Halász Előd
Halász Előd

2020. október 24. Szombat

Halász Előd

irodalomtörténész, filológus, germanista

Születési adatok

1920. október 9.

Budapest

Halálozási adatok

1997. június 28.

Budapest


Család

Sz: Halász László (1889–) középiskolai tanár, Urbányi Anna. F: 1944-től Szász Anna Mária (1922–2006) irodalomtörténész, nyelvész. Leánya: Halász Eszter (1946–).

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1942), magyar–német szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1943), az irodalomtudományok kandidátusa (1963), doktora (1973).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem Germán Filológiai Intézete gyakornoka (1942–1943), tanársegéde (1943–1945), egyúttal a budapesti középiskolák helyettes (1943–1944), majd r. tanára (1944–1945). A Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE BTK Germán Filológiai Intézete, ill. Német Nyelvek és Irodalmak Tanszéke egy. docense (1945–1948), ny. rk. tanára (1948–1952), egy. tanára (1952–1984) és a Tanszék vezetője (1948–1984). A JATE BTK dékánja (1957. aug. 1.–1960. júl. 31. és 1965. aug. 1.–1969. júl. 31.), dékánhelyettese (1956–1957). Az MTA tud. tanácsadója (1984-től). Az Irodalomtörténeti Dokumentációs Központ vezetője (1950– 1952). 20. sz.-i klasszikus német irodalomtörténettel, magyar–német irodalom- és művelődéstörténeti kapcsolatokkal, egyes magyar szerzők német, ill. német alkotók magyarországi recepciójával, valamint német–magyar lexikográfiával foglalkozott. Az első önálló, összefoglaló magyar német irodalomtörténeti munka szerzője (A német irodalom története, 1971). Irodalomtörténészként elsősorban Thomas Mann munkásságát vizsgálta újszerű módon, az idő szerkesztési elve szerint értékelte a Varázshegy c. regényét, amelyben az időproblémát, mint elsődleges zenei problémát tárgyalta, majd az elsők között elemezte hasonló módon a Doktor Faustust is. Különösen jelentős szótárszerkesztői tevékenysége, magyar–német és német–magyar szótárai a magyar szótárirodalom klasszikusai.

Emlékezet

Budapesten és Szegeden élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el. A Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Egykori szegedi lakóházát (Szentháromság u. 4.), halálának 10. évfordulóján emléktáblával jelölték (2007. szept. 29-én). Halála után, tiszteletére, özvegye Halász Előd-díjat alapított (egyetemi vagy főiskolai diákok nyerhetik el egy német nyelvi pályázattal, 2000-től. A díjat minden évben, okt. 9-én, Halász Előd születésnapján adják át).

Elismertség

Az MTA I. Osztályának tanácskozó tagja (1969–1984). Az MTA Irodalomtörténeti Főbizottsága (1950–1953), Modern Filológiai és a Szótári Munkabizottsága tagja (1953–1984). Az MTA–TMB Irodalomtörténeti Szakbizottsága tagja. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság választmányi tagja. A TIT Csongrád megyei szervezetének elnöke (1958–1961). Az International Vereinigung für Germanistik (1960-tól), a Thomas Mann Kreis (1964-től), az International Lenaugesellschaft tagja (1964-től).

Elismerés

Magyar Köztársasági Érdemérem (arany, 1948), Munka Érdemrend (arany, 1969).

Szerkesztés

A Filológiai Közlöny (1970–1984), az Acta Litteraria szerkesztőbizottságának tagja (1966–1984).

Főbb művei

F. m.: Nietzsche és Ady. Egy. doktori értek. is. (Minerva Könyvek. Bp., 1942
2. átd. kiad. Szeged, 1995)
Trakl. (A Tiszatáj füzetei. Szeged, 1948)
Bevezetés a „Faust” első részéhez. (Irodalomtörténeti dolgozatok. Bp., 1953)
Világirodalom a XVII–XVIII. században. Egy. jegyz. (Szeged, 1953)
Az „Ármány és szerelem” és a német ideológia. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Ethnographica et Linguistica, 1955)
Vörösmarty és Toldy. (Tiszatáj, 1955)
Bevezetés a Faust második részéhez. (Irodalomtörténeti dolgozatok. Bp., 1956)
Germán eredetű magyar személynevek a könyvnyomtatás koráig. 1–2. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Ethnographica et Linguistica, 1956–1957)
Az idő funkciója a Varázshegyben. (Filológiai Közlöny, 1959)
Thomas Mann. Kismonográfia. (Irodalomtörténeti Kiskönyvtár. 5. Bp., 1959)
A múltban élők. A német politikai regényhez. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Ethnographica et Linguistica, 1961 és Mészöly Gedeon-emlékkönyv. Szeged, 1961)
A polgári tudat válsága és a modern regény szerkezeti problémái. Kand. értek. (Szeged, 1961)
A „későkoriság” mint irodalomtörténeti periodizációs probléma. (Felsőoktatási Szemle, 1962)
Gerhart Hauptmann. Kismonográfia. (Irodalomtörténeti Kiskönyvtár. 16. Bp., 1962)
Romanmodelle und vergleichende Literaturwissenschaft. (Acta Litteraria, 1962)
Német leíró nyelvtan. Berczik Árpáddal. (Bp., 1966
5. kiad. 1981)
Die „ungarischen” Beiträge Thomas Manns. (Studien zur Geschichte der deutsch–ungarischen literarischen Beziehungen. Berlin, 1969)
A német irodalom története. I–II. köt. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1971
2. bőv. és jav. kiad. 1987)
A „belső” anatómia epikai és lírai ábrázolása és funkciója. (Helikon, 1973)
Klasszikus német költők. Vál. (Bp., 1977)
Handwörterbuch der ungarischen und deutschen Sprache. (Berlin–München–Zürich, 1978)
Goethe. (Acta Litteraria, 1982)
A két Grimm. (Nagyvilág, 1986)
szerk.: Magyar–német szótár. – Ungarisch–deutsches Wörterbuch. I–II. köt. (Bp., 1952
5. kiad. 1958
2., függelékkel bőv. kiad. 1964
3., függelékkel bőv. kiad. 1970
6., függelékkel bőv. kiad. 1983
7. kiad. 1986
8. kiad. 1988
9. kiad. 1990
10. kiad. 1992
11. kiad. 1994
12. kiad. 1996
1997–2011: évente változatlan lenyomat Akadémiai magyar–német szótár címváltozattal is)
Német–magyar szótár. – Deutsch–ungarisches Wörterbuch. I–II. köt. (Bp., 1952
5. kiad. 1958
2. teljesen átd. és bőv. kiad. 1967
8. kiad. 1988
9. kiad. 1990
10. kiad. 1992
11. kiad. 1994
12. kiad. 1996
1997–2011: évente változatlan lenyomat Akadémiai német–magyar szótár címváltozattal is)
Magyar–német kéziszótár. Ungarisch–deutsches Handwörterbuch. (Bp., 1953
3. kiad. 1957
4. kiad. 1960
5. kiad. 1963
6. kiad. 1964
7. kiad. 1966
8. átd. és bőv. kiad. 1969
9. átd. és bőv. kiad. 1971
10. kiad. 1972
11. kiad. 1973
13. kiad. 1978
14. kiad. 1981
17. kiad. 1987
18. kiad. 1991
20. kiad. 1993
21. kiad. 1994
1995–2011: évente változatlan lenyomat Akadémiai magyar–német kéziszótár címváltozattal is)
Német–magyar kéziszótár. (Bp., 1953
3. kiad. 1957
4. kiad. 1960
5. kiad. 1963
6. kiad. 1964
7. kiad. 1966
8. átd. és bőv. kiad. 1969
9. átd. és bőv. kiad. 1971
10. kiad. 1972
11. kiad. 1973
13. kiad. 1978
14. kiad. 1981
17. kiad. 1987
18. kiad. 1991
20. kiad. 1993
21. kiad. 1994
1995–2011: évente változatlan lenyomat Akadémiai német–magyar kéziszótár címváltozattal is)
Goethe: Faust. I–II. köt. Ford. Sárközi György. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. Bódi László jegyzeteivel. (Bp., 1953–1956)
Magyar–német kisszótár. (Bp., 1955
2. kiad. 1956
3. kiad. 1957
6. kiad. 1960
7. kiad. 1963
8. kiad. 1964
9. kiad. 1965
10. kiad. 1968
13. kiad. 1975
15. kiad. 1979
16. kiad. 1981
18. kiad. 1988
20. kiad. 1991
23. kiad. 1994
1995–2011: évente változatlan lenyomat)
Német–magyar kisszótár. (Bp., 1955
2. kiad. 1956
3. kiad. 1957
6. kiad. 1960
7. kiad. 1963
8. kiad. 1964
9. kiad. 1965
10. kiad. 1968
13. kiad. 1975
15. kiad. 1979
16. kiad. 1981
18. kiad. 1988
20. kiad. 1991
23. kiad. 1994
1995–2011: évente változatlan lenyomat)
Trakl, Georg: Válogatott versek. Összeáll. Vidor Miklós, az előszót írta. (Bp., 1959)
Goethe és Schiller levelezése. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Auróra. Bp., 1963)
Szöveggyűjtemény a XX. század német irodalmából. Szerk. Berczik Árpáddal. (Bp., 1965)
Handwörterbuch der ungarischen und deutschen Sprache. I–II. köt. (Berlin–München–Zürich, 1966)
Handwörterbuch deutsch–ungarisch. (Berlin–München–Wien–Bp., 1969)
Georg Trakl válogatott versei. Vál., szerk. Hajnal Gábor. Az előszót írta. (A világirodalom gyöngyszemei. Bp., 1972)
Hoffmann, E. T. A.: Az arany virágcserép. Vál. novellák. Vál., az utószót írta. (A világirodalom remekei. Bp., 1982).

Irodalom

Irod.: Országh László: H. E.: Német–magyar szótár. (Magyar Nyelvőr, 1953)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Kajtár Mária: H. E.: A német irodalom története. (Helikon, 1972)
H. E. hatvan éves. Szerk. Neményi Kázmér, Salyámosy Miklós (Szeged, 1981)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. I. köt. (Szeged, 1996)
Bernáth Árpád: Előd Halász. (Jahrbuch der ungarischen Germanistik, 1997)
Papp István Géza: „Be megjártad itt, óh Zarathustra.” H. E.: Nietzsche és Ady. (Magyar Napló, 1998. 2.)
Kispál Tamás: Sprichwörter im deutsch–ungarischen Grosswörterbuch von Előd Halász. (Studia Germanica Universitatis Vesprimiensis, 1998)
Földes Csaba–Uzonyi Pál: Magyar–német és német–magyar nagyszótárak. Helyzetkép és tervek. (Magyar Nyelv, 1998)
Simoncsics Péter: A bolsevik szorosan követi a bolondot, avagy a szárnyaló szellem Zsdanovék Prokrusztész-ágyában. Emlékezés H. E.-re. (Szeged [folyóirat], 1998)
Bernáth Árpád: Idegennyelvi modern filológia. (A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene. 1921–1998. Szeged, 1999)
Kukorelli Sándorné: H. E. emlékére. (A Dunaújvárosi Főiskola Közleményei, 2000)
In memoriam H. E. Írások H. E.-ről. Szerk. Fenyvesi István, az írásokat összegyűjtötte Varga Ferenc. (Szeged, 2007).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013