Hauser Arnold
Hauser Arnold

2021. május 14. Péntek

Hauser Arnold

filozófus, művészetszociológus

Születési adatok

1892. május 8.

Temesvár

Halálozási adatok

1978. január 29.

Budapest


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen francia–német szakos tanári okl. (1914), bölcsészdoktori okl. szerzett (1918), a berlini tudományegyetemen szociológiát hallgatott (1921–1924). Az MTA tagja (t.: 1977. máj. 6.).

Életút

A Temesvári Hírlap tudósítója, majd Budapesten tanított (1916–1919). Részt vett a Magyar Filozófiai Társaság és a Vasárnapi Kör munkájában, előadásokat tartott a Szellemi Tudományok Szabadiskoláján (1916–1918). A Tanácsköztársaság alatt a Közoktatásügyi Népbiztosság előadója, elsősorban a művészeti oktatás reformjával foglalkozott (1919. márc.–júl.), a proletárdiktatúra bukása után Németországba emigrált (1920). Bécsben, egy filmgyártó vállalat alkalmazottja (1924–1938), az Anschluss után Londonba költözött (1938-tól), a Leedsi Egyetemen a művészettörténet előadó tanára (1951–1957). Kevéssel halála előtt visszatelepült Magyarországra (1977). Művészetszociológiával foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén a wölfflini stílustörténet (= Heinrich Wölfflin) kategóriái befolyásolták, majd saját rendszert igyekezett kialakítani. A művészet és az irodalom társadalomtörténete (1951) c. művében a paleolitikus sziklarajzoktól a szovjet filmművészetig igyekezett a stílusváltások okait a művészettől független, külső okokkal, gazdasági és társadalmi változásokkal megindokolni. Kutatásainak középpontjában mindig a vizuális művészet állt. Művészeti írásait angol és német nyelven írta, művei csak évekkel később jelenhettek meg magyarul.

Emlékezet

Halála előtt a Magyar Televízió portréfilmet készített róla (1976). Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Főbb művei

F. m.: Az esztétikai rendszerezés problémái. Egy. doktori értek. (Bp., 1918)
The Social History of Art. (London, 1951
németül München, 1953
magyarul: A művészet és az irodalom társadalomtörténete. I–II. Bp., 1968–1969)
Philosophie der Kunstgeschichte. (München, 1958
átd. kiad. Methoden der modernen Kunstbetrachtung címmel 1970
magyarul A művészettörténet filozófiája. Bp., 1978).)
Der Manierismus. Der Krise der Renaissance und der Ursprung der Modernen Kunst. (München, 1964 átd. kiad. Der Ursprung der modernen Kunst und Literatur. Die Entwicklung des Manierismus seit der Krise der Renaissance címmel 1973
magyarul: A modern művészet és irodalom eredete. A manierizmus fejlődése a reneszánsz válsága óta. Bp., 1980)
Soziologie der Kunst. (München, 1974
magyarul A művészet szociológiája. Bp., 1982)
Találkozásaim Lukács Györggyel. Interjúk. (Bp., 1978).

Irodalom

Irod.: Németh Lajos: H. A. munkássága. (H. A.: A művészet és az irodalom társadalomtörténete II. köt. Bp., 1968–1969)
Rapcsányi László: Művészetszociológia és elkötelezettség. Rádióbeszélgetés. (Valóság, 1969)
Gách Marianne: Londoni beszélgetés H. A.-dal. (Nagyvilág, 1971)
Tímár Árpád: H. A. pályakezdése. (Ars Hungarica, 1974)
Halász Zoltán: H. A. műhelyében. (Valóság, 1975)
Klaniczay Tibor: A művészet és az irodalom társadalomtörténete. (Kritika, 1971)
Németh Lajos: H. A. (Magyar Tudomány, 1978)
Hermann István: H. A., múlt és jövő. (Nagyvilág, 1978)
Nyíri Kristóf: H. A. (A század nagy tanúi. Szerk. Borus Rózsa. Bp., 1978)
Lendvai L. Ferenc: „Szép beszélgetések”. (Világosság, 1978)
Szerdahelyi István: H. A. gondolatvilága. (Magyar Hírlap, 1981. márc. 15.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013