Hankó Géza
Hankó Géza

2022. szeptember 25. Vasárnap

Hankó Géza

földmérő mérnök, térképész

Születési adatok

1895. július 27.

Temesvár

Halálozási adatok

1973. január 19.

Budapest

Temetési adatok

1973. január 31.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Hankó Gyula (†1918) MÁV-gépészmérnök, Domány Jolán (†1918). F: 1924-től Szabó Anna (†1974). Fia:Hankó Zoltán (1925–2014) vízépítőmérnök, hidrológus és Hankó Géza, ifj. (1926–1986) vízépítőmérnök; leánya: Reis Lászlóné Hankó Edit (1930–1975) könyvtáros.

Iskola

A pécsi állami reáliskolában éretts. (1913), József Műegyetemen mérnöki okl. szerzett (1922), a műszaki (geofizikai) tudományok kandidátusa (1958).

Életút

Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített, orosz hadifogságban volt (1915–1920). Tanulmányai befejezése után a József Műegyetem Geodéziai Tanszéke tanársegéde (1922–1923). A Honvéd Térképészeti Intézet Geodéziai Csoportjának műszaki tisztje (1923–1940), ill. uo. a Fotogrammetriai Csoport vezetője (1940–1946), a II. világháború végén, az intézet kitelepítésével amerikai hadifogságban volt. Hazatérése után magánmérnök; a Zimonyi és Szabó cég birtokrendezői tervezőirodájának földbirtokrendező mérnöke (1946–1949). A Fővárosi Tervező Iroda városmérő mérnöke (1949. febr.–aug.), a budapesti Vasútépítő Vállalat felmérő és kitűző mérnöke (1949–1951), a Kohóipari Tervező Iroda főmérnöke és a Telepítési Osztály vezetője (1951–1954). A Geodéziai és Kartográfiai Intézet, ill. a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV) Fotogrammetriai Csoportjának vezetője (1954–1956), az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Fotogrammetriai Osztályának alapító vezetője (1956-tól).

 

A Soproni Műszaki Egyetem Földmérőmérnöki Karán a fotogrammetria és az ÉKME-n a földi és légi fotogrammetria előadója, c. egy. docens (1952-től).

Földmérés-térképészeti kutatásokkal foglalkozott, a magyarországi fotogrammetriai kutatások egyik elindítója. Kutatásai kiterjedtek a fotogrammetria legkülönbözőbb alkalmazási területeire: gáz- és olajkutatás, vasútépítés, városrendezés, telepítés, vízrendezés, erdészet stb. Vizsgálta továbbá a fotogrammetria elméleti kérdéseit, a fotótérképek megbízhatóságát, a képháromszögelés problémáit, a magasságkülönbségek torzító hatásait, a fénykép-illesztőpontok kiválasztását, az ezzel összefüggő gazdaságossági kérdéseket. Rédey Istvánnal (1898–1968) bevezette a topográfiai térképészet új eljárását, különböző méretarányokban több ezer topográfiai térképet készítettek. Kísérletei alapján készült el egy új magyar légi háromszögelő készülék modellje.

 

A II. világhábroú után jelentős szerepet játszott a főváros újjáépítését szolgáló földmérési feladatok megszervezésében, továbbá a földreformmal kapcsolatos fotogrammetriai munkák elindításában és irányításában. Nevéhez fűződik a légi és földi fényképezés egyetemi szintű oktatásának kidolgozása, az első tanrendek, tananyagok és egyéb oktatási segédletek összeállítása.

Emlékezet

Budapesten (XII. kerület Mártonhegyi út 67.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismerés

Lenin Kohászati Művek Emlékérem (1953), Sztálin Vasmű Emlékérem (1954).

 

Lázár-deák emlékérem.

Főbb művei

F. m.: Sztereoszkopikus látás. (Geodéziai Közlöny, 1928)
A sztereoszkopikus távolságmérés pontossága. (Geodéziai Közlöny, 1929)
A transzformált fototérkép megbízhatósága. (Térképészeti Közlöny, 1930
németül: Bildmessung und Luftbildwesen, 1929)
Magyarországi fénytérképek előállítása, pontossága, felhasználási módja s a gyakorlati tapasztalatok. (Térképészeti Közlöny, 1931
németül: Internationales Archiv für Photogrammetrie, 1931)
A képháromszögelés Magyarországon. – A légi síkfotogrammetria gazdaságossági vizsgálata Magyarországon. (Térképészeti Közlöny, 1931)
Magasságkülönbségek a légitérképezésnél. (Térképészeti Közlöny, 1932)
Az emberi szem és a fényképezés negatívjai, különös tekintettel a légi fotogrammetriára. (Térképészeti Közlöny, 1935)
A fotogrammetria fejlődése Svájcban és Németországban. (Térképészeti Közlöny, 1936)
Eljárások a légi fénykép adatainak a térképre való átvitelére. Sík- és dombvidék. (A Magyar Fotogrammetriai Társaság 1936/37. évi évkönyve. Bp., 1937)
Az állami földmérés, háromszögelés és szintezés ismertetése. (Magyar Katonai Szemle, 1940)
Fénykép-illesztőpontok. (Térképészeti Közlöny, 1942)
A fotogrammetria és alkalmazása. (A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöktovábbképző Intézete Kiadványai. XVI. köt. 29. füz. Bp., 1942)
Válogatott fejezetek a fényképmérés köréből. (Technika, 1943)
A fényképmérés kialakulása és fejlődése. (Magyar Katonai Szemle, 1944)
Fénykép-térképek készítése képátalakító készülékkel. (A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöktovábbképző Intézete Kiadványai. M. 56. füz. Bp., 1945)
Kettős magassági alappontok szintezése. (Magyar Közlekedés, Mély- és Vízépítés, 1950)
Fotogrammetria. I. A fotogrammetria elemei és az egyképes fotogrammetria. Egy. jegyz. (Bp., 1952)
Fotogrammetria. (A Soproni Műszaki Egyetem Földmérnöki Kara jegyzetei. Sopron, 1952)
A légi fényképezés szerepe a telepítésnél. (Kohóipari Tervezés, 1952)
Fotogrammetria. II. Fényképpárok fotogrammetriája. A légi háromszögelés és a fotogrammetria egyéb alkalmazásai. Egy. jegyz. (Bp., 1953)
Korszerű térképezés fotogrammetriával. (Geodézia és Kartográfia, 1953)
Dunai áramvonalképek fotogrammetriai kiértékelése. – Fényképillesztőpontok meghatározása. (Geodézia és Kartográfia, 1954)
A fotogrammetria jelentősége a mérnöki gyakorlatban. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1955)
Fotogrammetria. 1–2. Egy. jegyz. (Bp., 1955
2. kiad. 1958
5. kiad. 1965)
Magyarország 1:5000 és 1:10 000 méretarányú topográfiai térképezése fotogrammetriai módszerrel. 1–2. (Geodézia és Kartográfia, 1956 és külön: Bp., 1956)
A légi fényképek alkalmazása topográfiai és egyéb felméréseknél. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1956)
Légifotogrammetriai tapasztalatok nagyméretarányú térképezésnél. (Geodézia és Kartográfia, 1957)
Légi fényképek torzulásainak vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1957)
A szovjet fotogrammetriai módszerek. – Kísérlet a fotogrammetria használatára a kataszteri térképek felújításával kapcsolatban. – A parallaxisok okozta mérési hibák a sztereofotogrammetriai kiértékelésnél. (Geodézia és Kartográfia, 1958)
Légifotogrammetriai térképezésnél használt filmek méretváltozásának vizsgálata. (Geodézia és Kartográfia, 1959)
A fényképek külső adatainak összefüggése a képtranszformátor beállítási elemeivel. – A képkoordináták összefüggése a vízszintes síkkoordinátákkal. (Geodézia és Kartográfia, 1960)
A fotogrammetria alkalmazása az 1:10 000 és nagyobb méretarányú térképezéseknél a hazai viszonyok között. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1960)
Über Radialtriangulation. 2 táblával. (Acta Technica, 1960)
Einpassen der Radialtriangulation in das geodätische System. (Acta Technica, 1961)
A fotogrammetriai kiértékelés és műszergyártás fejlődésének irányai. (Geodézia és Kartográfia, 1961)
A képpontok geodéziai koordinátáinak és a térképi hálózat vonalainak meghatározása. (Geodézia és Kartográfia, 1962)
A radiális háromszögelés geodéziai rendszerhez való illesztése. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1962)
A Zeiss 1818 sztereokomparátor mint szögmérő műszer. – Képpárok tájékozása a Drobisev-féle topográfiai sztereométeren. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1963)
A képpárok kölcsönös tájékozásáról és kiegyenlítéséről. (Geodézia és Kartográfia, 1964)
Kölcsönös tájékozás részben numerikus eljárással. (Geodézia és Kartográfia, 1965)
A fotogrammetria az úttervezésben. (Geodézia és Kartográfia, 1967)
A fotogrammetria hazai kialakulása és várható fejlődése. (Geodézia és Kartográfia, 1968). Geodéziai kézikönyv. III. 3. (Bp., 1960).

Irodalom

Irod.: Homoródi Lajos: H. G. (Geodézia és Kartográfia, 1973)
Karkus Pál: H. G. (Hidrológiai Közlöny, 1986)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője