Haranghy László
Haranghy László

2020. november 1. Vasárnap

Haranghy László, nagyrévi

orvos, patológus, gerontológus

Születési adatok

1897. augusztus 10.

Debrecen

Halálozási adatok

1975. december 8.

Budapest

Temetési adatok

1975. december 19.

Budapest

Farkasrét


Család

Debreceni református családból származott. Sz: Haranghy György fotóművész, Gulyás Irma. Testvére: Haranghy Jenő (1894–1951) festőművész, grafikus, művészeti író és Haranghy Erzsébet. F: Csór Leona (1899–1968).

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen tanult (1915), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1922), törvényszéki szakorvosi vizsgát tett (1924), a vér- és nyirokedények kórbonctana tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1933). Az MTA tagja (l.: 1948. júl. 2.; tagsága romániai tartózkodása miatt szünetelt: 1949. nov. 29.–1955. okt. 29.; tagsága visszaállítva: 1955. okt. 29.).

Életút

Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1915–1916), olasz hadifogságban volt (1916–1919), rokkantként tért haza (1919). A debreceni Tisza István Tudományegyetem Kórbonctani Intézetének gyakornoka (1921–1923), egy. tanársegéde (1923). A bajai kórház kórboncnok főorvosa (1923–1940), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem magántanára (1933–1938), c. ny. rk. tanára (1938–1940). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a kórbonctan és a törvényszéki orvostan ny. r. tanára és a Kórbonctani és Törvényszéki Intézet igazgatója (1940–1945), a marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem Kórbonctan Intézetének ny. r. tanára és a klinika igazgatója (1945–1952). A BOTE II. sz. Kórbonctani Intézet tanszékvezető egy. tanára és a klinika igazgatója (1951. dec. 23.–1967), egyúttal az Igazságügyi Orvostani Intézet mb. vezetője (1955–1957), a Gerontológiai Kutató Intézet tud. igazgatója (1965–1967). Igazságügyi orvostannal, orvosbiológiával foglalkozott, a magyarországi gerontológiai kutatások úttörője. Megállapította a bélbaktériumok porfirinképző tulajdonságát, feltérképezte a Balaton vízszennyezéstől független és szennyezéssel összefüggő baktériumflóráját. Rámutatott a kagylóknak a víz öntisztuló képességében játszott fontos szerepére. Tisztázta a kagylómérgezés okát, általánosan elfogadott módszert dolgozott ki a mérges kagylók felismerésére. Elsőként írta le lipoid granulomatózis néven a Hand–Schüller–Christian megbetegedés csontelváltozás nélküli formáit. Vizsgálta az öregkori tuberkulózis és a diftéria kérdéseit.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben, feleségével közös sírban nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Domborművét a Semmelweis Egyetem Elméleti Oktatóközpont földszinti előcsarnokában helyezték el (Lesenyei Márta alkotása; felavatták: 2011. febr. 23-án). Tanítványa, Szemenyei Klára olajfestményt készített róla. Tiszteletére a Magyar Gerontológusok Társasága Haranghy László-díjat alapított.

Elismertség

Az MTA Gerontológiai Bizottsága (1953–1964), Morphológiai és az Orvostörténeti Bizottsága elnöke. A Magyar Gerontológiai Társaság elnöke (1967-től), a Magyar Igazságügyi Orvosok Társasága és a Magyar Patológusok Társasága vezetőségi tagja. A Német Patológiai Társaság (1929-től), az International Gerontological Association vezetőségi (1955-től), a Nemzeti Öregedési Bizottság (USA) l., az International Academy of Pathology (1959-től), az American Association of Ageing Research t. tagja (1968-tól).

Elismerés

Weszprémi István-emlékérem (1960), Markusovszky-díj (1961), Hőgyes Endre-emlékérem (1964), Semmelweis-emlékérem (1968).

Főbb művei

F. m.: Adatok a spirochaeta pseudoicterogenes biológiájához. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet I. Osztálya Munkái. Tihany, 1931)
Adatok az acut leukaemia kóroktanához. (A Magyar Pathológusok Társasága IV. Nagygyűlésének Munkálatai. 1935)
Diphteria bacillusgazdák. (Orvosi Hetilap, 1935)
Édesvízi kagylóink és a Litholyphus Naticoides Fer., mint a szabad vizek öntisztulási képességének tényezői. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1936)
Sardegna népe és kultúrája. (Tenger, 1935)
A mytilus minimus poli. és az ostrea plicata chemn. mérgező hatásának összefüggése a kagylók életviszonyaival. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1937)
A toxicus, illetve malignus heveny fertőzőbetegségek szervi elváltozásairól, különös tekintettel a lépelváltozásokra. – A reticuloendothelialis rendszer kórbonctana. (A Magyar Pathológusok Társasága 1937. évi füzetei. Bp., 1938)
A coli baktériumok elterjedtsége és vízhygieniai jelentősége. (Egészség, 1938)
A kagylómérgezésekről. (A Magyar Pathológusok Társasága 1939. évi füzetei. Bp., 1940)
A kagylómérgezésről a helgolandi biológiai intézetben végzett vizsgálatok alapján. (Állattani Közlemények, 1940)
Adatok a Balaton bakteriológiájához. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái, 1941)
Lipoidgranulomatose der Weichteile. (Acta Medica. Universitatis Francisco-Iosephina. Kolozsvár, 1943)
A törvényszéki orvosszakértői működés válsága hazánkban. (Orvosképzés, 1943)
Krankheitswesen und Aetiologie der Lymphogranulomatose. (Acta Medica. Universitatis Francisco-Iosephina. Kolozsvár, 1944)
Az akut leukémia kórlényege a modern kutatások szemszögéből. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1948. dec. 20.
megjelent, románul: Buletin Stiintific. Sectiunea de Stiinte Medicale, 1951)
A legkisebb lények és az élet keletkezése. A korszerű darwinizmus. (Bukarest, 1949)
A korszerű darwinizmus úttörői. (Bukarest, 1950)
A daganatkeletkezés korszerű elmélete. (Bukarest, 1950
2. kiad. 1952
románul: Bucuresti, 1951)
Tyimirjazev, Micsurin és tanítványai. (Bukarest, 1952
románul: 1953)
A kórbonctani oktatás alapelvei. (Népegészségügy, 1953)
Adatok az 1,2,5,6-dibenzantracen ráknövekedést gátló hatásához. Antalffy Andrással, Gyergyai Ferenccel. (MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1953
németül: Beiträge zu der hemmenden Wirkung des 1,2,5,6-Dibenzanthrazens auf das Krebswachstum. Acta Morphologica, 1953)
Kísérleti tengerimalac-daganatokon végzett megfigyelések. Antalffy Andrással, Gyergyai Ferenccel. (MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1953
németül: Acta Morphologica, 1953)
Az öregség az orvostudományban. (MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1953)
A rák előtti állapotokról általában. Monográfia. 16 táblával. (Bukarest, 1953)
A praecarciomás állapotok és a rákellenes küzdelem. (Bukarest, 1953
románul is)
Örökölhetőek-e a rosszindulatú daganatok? (Természet és Társadalom, 1954)
Reaktionsformen der Mitz und des Knochenmarkes bei Säuglingen mit mehreren einander folgenden Schädigungen. Rácz Pállal, Szinay Gyulával. (Acta Medica, 1954)
Zellenstehung aus den Dotterkugeln der Geschlechtsdüren der Anodonta. Várdai J.-vel. (Acta Biologica, 1954)
Wirkung des 3,4-Benzpyrens auf Süsswassermuscheln. (Acta Biologica, 1956)
A lép öregkori sclerosisa és a kísérő csontvelő-elváltozások az öregkori kutatások szemszögében. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1957)
Az acut leukaemia kórlényege. (Orvosi Hetilap, 1957. 28.)
A Case of Intraventricular Teratoma Derived from the Choroid Plexus. Kiszely Györggyel, Scholz Magdával. (Acta Morphologica, 1958)
Adatok a lép és a csontvelő öregkori elváltozásaihoz. Többekkel. – A senilis amyloid előfordulása a vesében. Beregi Edittel, Sugár Jánossal. (MTA Biológiai Csoportjának Közleményei, 1958)
A gerontológia jelentősége és feladatai. (Orvosi Hetilap, 1958. 20.)
A gerontológia célkitűzése és hazai helyzete. (Magyar Tudomány, 1958)
A kagylók víztisztító hatása. – A pancreas öregkori elváltozásai. Beregi Edittel. (MTA Biológiai Csoportjának Közleményei, 1959)
Az öregedés néhány kérdéséről. (Természettudományi Közlöny, 1959)
Az öregkori gümőkór pathológiája. (Orvosi Hetilap, 1959. 27.)
A gerontológia elméleti és klinikai kérdései. (A gyakorló orvos könyvtára. Bp., 1959)
Über die Gefässveränderungen in der wegen Gaucherscher Krankheit entfernten Milz. Klimkó Dezsővel. (Acta Medica, 1959)
Általános kórbonctan orvosok és orvostanhallgatók részére. Egy. tankönyv. (Bp., 1959)
Részletes kórbonctan. I–II. köt. Egy. tankönyv. (Bp., 1959–1960)
További vizsgálatok a pancreas öregkori elváltozásával kapcsolatban. Beregi Edittel. (Biológiai Közlemények, 1960)
Az öregkori gümőkór pathológiája. Szemenyei Klárával. (Orvosképzés, 1961)
Mai felfogásunk a lymphogranulomatosisra vonatkozólag. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1961)
Az öregedés biológiája. (Élővilág, 1962)
Az öregkori gümőkórral kapcsolatos lép- és csontvelő-elváltozások. Füredi Erzsébettel, Szemenyei Klárával. (Haematologia Hungarica, 1962)
Gerontological Studies on Hungarian Centenarians. Szerk. (Bp., 1965)
Semmelweis bonc- és kórszövettani leletének értékelése. (Semmelweis betegsége. Szerk. Hüttl Tivadar. Bp., 1963
2. kiad. 1965)
A kórbonctan elemei. I–III. köt. Egy. tankönyv. (Bp., 1966)
A gerontológia, mint a XX. század komplex tudománya. (Magyar Tudomány, 1969)
Az öregkori immunitásról. (Magyar Tudomány, 1974)
Pathology of Tuberculosis in Old Age. Szemenyei Klárával. Monográfia. (Bp., 1974).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1975. dec. 10.)
Jellinek Harry: H. L. (Orvosi Hetilap, 1976. 8.)
Beregi Edit: H. L. (Magyar Tudomány, 1976)
Professzor H. L. emlékére. Főszerk. Iván László, szerk. Vértes László és Regius Ottó. (A Magyar Gerontológiai Társaság kiadványa. Bp., 1996)
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
Vértes László: H. L. professzor, akadémikus életművéről születése 100. évfordulójára. (Orvosi Hetilap, 1998. 34.)
Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. (Bp., 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013