Havass Rezső
Havass Rezső

2022. szeptember 27. Kedd

Havass Rezső

geográfus

Névváltozatok

1877-ig Handtel Rezső

Születési adatok

1852. január 17.

Pozsony

Halálozási adatok

1927. április 22.

Budapest

Temetési adatok

1927. április 24.

Budapest

Kerepesi út


Család

Sz: Handtel Károly gyógyszerész, Wilfinger Hermina. F: rákosi Nászay Erzsébet.

Iskola

Középiskoláit Kecskeméten és Pesten végezte, a bp.-i tudományegyetemen bölcsésztudori okl. (1876), földrajz–természetrajz szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1878).

Életút

Az I. Magyar Általános Biztosító Társaság tisztviselője (1878–1893), a Mathematikai Osztály vezetője (1893-1918). Kir. tanácsos (1902-től), udvari tanácsos (1913-tól). Nagyobb tanulmányutakat tett Német- és Franciaországban, de különösen gyakran járt a balkáni államokban – elmondása szerint harminc éven át járta Dalmáciát és a dalmát tengerpartot. Személyes tapasztalatai alapján kezdett el foglalkozni a Balkán és elsősorban Fiume és Dalmácia gazdasági és társadalmi földrajzával, valamint geopolitikájával. A magyar gazdasági terjeszkedési törekvések híveként kiterjedt közéleti és publicisztikai tevékenységet fejtett ki: írásaiban ellenezte a dualizmus trializmussá történő kiszélesítését. Népszerű és tudományos igénnyel megírt földrajzi és gazdasági tárgyú írásaival, igen nagy történelmi ismeretekről árulkodó útikönyveivel az ún. magyar birodalmi érdekeket szolgálta. Sokat tett az önálló magyar tengeri hajózás megteremtéséért, továbbfejlesztéséért, új, nagy forgalmú magyar kikötők létesítéséért. Dalmácia visszacsatolása érdekében gazdasági és politikai érvekkel megtámasztott kérvényt nyújtott be a Képviselőháznak (1906). Összeállította a magyar nyelvű, valamint a magyar szerzőktől megjelent földrajzi művek bibliográfiáját, s valamennyi művet rövid ismertetéssel is ellátta. Útleírásokon kívül néhány szépirodalmi művet; drámát és beszélyt is írt. A Földrajzi Társaság választmányi tagja, alelnöke (1897-től), a Gazdasági Földrajz Szakosztály elnöke (1912–1916), tb. elnöke (1916-tól). A Fővárosi Törvényhatósági Biz. tagja.

Főbb művei

F. m.: A Károlyváros–Fiumei vasútvonal ismertetése tájképi szempontból. (Földrajzi Közlemények, 1878)
Magyar kikötő, magyar hajózás. (Bp., 1878)
A tenger. (Bp., 1879)
A magyar tengeri hajózás. (Ellenőr, 1879. 350.)
Fiume. (Földrajzi Közlemények, 1881)
Az Ion szigetek és az Ion tenger. (Földrajzi Közlemények, 1882)
Raguza és környéke. (Földrajzi Közlemények, 1885
külön és franciául, ill. olaszul is)
Szaloniki. (Budapesti Szemle, 1885)
A Szuesi csatorna, tekintettel különösen a mai gyarmati politikára és Fiumére. (Bp., 1887)
Néhány szó Hunfalvy Jánosról. (Nemzet, 1887. 240.
németül: Pressburger Zeitung, 1888. dec. 13.)
Dalmáczia visszacsatolása a magyar birodalomhoz. (Bp., 1889
németül is)
Az Athosz hegy és kolostorai. (Földrajzi Közlemények, 1891)
Magyar földrajzi könyvtár. – Bibliotheca Geographica Hungarica. A magyar birodalomról bármely nyelven, valamint magyar szerzőktől bármely földrajzi tárgyról és bármely nyelven megjelent irodalmi művek könyvészete idevágó irodalomtörténeti bevezetéssel. Összeáll. (Bp., 1893)
Buda-Pest jelene és jövője közigazgatási szempontból. (Budapesti Szemle, 1894)
Dalmáczia Magyarországhoz való vonatkozásaiban, tekintettel Fiumére. (Földrajzi Közlemények, 1898)
A Felvidék eltótosodása. (Bp., 1899)
Képek Dalmáciából. (Vasárnapi Ujság, 1901. 45.)
Magyar imperiálizmus. (Bp., 1902)
Dalmácia és a magyar ipar, kereskedelem. (Bp., 1903)
Dalmácia. Száztizenegy illusztrációval, húsz műmelléklettel és egy térképpel. A színes műnyomatok hártyapapírral. Kiadói, aranyozott festett, Gottermayer egészvászonkötésben. Bibliofil kiadás. (Bp., 1906)
Dalmát irodalom. (Akadémiai Értesítő, 1906)
La questione dalmata. (Fiumei Hírlap, 1906)
Dalmácia visszacsatolása. (Magyar Hajózás, 1907)
Osztrák akció Dalmáciáért. (Magyar Hajózás, 1908)
Mitis Silvio dalmát történetíró műve Nagy Lajos királyról. (Századok, 1908)
Der Trialismus. (Pester Lloyd, 1909 és külön: Bp., 1909)
Dalmácia. Térképmelléklettel és képekkel. (Eggenberger-féle útikönyvek. Bp., 1909)
Antivari és az új montenegrói vasút. (Bp., 1909)
A trializmus földrajzi szempontból. (Bp., 1909)
A magyar–dalmát összekötő vasút jelentősége. (Bp., 1911)
Magyar gazdasági és hatalmi törekvések a tengeren. (Bp., 1912)
Magyarország és a Balkán. Szerbia, Bulgária, Románia. Gazdaságpolitikai tanulmány. (Bp., 1913)
A munkanélküliség kérdéséhez. (Bp., 1913)
Emeljünk muzulmán imaházat Budapesten! (Bp., 1914)
La Hongrie et la péninsule des Balkans. (Bulletin de la Société Hongroise de Geographie, 1914)
A Lovcsen és Valona. – A Bocche di Cattaro. – Montenegro. – Albánia. (A tenger, 1916)
Magyar tenger. (Vérző Magyarország. Magyar írók Magyarország területéért. Bp., 1920
2. kiad. 1928)
Fényben… Három magyar–dalmát történeti kép. Színmű. (Bp., 1924)
Magyar emlékek Dalmáciában. (Adriai képek. Magyar útirajzok. Antológia. Vál., szerk. Kiss Gy. Csaba. Bp., 2008)
színműve: Dalmácia. (Bem.: Urania Tudományos Színház, 1904).

Irodalom

Irod.: Jankó János: H. R.: Magyar földrajzi könyvtár. (Magyar Könyvszemle, 1894)
H. R. irodalmi munkái. 1878–1911. (Bp., 1911)
Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. 1916–1918. (5. kiad. Bp., 1916)
Világlexikon. A tudás egyeteme. (Bp., 1925)
Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. (Bp., 1993)
Motesiky Árpád: Felvidéki vadászok életrajzi lexikona. (Bp., 2001)
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. (Újvidék, 2002). *Lexikonok téves halálozási adata: máj. 23.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője