Hangyál Károly
Hangyál Károly

2024. december 9. Hétfő

Hangyál Károly

vegyészmérnök, élelmiszer-kémikus

Születési adatok

1928. július 6.

Sarkad, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1988. november 22.

Csárdaszállás, Békés megye


Család

Sz: Czudor Ilona. Apja (†1946) honvédtiszt, főtörzsőrmester volt. Két testvére született: bátyja villamosmérnök, nővére tanítónő volt. 1957-től nős. Fia: Hangyál István villamosmérnök és Hangyál András fogtechnikus.

Iskola

Elemi iskoláit Sarkadon végezte, Debrecenben éretts. (1947), a BME-n vegyészmérnöki okl. szerzett (1951), doktorált (1968); a kémiai tudományok kandidátusa (1968), doktora (posztumusz, 1988).

Életút

Az Ercsi Cukorgyár üzemvegyésze (1951–1952), üzemmérnöke (1952–1953), műszakvezetője (1954–1959), főműszakvezetője (1959–1964), termelési osztályvezetője (1964–1967), a Selypi Cukorgyár főmérnöke (1967–1970), a gyár igazgatója (1970–1974). A hatvani Mátravidéki Cukorgyárak főmérnöke (1974–1977), a szolnoki Cukortermelési Kutatóintézet főigazgatója (1977–1988?). A BME Vegyészmérnöki Kar Élelmiszertechnológiai és Biokémiai Tanszék előadó tanára (1973–1979), c. egy. docense (1979–1988). Mezőgazdasági kémiai technológiai kutatásokkal, a répacukorgyártás műszaki fejlesztésével, elsősorban cukorrépa-technológiai kérdésekkel, cukorrépa-tárolással, -magkikészítéssel és -drazsírozással, cukorgyári szennyvíztisztítással, a lényerés optimalizálásával, cukoroldati műveletekkel, a gyártástechnológia és az energiagazdálkodás összefüggéseivel foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a cukorrépa biokémiai állapotának (pl. a cukorrépa érettségi fok meghatározása, a tárolás során az egyes enzimek aktivitására ható tényezők feltárása, az ún. extrakciós víz optimális összetételének beállítása stb.) vizsgálata terén. Nevéhez fűződik a cukoroldati műveletek során képződő színanyagok kinetikáját leíró egyenlet meghatározása.

Elismertség

Az MTA Biomérnöki Munkabizottsága (1981–1985), Élelmiszer-tudományi Komplex Bizottság Poliszaharid-kémiai Munkabizottsága tagja (1986–1988). A Debreceni Akadémiai Bizottság Mezőgazdasági (1979-től) és Kémiai Szakbizottsága tagja (1982-től). Az MTA–MÉM Növénytermesztési Szakbizottsága tagja (1980–1988). A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület (MÉTE, 1970-től) és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Országos Elnöksége tagja (1979-től). Az Állami- és Kossuth-díj Bizottság Mezőgazdasági, Élelmiszer-ipari és Vízügyi Albizottsága tagja (1979–1984). – A Nemzetközi Cukortechnológiai Bizottság (= Commission Internationale Technique de Sucrerie, CITS) Kémiai Albizottsága (1982–1988) és a Tudományos Választmány tagja (1987–1988). Az Egységes Cukorelemzési Módszerek Nemzetközi Bizottsága (= International Commission for Uniform Methods of Sugar Analysis, ICUMSA) VB tagja (1983–1988).

Elismerés

Munka Érdemrend (ezüst, 1973; arany, 1988). ‘Sigmond Elek-emlékérem (1982), Kiváló Feltaláló (arany, 1985), MTESZ Díj (1985).

Főbb művei

F. m.: Cukorgyártás. Krause Jenővel, Simon Pállal. Szerk. Wertán Pál. (Ipari Szakkönyvtár. Bp., 1965)
A cukorrépa technológiai tulajdonságainak változása a tárolás folyamán. Kand. értek. (Bp., 1968)
Vizsgálatok a Maribo-eljárással előállított drazsírozott cukorrépa-vetőmaggal kapcsolatban. (Vetőmaggazdálkodás, 1974)
Víz- és szennyvíztisztítás a cukoriparban. (Élelmezési Ipar, 1978)
Cukoripari víz- és szennyvízgazdálkodás. Egy. jegyz. Tóth Jenővel. (A BME Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1979)
Cukoripar. (Ipari üzemek vízhasználatai. Bp., 1983)
Cukorrépa-termesztőknek a fehércukor-hozamról. Vukov Konstantinnal. (Bp., 1983
németül: Leipzig, 1986)
Sugar Beet Storage. Vukov Konstantinnal. (Sugar Technology Reviews. Amsterdam, 1985)
Cukoripar. (Élelmiszer-ipari technológiák. Bp., 1987)
A répacukorgyártás műszaki fejlesztése a cukorrépa biokémiai változásainak figyelembevételével. Benyújtott doktori értek. (Szolnok, 1987)
írásai a Cukoriparban: A Dumansky-féle kolloidmeghatározási módszer vizsgálata és gyorsmódszerré való átalakítása. (1953)
Automatikus mérlegelven működő mésztejadagoló berendezés. (1956)
Az Ercsi Cukorgyár történetéből. 1–2. – Az Ercsi Cukorgyár Betain Üzeme. (1959)
Modern utószűrők. – A diffúziós szennyvíz és a szeletprésvíz visszavétele a Róbert-diffúzióba. (1962)
Szennyvíztárolás a Selypi Cukorgyárban. – Cukorfinomítás normál kristályból. – Hazai cukoriparunk vízgazdálkodása. (1969)
Cukoroldali sémák gőzszükséglete. 1–3. (1970)
Dán magelőkészítő és drazsírozó üzem Selypen. (1974)
A magmás cukoroldali séma hatása a pépforgalomra és a cukor minőségére. (1975)
A gyártelepi répatárolás korszerű kialakítása. (1977)
Cukortermelési Kutató Intézet Szolnokon.– Biológiai szennyvíztisztítás a cukoriparban. (1978)
Tapasztalatok a DC-difuzőr munkájával kapcsolatban Magyarországon. (1979)
A cukorrépa tárolás alatti változásainak vizsgálata. 1–7. Többekkel. (1979–1981)
Tárolási kísérletek Magyarországon. – Öntözött és műtrágyázott cukorrépa tárolás alatti változásainak vizsgálata. Vukov Konstantinnal. – Az invertáz enzim aktivitásának alakulása. Lásztity Radomirral, Merész Péterrel. (1981)
A polifenoloxidáz és pektinbontó enzimek aktivitásának alakulása. Lásztity Radomirral, Merész Péterrel. – Az osztrák és a hazai cukorgazdaság eredményeinek összehasonlítása. Vígh Alberttel. (1982)
Újabb vizsgálatok a színanyagok mennyiségének növekedésére a finomítóban. Parádi Lászlóval. – A fenolos anyagok szerepe a cukorgyári levek színeződésében. Vukov Konstantinnal. (1984)
A cukoripari pépviszkozimetria elvi kérdései. Többekkel. – Cukorgyári hőcserélők kiválasztásának szempontjai. Zsigmond Andrással. (1985)
A hazai cukorgazdaság eredményei nemzetközi összehasonlításban. (1986)
A híglé alkalitása és az alkalitás változása a bepárlás és a kristályosítás folyamán. Gryllusnéval. – Cukoripari modellszámítások. Megyeri Lajossal, Gerse Józseffel. – Biokémiai változások a tároló cukorrépában. (1987).

Irodalom

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője