Havas András Károly
Havas András Károly

2024. november 5. Kedd

Havas András Károly

újságíró, szerkesztő, műfordító

Születési adatok

1895. november 11.

Budapest

Halálozási adatok

1945. február 28.

Harta

Temetési adatok

1946. december 17.

Budapest

Rákoskeresztúr


Család

Sz: Havas (1890-ig) Hecht Ödön gyárigazgató, Székler Róza. Testvére: Havas István Jenő. F: Keményffy Klára. Leánya: Havas Andrea; fia: Havas Tamás.

Iskola

Budapesten éretts., a József Műegyetemen tanult, majd az I. vh.-ban katonáskodott (1914–1918), orosz hadifogságban volt.

Életút

Hazatérése után a Magyarország (1920–1923), az Esti Kurir (1923–1924), majd a Pester Lloyd belmunkatársa (1924-től). Középiskolai tanulmányai befejezése után mérnöknek készült, ám az első szemeszter befejezése előtt bevonult. Az orosz hadifogságban kiválóan megtanult oroszul, s hazatérése után elsősorban kortárs orosz és szovjet irodalmat tolmácsolt. Magyarországon az elsők között fordította le Makszim Gorkij klasszikus műveit, de magyar nyelvre átültette Lev Tolsztoj (Feltámadás; Anna Karenina), Mihail Lermontov (Korunk hőse) és más kortárs orosz szerzők munkáit. Az orosz klasszikusokon kívül még néhány francia lektűrt és angol krimit (Edgar Wallace) is fordított. Néhány kisregényt és kisprózát is írt, elbeszéléseiben oroszországi élményeit örökítette meg. Írásait a Nyugat, tárcáit és kritikáit a Pester Lloyd, a Pesti Hírlap és Az Ujság közölte. Névváltozatai: Havas A. Károly és H. András Károly, ill. első írásai még Havas András néven jelentek meg. Az ország német megszállása után a hartai munkatáborba hurcolták, ahol meggyilkolták. Budapesten (Erzsébetváros, VII. kerület Huszár utca 8.) élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Evangélikus Temetőben, a főváros által adományozott díszsírhelyen nyugszik.

Emlékezet

A Weekend Élet c. lap szerkesztője (1930).

Főbb művei

F. m.: Csavargók, kalandorok, írók. Havas András néven. (Literatura, 1926)
A megtért bárány. Regény. (Csíkos sarkú regények. Bp., 1942)
Tettének oka… Vidám kisregény. (Napsugár Könyvek. Bp., 1943)
Szabadulás. Elbeszélés. (Fenn és lenn. Elbeszélések. Szerk. Barabás Tibor. Bp., 1960)
ford.: Andrejev, Leonyid: A karácsonyi angyal. Elbeszélések. Ford. (Bp., 1921)
Arcibasev, Mihail: A végső ponton. Reg. Ford. (A regényírás művészei. 48–49. Bp., 1924)
Gorkij, Makszim: Az emberek közt. Az Életem c. regénytrilógia 2. része. Ford. (Bp., 1928)
Level, Maurice: Borzalom. Reg. Ford. (A Színházi Élet regényei. 6. Bp., 1928)
Tolsztoj, Lev: Feltámadás. Reg. I–IV. köt. Ford. A bevezetőt Porzsolt Kálmán írta, ill. Semjén Ferenc. (Tolsztoj összes regényei és elbeszélései. Bp., 1929
2. kiad. I–II. köt. Bp., 1930)
Tolsztoj, Lev: Karenina Anna. Reg. I–IV. köt., két kötetben. Ford. Pálóczi Horváth Lajossal, Peterdi Istvánnal. (Tolsztoj összes regényei és elbeszélései. Bp., 1942)
Tolsztoj, Lev: Feltámadás. Reg. Ford. Az előszót Horváth Zoltán írta. (Grill klasszikus regényei. Bp., 1943)
Gorkij, Makszim: Három ember. Reg. Ford. (Bp., 1943)
Wallace, Edgar: Az erőszak tornya. Bűnügyi reg. Ford. (Bp., 1943)
Arcibasev, Mihail: Nincs tovább! Reg. Ford. H. András Károly néven. (1–2. kiad. Bp., 1943)
Andrejev, Leonyid: Bolondok. Reg. Ford. (Bp., 1943)
Lermontov, Mihail: Korunk hőse. Reg. Ford. (Anonymus Regénytár. Bp., 1944)
Tolsztoj, Lev: A Kreutzer szonáta. Reg. Ford. (Bp., 1944)
Gorkij, Makszim: Életem. Ford. Gellért Györggyel, Radó Györggyel. (Bp., 1949)
Gorkij, Makszim: Három ember. – Okurov városka. Regények. Ford. Gellért Györggyel. (Bp., 1950)
Gorkij, Makszim: Az élet forgatagában. Az emberek közt. Az Életem c. regénytrilógia új címmel kiadott 2. része. Ford. (Gorkij válogatott művei. Bp., 1952)
Gorkij, Makszim: Hárman. Reg. (Gorkij válogatott művei. Bp., 1953)
Gorkij, Makszim: Ilja gyermekkora. Mesék és elbeszélések. Ford. Többekkel. Ill. Kass. János. (Bp., 1953
2. bőv. kiad. 1956
3. kiad. 1960
4. kiad. 1978)
Gorkij, Makszim: Foma Gorgyejev. – Hárman. – Elbeszélések, 1899–1901. (Gorkij művei. IV. köt. Bp., 1961).

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője