Haraszti Gyula
Haraszti Gyula

2020. október 27. Kedd

Haraszti Gyula

irodalomtörténész

Névváltozatok

1883-ig Krumpholcz-Hantz

Születési adatok

1858. augusztus 25.

Kolozsvár

Halálozási adatok

1921. július 15.

Budapest


Család

Sz: Krumpholcz-Hantz Károly, Szöllősi Fanni.

Iskola

Középiskoláit Kecskeméten végezte, a piarista rend tagja (1872–1877; kilépett a rendből: 1877); közben a nagybecskereki és a veszprémi gimnáziumban, mint próbaéves piarista tanár működött (1875–1877). A bp.-i tudományegyetemen magyar–német (1880), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen francia szakos tanári okl. (1882), a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1891), a modern francia irodalom tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1892). A párizsi Sorbonne egyetemen folytatott kiegészítő tanulmányokat (1889–1890). Az MTA tagja (l.: 1903. máj. 8.).

Életút

A nagykállói állami főreáliskola helyettes (1883–1884), a nagyváradi (1884–1887), a kassai (1887–1891), a bp.-i VI. kerületi állami főreáliskola r. tanára (1891–1895). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1892–1895), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen (1895–1909), a bp.-i, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetemen a francia nyelv és irodalom ny. r. tanára (1909–1921); közben a Tanácsköztársaság alatt megfosztották tanszékétől (1919. márc.–júl.), a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja (1920–1921). Tudományos pályafutásának kezdetén XVIII–XIX. sz.-i magyar irodalommal, elsősorban Csokonai Vitéz Mihály és Kölcsey Ferenc munkásságával foglalkozott, később érdeklődése a francia irodalom magyar recepciója, ill. a francia dráma és líra felé fordult. A modern magyarországi romanisztikai kutatások egyik megalapítójaként az első Molière monográfia szerzője, de vizsgálta André Chénier forradalmi költészetét, Edmond Rostand munkásságát, valamint a modern francia naturalista regényt is. Műveiben a pozitivista jellegű történeti módszer híve volt, nézeteire Gustave Lanson gyakorolta a legnagyobb hatást.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

A Kisfaludy Társaság (r.: 1906), a Budapesti Philologiai Társaság tagja (t.: 1918).

Főbb művei

F. m.: Költészetünk a XVIII. században. (Havi Szemle, 1879)
Költészetünk új népies iránya. (Figyelő, 1879)
Csokonai Vitéz Mihály. (Nemzeti Könyvtár. Bp., 1880)
Eszmék az irodalomtörténetírásról. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1880)
Madách Imre költészetének jellemzéséhez. (Kolozsvár, 1882)
A naturalista regényről. (Bp., 1886)
A franczia költészet ismertetése. Olvasókönyv középiskolák és magán használatra. (Bp., 1886)
Csokonai és Kotzebue. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1888)
André Chénier költészete. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 15. köt. 2. Bp., 1890)
A renaissance-kori franczia színpad. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1891)
Psychiatria a kritikában. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1891)
Bevezetés a franczia tragédia történetéhez. (Budapesti Szemle, 1892)
La poésie d’André Chénier. (Paris, 1892)
Kis francia nyelvtan. (Bp., 1892)
Kis német nyelvtan. (Bp., 1892)
Molière élete és művei. I–II. köt. (Bp., 1897)
A francia lyrai költészet fejlődése. (Bp., 1900)
Duse Eleonora. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1904)
A renaissance francia színköltészete és a színszerűség. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1904. máj. 2.
megjelent: Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 19. köt. 2. Bp., 1904
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1904)
Franciák. (Egyetemes irodalomtörténet. III. köt. Bp., 1905)
Corneille és kora. (Bp., 1906)
Arany János. (Modern Könyvtár. Bp., 1912)
Madách Imre. (Modern Könyvtár. 2. kiad. Bp., 1912)
Edmond Rostand. (Bp., 1912
franciául: Paris, 1913)
Graphie et prontation en France au moyen âge. (Paris, 1918
magyarul: Hogyan írtak és beszéltek a régi franciák? Olcsó Könyvtár. Bp., 1920)
En glanant chez La Fontaine (Paris, 1922)
szerk.: Goethe: Iphigenia. Sajtó alá rend. (Bp., 1891)
de Schélandre, Jean: Tyr et Sidon. Kritikai kiad. Sajtó alá rend. (Paris 1908)
ford.: Louis-Lande, L.: Cameron. Episod a mexikói háborúból. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1879
2. kiad. 1901)
Augier, E.–Sandeau, G.: Poirier úr veje. Színmű. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1882)
Ouida: Egy orgona-ág. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1888
2. kiad. 1898)
Alarcon Péter: Háromszögű kalap és egyéb beszélyek után. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1894
3. kiad. 1900).

Irodalom

Irod.: Laczkó Géza: H. Gy. (Nyugat, 1921)
Eckhardt Sándor: H. Gy. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1921)
Angyal Dávid: H. Gy. emlékezete. Nekrológ és művei bibliográfiája. (Bp., 1939)
Zimándi István: H. Gy. (Z. I.: Péterfy Jenő és baráti köre. Bp., 1960)
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. II. köt. H–Ö. (Újvidék, 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013