Halmi Bódog
Halmi Bódog

2020. október 29. Csütörtök

Halmi Bódog

író, irodalomtörténész, jogász

Névváltozatok

1903-ig Herz Félix

Születési adatok

1879. április 6.

Pápa, Veszprém vármegye

Halálozási adatok

1957. február 11.

Budapest


Család

Zsidó családból származott. Sz: Herz Dávid, Gottlieb Etel.

Iskola

A pápai református kollégiumban éretts. (1897), a bp.-i tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1900).

Életút

A pápai, a szombathelyi járásbíróság joggyakornoka (1900–1904). Máramarossziget törvényszéki aljegyzője (1904–1908), járásbírósági jegyzője (1909–1910), huszti aljárásbíró (1911–1914), sárvári járásbíró (1914–1920), budapesti járásbíró (1920–1938), majd minisztériumi sajtóelőadó (1938–1944). Jogi pályafutása, járásbírói tevékenysége és büntetőjogi kutatásai mellett foglalkozott irodalommal. Íróként pályafutását versekkel kezdte, amelyek elsősorban helyi – pápai és Veszprém megyei – lapokban jelentek meg. Később elsősorban elbeszéléseket, kisregényeket és néhány színművet írt, majd érdeklődése a kortárs magyar irodalom felé fordult. Irodalomtörténészként számos írói arcképet közölt a kor meghatározó magyar író személyiségeiről: Herczeg Ferencről, Molnár Ferencről, Móricz Zsigmondról.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, Molnár Ferenc baráti köréhez tartozott. Alakja feltűnik Toepler Zoltán vígjátékában (Előjáték Az Üvegcipőhöz, Rádiószínház, 2003).

Szerkesztés

A Máramaros c. lap (1906–1914), a Debreceni Független Ujság (1907–1908), a máramarosszigeti Nevelés munkatársa (1907–1908). Írásai a fentieken kívül még – többek között – a Pápai Lapokban, a Veszprémvármegye c. lapban, a Győri Hírlapban (1901-től), a Huszadik Században (1903), a Debrecen c. lapban (1903), a Kulturában (1911–1912), Az Ujságban (1912), a Pápai Hírlapban (1913–1914), a Soproni Naplóban (1913–1918), A Rend c. lapban (1923), a Magyar Hírlapban (1930 és 1932), a Nyugatban (1931), a Függetlenségben (1933), a Budapesti Naplóban (1937) és a Budai Krónikában jelentek meg (1941).

Főbb művei

F. m.: jogi írásai: A magyar esküdtbíróságok működése. (Huszadik Század, 1903)
A Kbtk. 111–114. §-airól. – A végrehajtási eljárás köréből. (Jogtudományi Közlöny, 1903)
A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. Az 1878. évi 5. törvénycikk, kiegészítve a rávonatkozó törvényekkel és curiai határozatokkal. (Máramarossziget, 1905)
A magyar büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Az 1879. évi 40. törvénycikk, kiegészítve a rávonatkozó törvényekkel és curiai határozatokkal. (Máramarossziget, 1907)
A bírói függetlenség. (Jogtudományi Közlöny, 1917)
irodalmi, irodalomtörténeti művei: Marosházi történetek. Halálhangok. Elbeszélések. (Bp., 1903)
Csókok, szenvedések. Versek. (Máramarossziget, 1904)
Modern mesék és írások. (Máramarossziget, 1909)
A festészet és a magyarság. (Máramaros [folyóirat], 1910)
Ady Endre. Tanulmány. (Máramarossziget, 1910)
Bródy Sándor. (Pápai Hírlap, 1914. 23.)
Egy itthonmaradt feljegyzései. (Sopron, 1917)
Mira és egyéb szeretők. Elbeszélések. (Bp., 1918)
Örzse és más nyomorultak. Színdarab, elbeszélések. (Bp., 1922)
A zsidó gyerek. Elbeszélések. (Bp., 1922)
Magyar hírességek. Tanulmányok. (Bp., 1923)
őszi termés. Novellák. Tanulmányok Ady Endréről, Bródy Sándorról, Eötvös Károlyról. (Bp., 1928)
Molnár Ferenc, az író és az ember. Tanulmány. (Bp., 1929)
Móricz Zsigmond, az író és az ember. Tanulmány. (Bp., 1930)
Herczeg Ferenc, az író és az ember. Tanulmány. (Bp., 1931)
Az elefántcsonttorony problémája. (Függetlenség, 1933. 49.)
Írói arcképek. Irodalmi tanulmányok. (Bp., 1934)
Kóbor Tamás, az író és az ember. Tanulmány. (Bp., 1935)
Fejek. Portrék, tanulmányok. (Bp., 1937).

Irodalom

Irod.: Magyar zsidó lexikon. Szerk. Újvári Péter. (Bp., 1929)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Szalai Antal: A pápai zsidóság története és a hitközség szerepe a város társadalmi életében. (Pápa, 1996)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013