Hegedűs Lajos
Hegedűs Lajos

2022. január 24. Hétfő

Hegedűs Lajos

nyelvész

Születési adatok

1908. március 1.

Budapest

Halálozási adatok

1958. július 23.

Budapest

Temetési adatok

1958. július 26.

Újpest


Iskola

A Budapesti Tanárképző Intézetben (1926–1927), a bécsi egyetemen tanult (1927–1930), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1930), tanulmányait angliai ösztöndíjjal egészítette ki (1931–1932). A kísérletfonetika (1944) és a magyar népnyelvkutatás tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1947), a nyelvészeti tudományok kandidátusa (1955).

Életút

A pécsi Állami Gyakorló Gimnázium r. tanára (1932–1942). A debreceni Állami Gyakorló Gimnázium r. tanára és vezetőtanára (1942–1944); közben Olaszországban járt hosszabb tanulmányúton (1933), Csanád vármegyében nyelvjárási anyagot gyűjtött (1934), Finnországban fonetikai tanulmányokat folytatott (1936), a hamburgi Panconcelli–Galzia Fonetikai Laboratóriumban dolgozott (1939), majd a milánói és a müncheni egyetemen elektroakusztikával foglalkozott. A pécsi Dunántúli Tudományos Intézet intézeti tanára (1944–1949), a Magyar Nyelvtudományi Intézet, ill. az MTA Nyelvtudományi Intézete osztályvezető tud. főmunkatársa (1950–1958). A debreceni Tisza István Tudományegyetem, ill. a Debreceni Tudományegyetem magántanára (1944–1950). A magyarországi kísérleti fonetikai kutatások egyik elindítója és jelentős képviselője, az első magyarországi fonetikai laboratórium és 2000 felvétellel a magyar nyelvjárások múzeumának megszervezője. Alapvetően új eredményeket ért el az artikulációs mozgások (mozgófilm, hangszalagmozgások, röntgen stb.) elektroakusztikai és fonetikai tanulmányozása terén. Nyelvjáráskutató tevékenysége is jelentős, a magyar nyelvtudományban elsők között ismerte fel a nyelvi adatközlések akusztikus rögzítésének jelentőségét (elsőként használta az akusztikai nyelvemlék fogalmát). Kutatási területe: a magyar nyelvjárások és a köznyelv eszközfonetikai összehasonlító tanulmányozása, az élő beszéd akusztikai rögzítés utáni fonetikai elemzése, a folytonos hangzást megszakító beszédszünetek vizsgálata, diftongus-kutatások, diftonguselemek nyomásviszonyainak alakulása. Néhány népszerű nyelvkönyvet is írt és szerkesztett.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. 1942-től gyűjtött nyelvjárási hangfelvételei az MTA Nyelvtudományi Intézet Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratóriuma honlapján meghallgatható.

Elismertség

Az MTA Sámuel–Kölber Jutalma (1937), Szily-jutalom (1941).

Főbb művei

F. m.: Magyar hanglejtésformák grafikus ábrázolása. Kísérletfonetikai tanulmány. Egy. doktori értek. is. 12 táblával. (A Bécsi Collegium Hungaricum füzetei. 5. Bp., 1930)
Tájszók a Csanád megyei Kunágotáról. (Magyar Nyelv, 1932)
Az orrhangú félmagánhangzók nazalizáló hatása a magyarban. (Nyelvtudományi Közlemények, 1933)
A hangszalagok szerepe a hangadásban. (Természettudományi Közlöny, 1933)
A szájüreg saját hangjainak meghatározása különböző magánhangzó-állásoknál. (Magyar Nyelv, 1934)
A hangtan tanítása középiskolai fizikáinkban. (Matematikai és Didaktikai Lapok, 1934)
A magyar nemzeti versritmus kérdése. (Pécs, 1934)
A beszédhangok természete. (Nyelvtudományi Közlemények, 1935)
Röntgenfelvételek a száj- és a garatüreg változásairól magánhangzók képzése közben. (Bp., 1937)
Így tanuljunk angolul! 1. Nyelvkönyv kezdők számára. (Pécs, 1939
2. kiad. 1946)
Az érzelmek nyelvi kifejezési eszközei. (Magyar Psychologiai Szemle, 1940)
A beszéd- és nyelvjáráskutatás új lehetőségei. (Pannonia, 1941)
Palatogramm-mérés. (Nyelvtudományi Közlemények, 1941)
Beszédünk képe a hanglemezen. (Búvár, 1941)
A beszéd mechanizmusa. (Természettudományi Közlöny, 1941)
Elektro-akusztikai berendezések a beszéd- és nyelvjáráskutatás szolgálatában. 4 táblával. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 62. Bp., 1941)
Hanglemezes népnyelvkutatás az Ormányságon. (Sorsunk, 1942)
Népnyelvkutatás hanglemezekkel. (Melich Emlékkönyv. Bp., 1942)
Így tanuljunk angolul! 2. Nyelvkönyv haladóknak. (Pécs, 1945)
Egy dunántúli tudós útja 100 évvel ezelőtt az oroszországi rokon népek között. Reguly Antalról. (A Dunántúli Tudományos Intézet kiadványai. 5. Pécs, 1945)
Népnyelvi szövegek az Ormányságból. Hanglemezre felvette, átírta és közzéteszi H. L. (Magyar népnyelvi szövegek. 2. A Dunántúli Tudományos Intézet kiadványai. 9. Pécs, 1946)
Csángó és hajdúnánási népnyelvi szövegek. (Magyar Népnyelv. 6. köt. Debrecen, 1947)
Szövés-fonás a bukovinai csángóknál. (Magyar Nyelvőr, 1947)
Kempelen Farkas. (Magyar Nyelvőr, 1950)
Népnyelvi gyűjtésen Moldvából áttelepített csángók között. (Magyar Nyelvőr, 1950)
Moldvai telepesek. – Tanakajd, Vas megye. – Somlóvásárhely, Veszprém megye. – Komádi, Bihar megye. – Téglás, Hajdú megye. (Magyar Nyelvjárások, 1951)
Moldvai csángó népmesék és beszélgetések. Népnyelvi szövegek moldvai telepesektől. Hanglemezre felvette, átírta és közzéteszi H. L. (Bp., 1952)
On the Problem of the Pauses of Speech. (Acta Linguistica, 1953)
Hangfelvételes nyelvjáráskutatás a Sárközben. (Magyar Nyelvőr, 1953)
A hangfelvételes nyelvjáráskutatás jelentősége. (Magyar Nyelvjárások, 1953)
On the Problem of the Pauses of Speech. (Acta Linguistica, 1953)
Eszközfonetikai vizsgálatok a magyar nyelvjárások és a köznyelv köréből. Kand. értek. (Bp., 1954)
Experimental Phonetics in the Service of the Linguistics Atlas. II. (Acta Linguistica, 1955)
A geminátákról. (Magyar Nyelv, 1956)
Adalékok a nyelvi tabu és a névmágia kérdéséhez. (Magyar Nyelvőr, 1956)
Diftonguselemzések sármelléki hangfelvételekről. – A diftongusok eszközfonetikai kérdéséhez. (Magyar Nyelvjárások, 1956)
A szólam alakulása. (Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára. Szerk. Bárczi Géza, Benkő Loránd. Bp., 1956)
Beszédtempó-elemzések. (Magyar Nyelvőr, 1957)
Egeracsa. – Somogyhatvan. Nyelvjárási szövegközlések. (Magyar Nyelvjárások, 1957)
Újabb vizsgálatok a magyar affrikáták köréből. (Magyar hangtani dolgozatok. Szerk. Benkő Loránd. Bp., 1958).

Irodalom

Irod.: Bóka László: H. L.: Magyar hanglejtésformák grafikus ábrázolása. Kísérletfonetikai tanulmány. (Magyar Nyelv, 1930)
Prohászka János: H. L.: Moldvai csángó népmesék és beszélgetések. Népnyelvi szövegek moldvai telepesektől. (Magyar Nyelvőr, 1952)
Imre Samu: H. L.: Moldvai csángó népmesék és beszélgetések. Népnyelvi szövegek moldvai telepesektől. (Magyar Nyelvjárások, 1953)
H. L. (Magyar Nyelvőr, 1958)
Bárczi Géza: Búcsú H. L.-tól. (Magyar hangtani dolgozatok. Szerk. Benkő Loránd. Bp., 1958 és Magyar Nyelv, 1958)
Vértes O. András: H. L. (Nyelvtudományi Közlemények, 1959)
Vértes O. András: Hetvenöt éve született H. L. (Honismeret, 1983). *Lexikonok eltérő születési adata: Újpest! Önéletrajza szerint Budapesten született!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője