Hegedüs Lajos Candid
Hegedüs Lajos Candid

2024. október 7. Hétfő

Hegedüs Lajos Candid

jogász

Születési adatok

1831. október 31.

Nagyvárad, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1883. június 13.

Rákospalota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye


Család

Régi Sopron megyei családból származott, apja honvédtisztként, századosként Nagyváradon szolgált.

Iskola

A pesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1853). Az MTA tagja (l.: 1874. máj. 28.).

Életút

A pesti bíróság gyakornoka és vizsgálóbírója (1851–1856), a bécsi cs. és kir. igazságügy-minisztérium munkatársaként birodalmi törvénylapokat szerkesztett (1856–1860). Az újra visszaállított magyar udvari kancellária fogalmazója (1860–1864), udvari titkára (1864–1865), a budai helytartóság tanácsosa (1865–1867). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban (VKM) az alapítványi és múzeumi ügyekkel foglalkozó osztály vezetője (osztálytanácsosi rangban, 1867–1883). Minisztériumi osztályvezetőként nagy érdemeket szerzett a magyar nemzeti kultúra és közművelődés újraszervezésében, az ezzel kapcsolatos törvények, rendeletek, egyéb hivatalos előterjesztések megszövegezője és végső formába öntője. A közintézményeknek számos jelentős magángyűjteményt és hagyatékot szerzett meg, kezdeményezte a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) könyvtárának szakszerű rendezését, bebútorozását, ill. bővítését; továbbá a kassai székesegyház és a budai Mátyás-templom restaurálását, a Vajdahunyadvár kiegészítését, új római kori ásatások elindítását. Pártfogója volt a magyar iparművészeti tanoda felállításának (az Országos Magyar Kir. Mintarajztanoda és Rajztanárképezde részeként nyílt meg, 1880. nov. 14-én). Jogi szakmunkákon kívül népszerű ismeretterjesztő cikkeket írt (zömében német nyelvből fordított), elsők között foglalkozott Magyarországon cigány folklórral. Árnyak. Nevezetes bűnesetek gyűjteménye (I–II., 1859) c. összeállítása az első magyarországi pitaval.

Szerkesztés

Az Egyetemes Magyar Encyclopaedia munkatársa. Népszerű írásai, tudományos dolgozatai elsősorban a Vasárnapi Ujságban (1854– 1861), a Jogtudományi és Törvénykezési Tárban (1855–1856), a Kelet Népében (1856), a Hazánkban (1858–1860), a Jogtudományi Közlönyben (1866) és a Századokban jelentek meg (1877–1878).

Főbb művei

F. m.: Értekezés a föld alatti tulajdon viszonyairól, általában s különösen Magyarhonban, a magyar jog és újabb törvényhozás alapján. Jogtudori értek. (Pest, 1853)
A kőszéntelepek birtokviszonyai hazánkban. (Jogtudományi és Törvénykezési Tár, 1855)
Az előleges biztosítási közegek a polgári eljárásban. Iromány-példákkal világosítva. (Pest, 1855)
A szavatossági eljárás a polgári perrendtartásban. – A beismerés általi bizonyításról. (Jogtudományi és Törvénykezési Tár, 1856)
A természetből. Közli H. L. C. 33 szövegközi és egészoldalas képpel. (Vasárnapi Könyvtár. Pest, 1856)
A magyar jogirodalom kifejlődése. 1850–1856. (Kelet Népe, 1856)
Eredeti tréfák, adomák s mondák a czigány életből. (Pest, 1857
2., száz új adomával bővített kiad. 1864
3., újdonatúj eredeti adomákkal bővített kiad. 1870)
Szent István apostoli királynak vitéz rendje. – A magyar hadak emlékezete. – Dugovics Titusz. (Hazánk, 1858)
Iromány-példák a polgári törvénykönyvhöz s az ideiglenes polgári perrendtartáshoz. (Pest, 1858)
Árnyak. Nevezetes bűnesetek gyűjteménye. I–II. köt. (Pest, 1859)
Bécs városa nevezetességei. (Hazánk, 1860)
A magyar közjog alapvonalai. Gróf Cziráky Antal Mózes nyomán írta. (Pest, 1861
2. bőv. kiad. 1869
3. kiad. 1872)
Az általános német kereskedelmi törvény. Fordítá, s a közönséges német váltó rendszabály s a magyar kereskedelmi törvényekkel kapcsolatban legfelsőbb engedéllyel közrebocsátá. (Új Törvénytár. XII. Pest, 1863)
Kegyelmi királyi utasítás a váltóbíróságok számára. Legfelsőbb engedelemmel újra közrebocsátá. (Pest, 1863)
A táviratokról a kereskedelmi jogban. (Jogtudományi Közlöny, 1866)
Szalay Ágoston emlékezete. (Századok, 1877)
A Theresianum s magyar alapítványai történetéhez. (Századok, 1878).

Irodalom

Irod.: Pulszky Ferenc: H. L. C. emlékezete. (Magyar Könyvszemle, 1883)
H. L. C. (Századok, 1883)
H. L. C. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1884)
Mezei Ottó: Egy művészeti iskola hetedfél évtizede. (Valóság, 2006).

Megjegyzések

Akadémiai székfoglalót nem tartott!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője