Heckenast Gusztáv
Heckenast Gusztáv

2021. október 25. Hétfő

Heckenast Gusztáv

könyvkiadó, könyvkereskedő

Születési adatok

1811. szeptember 2.

Kassa

Halálozási adatok

1878. április 10.

Pozsony


Család

Sz: apja a kassai német evangélikusok lelkésze volt. F: 1854–1862: Bajza Lenke (= Beniczkyné Bajza Lenke, 1839–1905) írónő, Bajza József (1804–1858) író, költő politikus leánya.

Iskola

Iskolai tanulmányait Kassán és Eperjesen, az evangélikus kollégiumban végezte.

Életút

Sógoránál, Wigand Ottó pesti könyvkereskedésében tanuló, majd eladósegéd (1828–1833), amikor Wigand Ottó tiltott könyvek kiadása és árusítása miatt Lipcsébe menekült, üzletét Heckenastnak adta át (1833). Heckenast az üzletét saját nevére vette (1834–1838; s amikor vállalkozását a nagy pesti árvíz elpusztította a magyar írók siettek segítségére, a Buda-Pesti Árvízkönyv kiadásának jövedelmével, 1839–1841). Nem sokkal később egy 8000 kötetes (!) kölcsönkönyvtárat nyitott (1839; 1847-ben könyvkereskedésével együtt eladta segédjének, Edelmann Károlynak), majd kiadta Bibliographiai Értesítő címmel az első, havonta megjelenő könyvészeti lapot (1840–1842). Landerer Lajos nyomdásszal társult (1840), s a Landerer és Heckenast cég a magyar könyvkiadásban alapvető jelentőségre tett szert. A cég adta ki a Kossuth Lajos által szerkesztett Pesti Hírlapot (1841–1849), s az ő nyomdájukban (Hatvani utca = Budapest, V. kerület Kossuth Lajos u. 3.) készültek el a szabad magyar sajtó első termékei (a Nemzeti Dal és a Tizenkét pont, 1848. márc. 15-én). A forradalom és szabadságharc bukása után Landerernek bujdosnia kellett, ezért Heckenast egyedül vezette a céget (1849–1854; Landerer halála után pedig a cég egyedüli tulajdonosa lett, 1854–1873). Vállalatát később eladta a Franklin Társulatnak (1873-ban), s ezután haláláig Pozsonyban élt. A 19. sz. legjelentősebb magyarországi könyvkiadója. Nagyszabású kiadói politikájának eredményeként 1834-től 1873-ig több mint ezer (döntő többségben magyar irodalmi) művet adott ki, több mint 1500 kötetben. Kiadásában jelentek meg a magyar klasszikus írók, Bajza József, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Czuczor Gergely, Garay János, Jókai Mór, Kisfaludy Károly és Sándor, Kölcsey Ferenc stb. munkái. A Bach-rendszer alatt is bátran vállalta a magyar emigráns írók (álnéven megjelent) munkáit (pl. ő beszélte rá br. Jósika Miklóst, hogy névtelenül folytassa történelmi regényeit, s írja meg visszaemlékezéseit). A magyar könyvkiadás történetében az ő nevéhez fűződik a magyar klasszikus szerzők gyűjteményes kiadásainak meghonosítása, továbbá számos népszerű könyvsorozatot indított (Falusi Könyvtár, Közhasznú Családi Könyvtár, Történelmi Könyvtár, Vasárnapi Könyvtár). 1857-ben 2100 koronát adott a Magyar Tudós Társaságnak.

Irodalom

Irod.: Sennowitz Adolf: H. G. (Magyar Könyvkereskedők Évkönyve, 1890)
Gárdonyi Albert: Régi pesti könyvkereskedők. (Bp., 1930)
Szemző Piroska: Német írók és pesti kiadók a XIX. században. (Bp., 1931)
Heckenast Dezső: H. G. (Pécs, 1936)
Egy magyar könyvkiadó regénye. Összeáll. Révay József, Schöpflin György. (Bp., 1940)
Szemző Piroska: H. G., a zenei kiadó. (Magyar Könyvszemle, 1961)
Indali György: H. G. körlevele kölcsönkönyvtára megnyitásakor. (Magyar Könyvszemle, 1973)
Landerer és Heckenast urak metszvényei. Válogatás 1843–1845. évi mintáikból. Bev. Haiman György. (Bp., 1976)
Amann, Klaus: Stifter és Heckenast. (Helikon, 1976
németül is)
D. Szemző Piroska: A Nővilág megszűnési körülményei. (Magyar Könyvszemle, 1979)
Pajkossy Gábor: Heckenast. A könyvkiadás és könyvkereskedelem új korszaka. (Élet és Tudomány, 1986)
Fülöp Géza: „Csín, műízlés, európai szellem és józanul számító üzletiesség”. 175 éve született H. G. (A Könyv, 1987)
Gazda István: Könyvkereskedők a Váci utcában. (Bp., 1988)
Kókay György: A könyvkereskedelem Magyarországon. (Bp., 1997).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013