Család

Bajor eredetű családból származott. Sz: Hauszmann Ferenc, Maár Anna. Testvére: Hauszmann Hermine (1845–1929), Hauszmann Ferenc (1850–1918) és Hauszmann Kornélia (1854–1937). F: 1874-től Senior, Mariette német állampolgár. Leánya: Hauszmann Gizella, Hültl Dezső (1870–1946) építész felesége.

Iskola

Festészetet tanult, majd kőművesnek állt (1861–1863), Pesten, a Magyar Tudós Társaság székháza építésénél a kőművescéh legénnyé avatta (1863). A budai József Műegyetemen építész okl. szerzett (1866), a berlini építészeti akadémián (= Bauakademie) tanult, majd beutazta Francia-, Német- és Olaszországot (1866–1869). Az MTA tagja (t.: 1924. máj. 8.).

Életút

A budai József Műegyetemen a műszaki rajz számára létesített párhuzamos osztály tanársegéde (1869–1872), a középítészet, mű- és díszépítészet ny. r. tanára (1872–1913), a Mérnöki és Építészi Osztály dékánja (1879–1881), az egyetem rektora (1903–1905). A Középítési Tanács elnöke. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat alelnöke. A magyar építészet kiemelkedő személyiségeként Ybl Miklós halála után ő vezette a budavári palota építési munkálatait. Számos középületet, magánházat és villát tervezett. Magyar nemességet kapott (1918). Tanítványai közé tartozott – többek között – Alpár Ignác, Giergl Kálmán, Hültl Dezső, Korb Flóris, Nagy Virgil, Pecz Samu és Tőry Emil.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). A síremlék Hültl Dezső alkotása.

Elismerés

A bp.-i József Műegyetem tb. doktora (1922).