Heckenast József
Heckenast József

2022. augusztus 11. Csütörtök

Heckenast József

mezőgazdasági mérnök, történész, pedagógus

Születési adatok

1922. augusztus 3.

Völcsej, Sopron vármegye

Halálozási adatok

2002. január 30.

Budapest


Család

Sz: Heckenast József földműves, Simon Mária. F: Nagy Éva mezőgazdasági iskolai szakfelügyelő. Leánya: Heckenast Andrea (1951–).

Iskola

A soproni reálgimnáziumban éretts. (1941), a Magyaróvári Gazdasági Akadémián gazda okl. szerzett (1944; elismerve, mint mezőgazdasági mérnöki okl.: Agrártudományi Egyetem [ATE], 1959), a Mezőgazdasági Szaktanárképző Tanfolyamon gazdasági tanári okl. szerzett (1947), a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen (ATEK) doktorált (1966); a mezőgazdasági (történeti) tudományok kandidátusa (1965).

Életút

A pápai és a szolnoki gazdasági iskola tanára (1944–1949), a Zsámbéki Mezőgazdasági Akadémia tanársegéde (1949–1953). A Felsőoktatási Minisztérium főelőadója (1953–1954), a Földművelésügyi Minisztérium (FM) osztályvezető-helyettese (1954–1961), az Egyetemi és Főiskolai Igazgatóság vezetője (1961–1967). A Mérnöktovábbképző Intézet Pedagógiai Tanszékének egy. adjunktusa (1957–1967), az Agrártudományi Egyetem (ATE), ill. a GATE Tanárképző Intézet Oktatásszervezési Tanszékének egy. docense (1968–1969), tanszékvezető egy. tanára és a Központi Intézetek és Tanszékek igazgatója (1969–1992). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959–1962). Tudományos pályafutásának kezdetén agrárfelsőoktatás-politikai és -pedagógiai kérdésekkel foglalkozott, jelentős szerepet játszott a magyarországi agrár-felsőoktatási reform előkészítésében. Később érdeklődése az agrártörténet felé fordult, feldolgozta századeleji paraszti szövetkezések és a hazai agrárszakoktatás történetét. Az MTA Agrártörténeti Bizottsága tagja (1970–1988). A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Agrártörténeti Szakosztálya tagja (1962-től). A Magyar Történeti Társulat tagja (1975-től).

Emlékezet

Munka Érdemrend (bronz, 1960; ezüst, 1984).

Főbb művei

F. m.: Az üzemi gyakorlat a hallgatók nevelésének fontos eszköze. (Felsőoktatási Szemle, 1953)
A mezőgazdasági tanárképzés soron következő feladatai. (Felsőoktatási Szemle, 1957)
Az erkölcsi nevelés néhány problémájáról egyetemeinken. (Felsőoktatási Szemle, 1958)
A mezőgazdasági felsőoktatás 15 esztendeje. (Felsőoktatási Szemle, 1960)
Reformmunkálatok az agrárfelsőoktatási intézményekben. (Felsőoktatási Szemle, 1961)
A kommunista szakemberképzés néhány időszerű problémája az agrárfelsőoktatás területén. Engel Györggyel. (Felsőoktatási Szemle, 1963)
A mezőgazdasági és erdészeti egyetemi és főiskolai képzés. Ungváry Gábornéval. (Felsőoktatási Szemle, 1965)
Szaktudás és korszerű termelés. Tananyag az MSZMP gazdaságpolitikai tanfolyama számára. Összeáll. Soós Gáborral, Szűcs Kálmánnal. (Bp., 1965)
A nevelés és szemlélet szerepéről a mezőgazdasági szakoktatásban. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1965)
Gondolatok a mezőgazdasági szaktanárképzés átszervezéséről és továbbfejlesztéséről. (Felsőoktatási Szemle, 1968)
Szövetkezés a századforduló paraszti gazdálkodásában. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1969)
Az élelmiszer-gazdasági szakoktatás történeti fejlődésének néhány jellemző vonása. (Felsőoktatási Szemle, 1971)
A mezőgazdasági szaktanárképzés kialakulása és fejlődése. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1976)
Vázlatok az „oktatásszervezés” kidolgozásához. Grek Jánossal. (Pedagógiai Szemle, 1976)
Az agrárszakoktatás tartalmi fejlesztésének néhány történeti vetülete. (A mezőgazdasági szakoktatás fejlesztésének időszerű kérdései. I. Gödöllő, 1979)
Szakoktatástörténet. I–II. köt. Egy. jegyz. (Gödöllő, 1980–1983
2. bőv. és átd. kiad. 1986)
A szakoktatás történetének néhány tanulsága. (Felsőoktatási Szemle, 1983)
Irodalmi szemelvények és magyarázatok a mezőgazdasági szakoktatás történetéhez. I–II. köt. Egy. jegyz. Összeáll. Zsinka Józsefnével. (Gödöllő, 1988)
A mezőgazdasági szakoktatás-történet alapjai az 1850-es és az 1910-es évek között. (A GATE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Tanárképző Intézete kiadványa. Gödöllő, 1992)
A szaktanárképzés története. („Ami a magvetés a földnek, az a tudomány elhintése az emberi szellemnek.” Tanulmányok és dokumentumok a Szent István Egyetem Tanárképző Intézetének történetéből. 1950–2000. Szerk. Rakaczkiné Tóth Katalin. Gödöllő, 2000).

Irodalom

Irod.: Szabó László: H. J.: Szövetkezés a századforduló paraszti gazdálkodásában. (Ethnographia, 1971)
Halálhír. (Népszabadság, 2002. febr. 8.)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője