egyesület tagjaként sokat tett Pócsmegyer és Surány településekért. Halála után az MTA Vegyipari Gépészeti Szakbizottsága tiszteletére Halász Aurél-emlékülést rendezett (az MTA Székház Képes termében, 2006. máj. 24-én).

Elismertség

Az MTA Vegyipari Gépészeti Szakbizottsága, Pneumatikus és Fluidizációs Anyagmozgatási Munkabizottsága tagja. A Veszprémi Akadémiai Bizottság Gépészeti Bizottságának elnöke.

Elismerés

A Magyar Népköztársaság Érdemérme (1952). Eötvös Loránd-díj (1992), Pócsmegyer-Surány díszpolgára (posztumusz, 2005).

Szerkesztés

A Felsőoktatási Szemle szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: Általános géptan. Gépelemek. Gyulai Zoltánnal. 6 táblával. (Bp., 1950)
Adott jelleggörbéjű szelep profiljának meghatározása analitikus módszerrel. – A szabályozó szelep zárótest profiljának szerkesztése. (Veszprémi Vegyipari Egyetem Közleményei, 1961)
A szabályozó szelepek jelleggörbéi. – Szabályozó szelepek kiválasztása. (Mérés és Automatika, 1962)
A szabályozó szelepek fojtóelemének tervezése. (Mérés és Automatika, 1969)
Szabályozó szelepek áramlástani vizsgálata. Kand. értek. (Veszprém, 1970)
Beavatkozó szervek. (A szabályozástechnika kézikönyve. Szerk. Boromisza Gyula, Csáki Frigyes, Frigyes Andor. Bp., 1970)
Szabályozó szelepek illesztési kérdései. (Magyar Kémikusok Lapja, 1971)
Vegyipari gépek üzemtana. 2. Ábragyűjtemény. (Veszprém, 1972)
Irányítástechnikai kézikönyv. Főszerk. Csáki Frigyes. Írta többekkel. (Bp., 1977).

Irodalom

Irod.: A Veszprémi Vegyipari Egyetem jubileumi évkönyve. 1949–1974. Szerk. Schultheisz Zoltán. (Veszprém–Bp., 1974)
Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 2001)
László Alfréd: H. A. (Magyar Kémikusok Lapja, 2005)
Halálhír. (Pócsmegyeri Kisbíró, 2005. aug. 20.)
Németh Miklós, a posztumusz díszpolgári cím átadása alkalmából mondott beszéde. (Pócsmegyeri Kisbíró, 2005. nov. 20.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője