Halm Tibor
Halm Tibor

2022. augusztus 12. Péntek

Halm Tibor

orvos, fül-orr-gégész, audiológus

Születési adatok

1910. február 2.

Zsombolya, Torontál vármegye

Halálozási adatok

1992. október 31.

Budapest


Család

Sz: Halm Antal (1880–1937) körjegyző Táton, Petri Karola (1888–1965). Testvére: Halm Iván gyógyszerész, a nyergesújfalui gyógyszertár vezetője. F: 1945-től Döbrössy Gabriella. Fia: Halm Tibor (1946–) és Halm Tamás (1954–); leánya: Halm Gabriella (1947–).

Iskola

Az esztergomi bencés gimnáziumban éretts. (1926), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1935), fogorvosi (1935), fül-orr-gégész (1940), repülőorvosi szakvizsgát tett (1970), az orvostudományok kandidátusa (1956), doktora (1974). Repülőgép-vezetői vizsgát tett (1941).

Életút

Hivatásos honvédorvosként Piliscsabán, Szegeden, Hajmáskéren szolgált (1938–1941), a bp.-i Repülőorvosi Kutató és Vizsgáló Intézet szakorvosa (1941–1944), a II. vh.-ban a Légierőknél zászlóalji egészségügyi szolgálatot teljesített; angol hadifogságban volt (1944–1946). A II. vh. után ismét a Repülőorvosi Intézet szakorvosa (1946–1951) orvos őrnagyi (1947–1951), majd alezredesi rangfokozatban (1951-től). A Repülőkórház Fül-orr-gégészeti Osztályának osztályvezető főorvosa (1951–1952), a Repülőegészségügyi Osztály Magassági Állomásának állomásvezető főorvosa (1952–1965). A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium (KPM) Légügyi Főigazgatóság Repülőegészségügyi Osztályának osztályvezető főorvosa (1965–1975). A Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. a BOTE-n Germán Tibor tanársegéde (1948–1950). A Légierők első fül-orr-gégész szakorvosaként repülés- és hallásélettannal, a Nobel-díjas Békésy György munkatársaként elsősorban hallásvizsgálatokkal, fiziológiai akusztikával foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a különböző robbanáshullámok hallószervre gyakorolt hatásának vizsgálata terén, munkáival a magyarországi zajvédelmi és elektroakusztikai kutatások egyik elindítója, kezdeményezője (az ezzel kapcsolatos tudományágat ő nevezte el fiziológiai akusztikának). Galla Emillel az első magyar aerodontiás kísérlet megszervezőjeként a repüléssel kapcsolatos fogfájdalmak patogenezisét vizsgálta (1954). Nevéhez fűződik továbbá a magyarországi repülőgép-vezetői kiképzés fül-orr-gégészeti és audiológiai megszervezése, az első magyar speciális hallásvizsgáló szoba létesítése. Több írásában megemlékezett Békésy Györgyről.

Emlékezet

Monoron (Vöröshadsereg útja 9.) élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el.

Elismertség

A Korányi Sándor Társaság tagja (1966-tól).

Elismerés

Haza Szolgálatáért Érdemérem (arany, 1970).

Főbb művei

F. m.: A fül jelentősége a repülésben. (Orvostudományi Közlemények, 1942. 9.)
A tengeribetegség. (Orvostudományi Közlemények, 1942. 24.)
Hallásvizsgálat és az audiométer. (Orvostudományi Közlemények, 1943. 21)
Bevezetés a physiologiai akusztikába. (Orvosképzés, 1943 és külön: Bp., 1943)
Hallásvizsgáló kamra. (Orvostudományi Közlemények, 1944. 1.)
A légnyomás gyors változásának hatása a középfülre. (Orvostudományi Közlemények, 1944. 34.)
Hallás oxigénszegény légtérben. (Orvosok Lapja, 1948. 2.)
Determination of the Difference Limen and the Latest Illustration Thereof in Audiometry. (The Journal of Laryngology and Otology, 1949)
A hangvillák maximális hangerősségének audiometriás összehasonlítása. (Orvosi Hetilap, 1949. 1.)
Rendellenes hangérzet-képződés jelentősége. (Orvosi Hetilap, 1949. 14.)
Hallásjavító készülékek az audiológus szemszögéből. – Mechanikai halláscsökkentés létesítése hangártalmak megelőzésére a hallójárat elzárásával. (Honvédorvos, 1950)
A repüléssel kapcsolatos fül-orr-gégészeti problémák. – A labyrinth jelentősége a repülésben. – A labyrinth érzékenységének újabb vizsgálati lehetőségei. (Honvédorvos, 1951)
Physiologiai akusztika. Monográfia. (Bp., 1950)
Alacsonynyomású keszonvizsgálatok. (Honvédorvos, 1952)
Physiologiai akusztika. – Robbanáshullámok hatása a hallószervre, zajártalom és az egyéni védekezés. Benyújtott kand. értek. (Bp., 1953)
Légnyomásváltozás hatása a fogak gyökércsatornájában uralkodó nyomásviszonyokra. Galla Emillel. (Honvédorvos, 1954)
Az oxigénfelhasználás és -fogyasztás kérdéseire vonatkozó vizsgálatok. (Honvédorvos, 1954)
Akusztikai trauma. Kand. értek. (Bp., 1955)
Repülőorvostan. Szerk. Galla Emillel. (Bp., 1956)
Élettani állandók vizsgálata alacsonynyomáson. – Az oxigénterápia technikája. (Honvédorvos, 1957)
Légzés alacsonynyomáson. (Honvédorvos, 1958)
Az aero-odontalgia patomechanizmusa. – Az explozív dekompresszió kísérletes vizsgálata. (Honvédorvos, 1959)
Amiért Békésy György Nobel-díjat kapott. (Élet és Tudomány, 1961. 49.)
A bolygóközi repülés élettani kérdései. (Élővilág, 1962)
The Effect of Changes in Air Pressure during Flight on Teeth and Jaw-Bones. (The International Dental Journal, 1963)
Hallástan. Physiologiai acustica. Monográfia. (Bp., 1963)
A repüléssel járó fül-orr-gégészeti foglalkozási ártalmak. (Fül-orr- gégegyógyászat, 1963)
Teljesítményrepülés. Többekkel. (Bp., 1964)
A hypoxia hatása az optokinetikus nystagmusra. (Honvédorvos, 1969)
Labyrinth eredetű illúziók a repülésben. (Honvédorvos, 1970)
A repülőfoglalkozással járó zajártalom. (Akusztikai tanulmányok. I. Szerk. Széchey Béla. Bp., 1970)
A circadium ritmus repülőorvostani vonatkozásai. (Orvosi Hetilap, 1971. 48.)
In memoriam Békésy György. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1972)
A labyrinth mechanophysiologiájának közlekedésélettani elemzése. Doktori értek. (Bp., 1972)
Hallószervünk ingere. – A hang analízise. (Általános és zenepszichológiai szöveggyűjtemény. Szerk. Szabóné Szetey Ildikó, Veczkó József. Bp., 1978)
A tanítvány szemével. Békésy György emlékezete. (Orvosi Hetilap, 1987. 40.).

Irodalom

Irod.: Biológiai lexikon. Kiegészítő füzet a 4. kötethez. (Bp., 1987)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1992. nov. 7.)
Dékány Zoltán: Szemelvények a magyar fül-orr-gégészet történetéből. (Bp., 2000)
Csizmadia Ákos: A „stockholmi levél.” Adalékok Békésy György magyarországi kapcsolataihoz. (Kaleidoscope. Művelődés-, tudomány- és orvostörténeti folyóirat, 2011).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője