Család

F: Beck Márta, a Globus Konzervgyár művezetője, majd a KÉKI laboránsa, műszaki dokumentátora. Fia: Havas Gábor (1944–) szociológus, kandidátus, az SZDSZ országgyűlési képviselője; leánya: Havas Fanny (1948–) szerkesztő.

Iskola

A párizsi Sorbonne Egyetem hallgatója (1930–1932).

Életút

Az illegális munkásmozgalom résztvevője, tevékenységéért három hónapi börtönbüntetésre ítélték (1933). Kiszabadulása után Budapesten magántisztviselő (1933–1939). Párizsban élt (1939–1940), az ország német megszállása után Marokkóban, Casablancában és Marrakesben telepedett le (1941–1942), majd Londonba költözött (1942). A II. vh. után a Magyar Rádió Külügyi Osztályának munkatársa, gr. Károlyi Mihály mellett a párizsi követség titkára (1945–1949). Hazatérése után az Athenaeum Könyvkiadó lektoraként tevékenykedett (1949–1950). Pályafutását költőként kezdte, kapcsolatba került Kassák Lajossal, első verseit Kassák lapja, a Munka közölte, első kötetéről (Sebesülten, 1938) a Nyugatban Radnóti Miklós közölt kritikát. Párizsban, a kommunista Louis Aragon és Paul Éluard hatása alá kerül, líráját és kisebb prózai munkáit szürrealista képek uralták. Későbbi műveiben, elsősorban lírájában a szocialista realizmus felé nyitott, a kor divatos eszméit, elsősorban a kommunista világnézet győzelmét hirdette. A Rajk-per idején, amikor gr. Károlyi Mihály, Magyarország párizsi követe nem vállalta tovább az ország képviseletét, Havas Endre, a követség I. tanácsosa hazahívását kérte, s megírta utolsó művét, a Vers a párthűségről c. költeményét (1949). Hazatérése után koholt vádak alapján perbe fogták és elítélték (1950); a börtönben halt meg. Műfordítóként Puskin műveit és kortárs francia szerzőket tolmácsolt. Halála után Illés László adta ki fontosabb verseit és prózai munkáit. Írásai, kritikái, a II. vh. után elsősorban a Forum c. lapban jelentek meg (1947–1950).