Hegedűs B. András
Hegedűs B. András

2024. október 6. Vasárnap

Hegedűs B. András

közgazdász, szociológus

Születési adatok

1930. október 4.

Budapest

Halálozási adatok

2001. június 26.

Budapest


Család

Sz: Hegedűs István, Décsi Julianna. Fia: Hegedűs István (1957–) politikus, országgyűlési képviselő. F: Ember Mária író.

Iskola

Az MKKE-n közgazdász okl. szerzett (1953).

Életút

Az ELTE BTK tanársegéde (1953–1957); közben a Petőfi Kör egyik titkára (1956). Elbocsátása után a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársaként társadalmi–statisztikai vizsgálatokat végzett (1957–1958), letartóztatták (1958), az ún. Mérei–Fekete-per vádlottjaként két év börtönre ítélték (1959), kiszabadulása után Budapesten munkanélküli, ill. alkalmi fordításokból élt (1960–1963). A Műanyagipari Kutatási Intézet, az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet, a Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézete (NIMIGÜSZI), a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont munkatársa (1963–1980). Az MKKE Közép- és Kelet-Európai Kutatóközpont tud. főmunkatársa (1982–1990), az ELTE BTK Társadalom- és Gazdaságtörténeti Tanszék egy. docense (1990–1997). Az 1956-os Forradalom Története Dokumentációs és Kutatóintézet alapító ügyvezető igazgatója (1990–1999), tud. tanácsadója (1999–2001). A Kárpótlási Hivatal Társadalmi Kollégiumának alelnöke (1990–1991). Kutatóként elsősorban ipargazdasági kutatásokkal és üzemszociológiai vizsgálatokkal foglalkozott. A rendszerváltozás után jelentős szerepet játszott az 1956. évi forradalom és szabadságharc történeti kutatásainak intézményes megszervezésében, ill. a forradalom történetével kapcsolatos dokumentumok felkutatásában, rendszerezésében és kiadásában. Nevéhez fűződik a Petőfi Kör vitáinak – hiteles jegyzőkönyvek alapján történő – kiadása. Az Oral History Archívum megalapítója (1985-től). Nagy Imre-emlékplakett (1996).

Főbb művei

F. m.: A műanyag-feldolgozó ipar munkaerő-helyzetének elemzése. I–II. köt. Szerk. Többekkel. (Bp., 1967)
Üzemszociológiai vizsgálat a Dombóvári Kesztyűgyárban, Szerk. Monigl Istvánnal, Naményi Máriával. (Az MTA Szociológiai Kutató Csoportjának kiadványai. 2. Bp., 1967)
Adatok Magyarország műanyagtermeléséről és -fogyasztásáról. – A nyugat-európai műanyagtermelés alakulása 1965-ben. – Az európai kapitalista országok műanyagtermelése. (Műanyag és Gumi, 1967)
A műanyagárak alakulása a tőkés piacokon. (Műanyag és Gumi, 1969)
2. Üzemszociológiai Konferencia. Győr, 1969. okt. 6–7. Előadások. Szerk. (Bp., 1970)
Nagy-Britannia műanyagipara. Dokumentációs összeállítás. Szerk. Többekkel. (Bp., 1970)
A műanyagtermelés és -felhasználás Magyarországon, 1968-ban. Ismertető tanulmány. (Bp., 1970)
Néhány társadalmi jellegzetesség a műszaki fejlesztés folyamataiban. (Szociológia, 1973)
Az ágazati prognosztika módszertani tapasztalatai és problémái a vegyiparban, valamint a továbbfejlesztés néhány lehetősége. Borszéki Attilánéval, Csorba Miklósnéval. (A NIMIGÜSZI kiadványai. Bp., 1977)
A magyar felsőoktatás területi struktúrája. A kötetet összeáll. Déri Miklósnéval, Nemes Nagy Józseffel. (Bp., 1980)
Forró ősz Budapesten. Életútinterjú Fazekas Györggyel. (Bp., 1989)
Petőfi Kör – a reformmozgalom fóruma 1956-ban. – A Petőfi Kör – három évtized tükrében. (Világosság, 1989)
Varga Endre: Nem felejtünk. V. E. elmondja életét H. B. A.-nak és Kozák Gyulának. Szerk. Liskó Ilona. (Életutak. Bp., 1989)
A Petőfi Kör vitái hiteles jegyzőkönyvek alapján. I–VII. köt. Szerk. (Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete kiadványai. Bp., 1989–1994)
Ötvenhatról nyolcvanhatban. Az 1956-os magyar forradalom előzményei, alakulása és utóélete című 1986. dec. 5–6-án Budapesten rendezett tanácskozás jegyzőkönyve. Szerk. (Bp., 1992)
A „Jelcin-dosszié.” Szovjet dokumentumok 1956-ról. Szerk. Többekkel. (Bp., 1993)
Péter György pályafutása. (Egy reformközgazdász emlékére. Tudományos ülésszak P. Gy. emlékére 1992. ápr. 24-én. Szerk. is Árvay Jánossal. Bp., 1994)
1956 kézikönyve. – Kronológia. – Bibliográfia. – Megtorlás és emlékezés. I–III. köt. Főszerk. (Bp., 1996)
1956-ról a rendszerváltás küszöbén. A Széchenyi István Szakkollégium szervezésében, 1988. dec. 3–4-én, a budapesti MKKE-n rendezett 1956-os konferencia kivonatos jegyzőkönyve. Szerk., sajtó alá rend. Baló Péterrel. (Széchenyi füzetek. Bp., 1996)
Tánczos Gábor-emlékkönyv. Szerk. Ember Máriával. (Bp., 1997)
Az egykori állambiztonsági szervek és azok iratai Németországban és Magyarországon. Az 1997. okt. 8-i konferencia jegyzőkönyve. Szerk. Kőrösi Zsuzsannával. (Bp., 1998)
Vasziliu, Georgiosz: „Nagyon jó egyetemre jártam, a magyar forradalom egyetemére.” Georgiosz Vasziliu elmondja életét H. B. A.-nak. (Életutak. Bp., 1999)
Litván György az 1956-os forradalomban és a börtönben. (Valóság, 1999)
Hegedűs Andrásról. H. B. A. szubjektív jegyzetei. (Beszélő, 1999)
Satelliten nach Stalins Tod. Der „neue Kurs” 17. Jun. 1953 in der DDR, ungarische Revolution 1956. Szerk. Wilke, Manfreddel. (Berlin, 2000)
Azon a kedden… Válogatott írások. 1989–1999. Szerk. Ember Mária, Murányi Gábor. (A Stencil Kulturális Alapítvány kiadványa. Bp., 2000)
Szabó Miklós emlékezetére. Paskó Ildikóval. (Beszélő, 2000)
Vásárhelyi Miklós: Élni a börtön után. Riporter Kozák Gyulával. (Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Évkönyve, 2001)
„Vásárhelyi elvtárs, maga nem érti, miről van itten szó!” Vásárhelyi Miklós életének ’45 és ’56 közötti szakaszáról beszélget H. B. A. és Kozák Gyula. (Beszélő, 2001)
ford.: Ulbricht, Walter: A második ötéves terv és a szocializmus építése a Német Demokratikus Köztársaságban. Ford. Ember Máriával. (Bp., 1956)
Oelssner, Fred: A gazdasági válságok. Ford. (Bp., 1957).

Irodalom

Irod.: Murányi Gábor: „Sosem hittem volna, hogy a közvélemény fő funerátornak fog elkönyvelni.” Interjú H. B. A.-sal. (Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Évkönyve, 2001)
H. B. A.-emlékszám: In medias res. Részletek Murányi Gábor interjújából. Szerk. Ember Mária, Havas Fanny. – A Gerlóczy utcától a Gerlóczy utcáig. Interjú H. B. A.-sal. Riporter Mink András és Rádai Eszter. – Kende Péter: Az intézményépítő. (Beszélő, 2001)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője